Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2002-10-01 / 5. szám
2. oldal JÖN A FEKETELEVES? EROS® VÁR____________________ 72. ÉVFOLYAM és ember viszonya egymáshoz. Mert tagadják bár, de tulajdonképpen azon függ minden a mi emberi világunkban, minden társadalmi és egyéni probléma közepette, hogy rendezett-e a kapcsolat Isten és ember között. Vagyis, hagyjuk-e Istent, hogy Ő legyen ennek az elrendezője, azon a módon, ahogy Ő tartja ezt legalkalmasabbnak. Aki Istent haragvó, ítélő Úrnak tartja, az bizonyára ezt meg is tapasztalja. Az a farizeus így ment alá a templomból megalázva. Hiába tartotta meg a törvényt, az abszolút normához még csak közel sem ért, s ezért ítéletet kellett elviselnie. Mert Isten törvényét, mégha a Tízparancsolatot olyan egyszerűnek és követhetőnek is minősítjük, bizony meg nem tarthatjuk. A bűnbánó imádság szerint állandóan vétkezünk gondolatban és szóban és cselekedetben. Nincsen igaz, nincsen egy se. Bűnösök vagyunk! Ez a mi életünk keménydiója. Ezért nincs rend és béke és szeretet és igazságosság. Az ilyen öndicsérő és önértékelő meglátásba szól bele Isten. Előtte nincsenek cselekedetek. Előtte nincsen törvénymegtartás. Előtte nincs érdem. Ő vagy ítél, vagy kegyelmet ad. És kegyelmét akként nyilvánítja ki, hogy adja Jézus Krisztust, az Ő Szentfiát, Aki a kereszten érdemli ki minden ember, az egész emberiség helyett a bünbocsánatot. Helyetted is, helyettem is! A reformáció tehát az a folyamat — ez volt a 16. századbeli reformáció alapállása is —, mely az embereket segítit, készteti, sőt éppen kihívja is, hogy merjenek bűnösök lenni, nem úgy, hogy bűnt bűnre halmozzanak, hanem hogy belássák, Isten normái előtt minden emberi törekvés csak hiábavaló tülekedés. Az Ő kegyelme szükséges, hogy a helyzet megváltozzék. Megbocsátó, új életre méltató szeretetét gazdagon, mérték nélkül adja azoknak, akik hittel fordulnak Hozzá, akik hiszik, hogy egyedül és kizárólag a Jézus Krisztusért engesztelődön meg Isten irántuk. Ez az a hit, amely igazzá teszi az embert. Még a hit sem érdem, az is ajándék, s az a kegyelem, hogy ilyen hite lehet mindenkinek-Az egyház kezdeteitől, mindaddig míg Isten e világot fel nem számolja, áll a hívás, hogy részesei legyünk a mindigtartó reformációnak. Az evangélikus hitvallási iratok gyöngyében, az Ágostai Hitvallásban, az áll többek között, hogy szertartások és szervezetek és szokások lehetnek különfélék az egyházban, azonban szükséges, hogy az Evangélium hirdetésének és a Szentségek kiszolgáltatásának kizárólagos elve és tartalma ez legyen: Az ember hit által igazul meg. a törvény cselekedetei nélkül, a tegnap és ma és holnap ugyanaz Jézus-Krisztus érdeméért! bb Tartottunk tőle, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Tartottunk tőle, hogy ha a választásokon nem az elmúlt négy évben kormányzó polgári erők nyernek, hanem visszajönnek a régi rend erői, az egyházak ismét hátrányos helyzetbe kerülnek. Tartottunk ettől, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Az előjelek mindenesetre nem voltak biztatóak. Még a választások előtt Hiller István, aki akkor még a szocialista párt oktatási miniszterjelöltje volt, egy alkalommal ezt nyilatkozta: "A katolikus egyház kapni fog a szájára. Meg kell tanulnia, hogy mi, szocialisták nem tűrjük az ellenkampányt. Bírósági elszámoltatások lesznek. Át fogjuk világítani az összes katolikus egyházi vezetőt. Félreértés ne essék, nem tartom etikusnak, hogy azok világítsák át az egyháziakat, akik egykor belekényszerítették őket a becstelenségbe. De akkor is ez lesz. Ez lesz!" Az ilyen megnyilatkozások ellenére bíztunk abban, hogy nem igazolódnak aggodalmaink. Sajnos, egyre kevesebb okunk van