Erős Vár, 2001 (71. évfolyam, 1-6. szám)

2001-12-01 / 6. szám

6. oldal ERŐS® VÁR 71. ÉVFOLYAM TEMPLOM A MÁSODIK EMELETEN Ahol a farmemadrágos lelkész diáknak, a bibliaértelmezés színházi próbának, a teoló­giaóra pedig Forum Romanumnak látszik — ott biztosan az evangélikus egyetemisták gyülekeznek. Pezsgő életük központja buda­pesti, Üllői úti templomuk: Isten háza egy bérház második emeletén. Az Evangélikus Egyetemi és Főiskolai Gyülekezet a pesti Józsefvárosban, az Üllői út 24. szám alatti épület második emeletén kialakított templomban tartja Istentisztele­teit. A laikus furcsának tarthatja, hogy a templom egy belvárosi ház emeletén épült. Az evangélikusok azonban már két évszá­zada hagyománynak tartják az egykori kény­szerhelyzetet, amikor még templomaikat a külvilágtól elrejtve építhették csak meg. A reformációtól kezdődően évszázadokig üldözték a lutheri tanok követőit. 1523-ban Budán fej- és jószágvesztésre ítélték őket, két év múlva a rákosi országgyűlés az evan­gélikusok megégetését rendelte el. Később már csak korlátozások maradtak hatályban, közülük a templomépítésre vonatkozókat végül II. József oldotta fel 1781-es türelmi rendeletében. A kalapos király olyan orató­riumok (imaházak) építését engedélyezte nekik, amelyeken nincs torony, harang, és utcára néző bejárat sem. E rendelet nyomán a legtöbb városban és községben épületek udvarán vagy emeleteket egybenyitva alakí­tottak ki Istentiszteletek tartására alkalmas templomtereket Ezt a hagyományt — prak­tikus megfontolásból — követték a józsef­városi evangélikus templom építői is. Ebben az épületben tartják Istentisztele­teiket az evangélikus egyetemisták vasár­naponként délután hatkor. Többi program­jukat is ide, az Üllői út 24.-be szervezik. Ez ugyanis az evangélikus egyház országos központja, ahol az egyetemi gyülekezet is használhatja a tárgyalókat és az irodát. Hajdan az evangélikus közösségek — élü­kön a lelkésszel — egy-egy régió lakóinak lelkigondozását végezték. Ma gyakran mun­kahelyek, iskolák, és egyetemek köré szer­veződik a hitélet, és a lelkészek közül töb­ben nem falvakban vagy városi kerüle­tekben, hanem ezekben a funkcionális élet­­közösségekben teljesítenek szolgálatot. Mint Lénáit Viktor, az Evangélikus Egye­temi és Főiskolai Gyülekezet lelkésze, aki látszólag semmiben sem tér el az egyetemis­táktól: farmemadrágos, pulóveres fiatalem­ber ő is. Feladata azonban megkülönbözteti a diákoktól: neki új közösséget kell szervez­nie. De nem úgy képzeli ezt, hogy gyüleke­zeti társaival együtt röplapokkal szaladgálva térítsenek a főiskolákon. A közösséget Péter apostol levelének szellemében szervezik, aki azt tanácsolta a híveknek: “Ti magatok, mint élő kövek, épüljetek fel lelki házzá!” A fiatal lelkész azért is fontosnak tartja a hallgatók vallási közösségét, mert azt ta­pasztalja, hogy az egyetemi vagy főiskolai é­­vek (az új típusú közösség, a szülőktől való elszakadás, a nagyváros nyüzsgése) sok fia­talnak idegen közeg. Az evangélikus egye­temisták pedig szeretnének kapaszkodót nyújtani bizonytalan társaiknak. Állandó programjaikat az idei tanévben is megtartják. A hét első napján a hallgatókat a HéHa (Hétfőn Hatkor) című beszélgeté­sekre várják, ahol alkalmanként parázs viták támadnak az előadók és a beszélgetők között. Ennek oka, hogy a HéHá-n — amely valójában bibliaóra — a Szentírás tanulmá­nyozását olyan témákkal kapcsolják össze, mint a bűn, a szorongások és félelmek, a ba­rátság, a szexualitás, a halál, a sátán, vagy az angyalok. Minden második héten kedden a Látha­tatlan Színház színfalai mögé várják az ér­deklődőket Lénárt Viktorék. Ebbe a cso­portba meghallgatás után kerülhetnek be azok, akik kedvet éreznek a színházi mű­helymunkához, a biblikus történeteket sajá­tosan feldolgozó, pszichodrámai módszere­ket