Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)

2002-10-01 / 5. szám

2. oldal JÖN A FEKETELEVES? EROS® VÁR____________________ 72. ÉVFOLYAM és ember viszonya egymáshoz. Mert tagad­ják bár, de tulajdonképpen azon függ min­den a mi emberi világunkban, minden tár­sadalmi és egyéni probléma közepette, hogy rendezett-e a kapcsolat Isten és em­ber között. Vagyis, hagyjuk-e Istent, hogy Ő legyen ennek az elrendezője, azon a mó­don, ahogy Ő tartja ezt legalkalmasabbnak. Aki Istent haragvó, ítélő Úrnak tartja, az bizonyára ezt meg is tapasztalja. Az a fari­zeus így ment alá a templomból megaláz­va. Hiába tartotta meg a törvényt, az ab­szolút normához még csak közel sem ért, s ezért ítéletet kellett elviselnie. Mert Isten törvényét, mégha a Tízparancsolatot olyan egyszerűnek és követhetőnek is minősítjük, bizony meg nem tarthatjuk. A bűnbánó imádság szerint állandóan vétkezünk gon­dolatban és szóban és cselekedetben. Nin­csen igaz, nincsen egy se. Bűnösök va­gyunk! Ez a mi életünk keménydiója. Ezért nincs rend és béke és szeretet és igazsá­gosság. Az ilyen öndicsérő és önértékelő meglá­tásba szól bele Isten. Előtte nincsenek cse­lekedetek. Előtte nincsen törvénymegtar­tás. Előtte nincs érdem. Ő vagy ítél, vagy kegyelmet ad. És kegyelmét akként nyilvá­nítja ki, hogy adja Jézus Krisztust, az Ő Szentfiát, Aki a kereszten érdemli ki min­den ember, az egész emberiség helyett a bünbocsánatot. Helyetted is, helyettem is! A reformáció tehát az a folyamat — ez volt a 16. századbeli reformáció alapállása is —, mely az embereket segítit, készteti, sőt éppen kihívja is, hogy merjenek bűnö­sök lenni, nem úgy, hogy bűnt bűnre hal­mozzanak, hanem hogy belássák, Isten normái előtt minden emberi törekvés csak hiábavaló tülekedés. Az Ő kegyelme szük­séges, hogy a helyzet megváltozzék. Meg­bocsátó, új életre méltató szeretetét gazda­gon, mérték nélkül adja azoknak, akik hit­tel fordulnak Hozzá, akik hiszik, hogy e­­gyedül és kizárólag a Jézus Krisztusért en­gesztelődön meg Isten irántuk. Ez az a hit, amely igazzá teszi az embert. Még a hit sem érdem, az is ajándék, s az a kegyelem, hogy ilyen hite lehet mindenkinek-Az egyház kezdeteitől, mindaddig míg Isten e világot fel nem számolja, áll a hí­vás, hogy részesei legyünk a mindigtartó reformációnak. Az evangélikus hitvallási iratok gyöngyében, az Ágostai Hitvallás­ban, az áll többek között, hogy szertartások és szervezetek és szokások lehetnek külön­félék az egyházban, azonban szükséges, hogy az Evangélium hirdetésének és a Szentségek kiszolgáltatásának kizárólagos elve és tartalma ez legyen: Az ember hit ál­tal igazul meg. a törvény cselekedetei nél­kül, a tegnap és ma és holnap ugyanaz Jé­zus-Krisztus érdeméért! bb Tartottunk tőle, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Tartottunk tőle, hogy ha a választásokon nem az elmúlt négy évben kormányzó polgári erők nyernek, hanem visszajönnek a régi rend erői, az egyházak ismét hátrányos helyzetbe kerülnek. Tar­tottunk ettől, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Az előjelek mindenesetre nem voltak biztatóak. Még a választások előtt Hiller István, aki akkor még a szocialista párt ok­tatási miniszterjelöltje volt, egy alkalom­mal ezt nyilatkozta: "A katolikus egyház kapni fog a szájára. Meg kell tanulnia, hogy mi, szocialisták nem tűrjük az ellen­kampányt. Bírósági elszámoltatások lesz­nek. Át fogjuk világítani az összes katoli­kus egyházi vezetőt. Félreértés ne essék, nem tartom etikusnak, hogy azok világítsák át az egyháziakat, akik egykor belekény­­szerítették őket a becstelenségbe. De akkor is ez lesz. Ez lesz!" Az ilyen megnyilatkozások ellenére bíz­tunk abban, hogy nem igazolódnak aggo­dalmaink. Sajnos, egyre kevesebb okunk van bizakodni, hiszen amióta kormányra kerültek a szocialisták, az