bizakodni, hiszen amióta kormányra kerültek a szocialisták, az egyházak már megkapták az első pofonokat. Ahogy az egyik mosonmagyaróvári katolikus lelkész társam mondotta, jön a feketeleves. Még a nyáron vetette fel Szalay István, egyházügyi államtitkár, hogy a kisegyházak kérésére törölni kellene a történelmi egyházak kategóriáját. Szerinte elsőként a médiatörvény módosításakor kellene elhagyni a kifejezést, amelyet a későbbi törvényalkotáskor már nem használnának. A címzetes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény nem tartalmazza a történelmi egyház kifejezést. A történelmi egyházakra nézve sértő és bántó javaslat ellen mind a négy érintett egyház hevesen tiltakozott. A következő méretes pofon nem sokkal később érkezett. Ez év júliusában az országgyűlés úgy döntött, hogy a hitoktatók nem kapják meg a szeptembertől esedékes 50 százalékos pedagógusi alapbéremelést. Az ezzel kapcsolatos ellenzéki javaslatokat, amelyek korrigálni igyekeztek volna ezt az egyházakra nézve diszkriminatív döntést, a kormánypárti honatyák következetesen leszavazták. Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy minden pedagógus 50 százalékkal magasabb bért visz haza, kivéve a hitoktatókat. Még el sem ült ennek az egyházellenes döntésnek a visszhangja, amikor újabb nagy megrökönyödést kiváltó hír látott napvilágot. Agárdi Péter, a Magyar Rádió kuratóriumának szocialisták által delegált elnökhelyettese azt indítványozta, hogy a Kossuth Rádió jelenlegi formájában ne sugározza tovább a déli harangszót. Mint talán ismeretes, a déli harangszót követően narrátor mondja el, hogy melyik településnek a harangja szól, és bemutatják azt a templomot, gyülekezetét, települést. A rádió vezetése a millenniumi ünnepségek idején indította el ezt a közérdeklődést kiváltó műsort. A millenniumi ünnepségek véget értek, de ez a müsorelem a hallgatók és az egyház külön kérésére mostanáig megmaradt. Tartottunk tőle, de reméltük, hogy nem lesz igazunk. Ma már viszont azt mondhatjuk, hogy sajnos okkal tartottunk visszarendeződéstől. És még az önkormányzati választások előtt vagyunk. Megalapozott a félelmünk, hogy az igazi feketelevest majd csak a választások után fogjuk megkapni. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész * Lapzárta táján értesültünk, hogy Szalay István egyházügyi államtitkár jelezte: A hitoktatóknak is folyósítják a pedagógusi béremelést szeptember I-től visszamenően. Továbbá Hiller István oktatásügyi államtitkár szerint a római katolikus, református, evangélikus egyházakat és a zsidó hitközségeket az elmúlt századokban betöltött szerepük szerint megilleti a történelmi jelző. Az írás veleje így is időszerű marad. - Sz. PETŐFI ÚJ HELYEN Pozsonyban 2003 tavaszára helyreállítják és őrzött közparkban helyezik el Petőfi Sándor többszörösen megrongált szobrát. A tót kormány 1.8 millió koronával, a magyar kormány 1.5 millió forinttal járul a költségek fedezéséhez. Embassy News AZ EGYHÁZI JAVAKRÓL Augusztus elején jelent meg a romániai hivatalos közlönyben az elkobzott egyházi javak visszaszolgáltatásáról szóló átfogó törvény, amelynek alapján az erdélyi magyar történelmi egyházak természetben kaphatják vissza az 1945 után állami tulajdonba került ingatlanjaikat. A törvény értelmében az elkobzott ingatlanokat minden egyes esetben természetben szolgáltatják vissza. Kivételes esetben, ha például az ingatlan már nem létezik, az egyházak kártérítést kapnak. A bizottság rövid bizonyító eljárást követően az egyházakat azonnal visszahelyezi jogos tulajdonaikba. Ha viszont az ingatlanban közintézmény működik, az egyház köteles öt évre bérleti szerződést kötni a szóbanforgó intézménnyel. Népszabadság