egyházak már megkapták az első pofonokat. Ahogy az egyik mosonmagyaróvári katolikus lelkész társam mondotta, jön a feketeleves. Még a nyáron vetette fel Szalay István, egyházügyi államtitkár, hogy a kisegy­­házak kérésére törölni kellene a történelmi egyházak kategóriáját. Szerinte elsőként a médiatörvény módosításakor kellene el­hagyni a kifejezést, amelyet a későbbi tör­vényalkotáskor már nem használnának. A címzetes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a lelkiismereti és vallásszabad­ságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény nem tartalmazza a tör­ténelmi egyház kifejezést. A történelmi egyházakra nézve sértő és bántó javaslat ellen mind a négy érintett egyház hevesen tiltakozott. A következő méretes pofon nem sokkal később érkezett. Ez év júliusában az or­szággyűlés úgy döntött, hogy a hitoktatók nem kapják meg a szeptembertől esedékes 50 százalékos pedagógusi alapbéremelést. Az ezzel kapcsolatos ellenzéki javaslato­kat, amelyek korrigálni igyekeztek volna ezt az egyházakra nézve diszkriminatív döntést, a kormánypárti honatyák követke­zetesen leszavazták. Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy minden pedagógus 50 szá­zalékkal magasabb bért visz haza, kivéve a hitoktatókat. Még el sem ült ennek az egyházellenes döntésnek a visszhangja, amikor újabb nagy megrökönyödést kiváltó hír látott napvilágot. Agárdi Péter, a Magyar Rádió kuratóriumának szocialisták által delegált elnökhelyettese azt indítványozta, hogy a Kossuth Rádió jelenlegi formájában ne su­gározza tovább a déli harangszót. Mint ta­lán ismeretes, a déli harangszót követően narrátor mondja el, hogy melyik tele­pülésnek a harangja szól, és bemutatják azt a templomot, gyülekezetét, települést. A rádió vezetése a millenniumi ünnepségek idején indította el ezt a közérdeklődést ki­váltó műsort. A millenniumi ünnepségek véget értek, de ez a müsorelem a hallgatók és az egyház külön kérésére mostanáig megmaradt. Tartottunk tőle, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Ma már viszont azt mond­hatjuk, hogy sajnos okkal tartottunk vissza­rendeződéstől. És még az önkormányzati választások előtt vagyunk. Megalapozott a félelmünk, hogy az igazi feketelevest majd csak a választások után fogjuk megkapni. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész * Lapzárta táján értesültünk, hogy Szalay Ist­ván egyházügyi államtitkár jelezte: A hitokta­tóknak is folyósítják a pedagógusi béremelést szeptember I-től visszamenően. Továbbá Hil­ler István oktatásügyi államtitkár szerint a ró­mai katolikus, református, evangélikus egyhá­zakat és a zsidó hitközségeket az elmúlt száza­dokban betöltött szerepük szerint megilleti a történelmi jelző. Az írás veleje így is időszerű marad. - Sz. PETŐFI ÚJ HELYEN Pozsonyban 2003 tavaszára helyreállítják és őrzött közparkban helyezik el Petőfi Sándor többszörösen megrongált szobrát. A tót kormány 1.8 millió koronával, a ma­gyar kormány 1.5 millió forinttal járul a költségek fedezéséhez. Embassy News AZ EGYHÁZI JAVAKRÓL Augusztus elején jelent meg a romániai hivatalos közlönyben az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló átfogó törvény, amelynek alapján az erdélyi ma­gyar történelmi egyházak természetben kaphatják vissza az 1945 után állami tulaj­donba került ingatlanjaikat. A törvény értelmében az elkobzott ingat­lanokat minden egyes esetben természet­ben szolgáltatják vissza. Kivételes esetben, ha például az ingatlan már nem létezik, az egyházak kártérítést kapnak. A bizottság rövid bizonyító eljárást követően az egy­házakat azonnal visszahelyezi jogos tulaj­donaikba. Ha viszont az ingatlanban közin­tézmény működik, az egyház köteles öt évre bérleti szerződést kötni a szóbanforgó intézménnyel. Népszabadság

Next

/
Oldalképek
Tartalom