felhasználó, és a színházi helyzetgyakor­latokból is merítő társulathoz. Lehet itt kon­takttáncot, hiteles beszédet tanulni, és sze­reppel való azonosulást gyakorolni. A részt­vevők sokkal intenzívebben élhetnek át alapvető emberi konfliktusokat, érzéseket, mintha filmen látnák, könyvben olvasnák, illetve beszélgetnének, gondolkodnának ró­luk. Ábrahám és Izsák jelenetében például hitük erejét kutathatják magukban: mi a leg­nagyobb áldozat, amire képesek lennének. Szerdánként filmklubot, valamint a fel­nőttképzés keretében teológiai előadásokat szervez a közösség. Csütörtökönként az amerikai és afrikai gyülekezeti énekkarok mintájára alakult, zenekarral kísért Gospel­­kórus próbál. Két irányzat fejlődött a spiri­tuáléból. A” blues”, a magány és a borongós hangulatok zenéje; a “gospel” pezsgő, rit­­musos hálaadás, örömzene. Nem véletlen, hogy épp ezektől a daloktól zeng csütörtök délutánonként a fiatal gyülekezet Üllői úti temploma. Isten házát náluk derű tölti be. Valaczkay Gabriella. In: Népszabadság IMÁDKOZZUNK! Úr Jézus Krisztus! Jöveteledet várja néped. Kérünk, igéddel tisztíts minket, szenteld meg életünket, öltöztess fel az igazság, béke, irgalmasság, és szeretet cselekedeteivel, hogy büntetlenül állíthass színed el és ígéreted szerint Veled éljünk örökké boldogan. Ámen. A JÖVŐ ELKEZDŐDÖTT (Folytatás az 5. oldalról) léte az egész társadalom szellemi-lelki gaz­dagságát növeli, az egyházi intézmények ki­magasló szolgálatot valósítanak meg. Meg kívánja tehát a kormány szüntetni annak le­hetőségét, hogy az egyházi státussal a magát “vallásinak” nevezett csoportok visszaélhes­senek. Törvényben kívánják rögzíteni, hogy az iskolák a hitoktatásra védett időben bizto­sítsanak lehetőséget. Az egyházakkal egyez­tetve keresik annak tehetségét, hogy a mél­tatlan körülmények között is hűséggel szol­gáló lelkészeknek megfelelő anyagi feltéte­teket teremtsenek. Mennyivel másként hangzanak ezek a mondatok, mint a jelenleg ellenzékben poli­tizáló baloldali politikusok mondatai. Hogy mit várhatnak az egyházak, ha nem a polgári erők nyernek a választásokon, arra álljon itt egy adalék. Szocialista politikusok — kö­zöttük Donáth László evangélikus lelkész, szocialista országgyűlési képviselő — sajtó­­tájékoztatón jelentették be, hogy az Alkot­mánybírósághoz fordulnak a köztisztviselői eskü gyakorlati alkalmazásában előforduló visszásságok miatt. Azt kifogásolják a szoci­alisták, hogy az “Isten engem úgy segéljen” mondat esetenként az írott eskü szövegében is szerepel. Azt onnan törölni keltene, mivel az aláírt dokumentumot csatolják a köztiszt­viselő személyi anyagához, ebből pedig kö­vetkeztetni tehet arra, hogy az illető hivő, vagy nem hivő. A szocialisták ezt az esküvel történő átvilágításnak tartják. “A jövő elkezdődött”, áll a FIDESZ vita­iratának címében. Adja Isten, hogy az elkez­dődött jövő a tavaszi országgyűlési választá­sok után folytatódhasson. Kiss Miklós, mosonmagyarvári ev. lelkész EGYHÁZKÖZI SZÉKHÁZ? • Az erdélyi magyar egyházaknak egy új törvényi szabályozás alapján a magyar állam ingatlanokat ad (Magyarországon - Sz. ] in­gyenes használatba - mondta Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházpolitikai főtanácsa­dója. Egyelőre nem dőlt el, hogy az erdélyi katolikus, református, evangélikus, és uni­tárius egyház egy közös székház, vagy kü­­lön-külön ingatlanok használatba vételi jo­gát kapja meg. Kb. 600 millió forint értékű ingatlan kerül a Határontúli Magyarok Hi­vatalának vagyonkezelésébe, mely azokat az erdélyi magyarnyelvű egyházak használatá­ba adja át. Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi kapcsolatokért felelős helyettes ál­lamtitkára megjegyezte, a szóbanforgó in­gatlanokat építészetileg a Határontúli Ma­gyarok Hivatalának - mint tulajdonosnak - kell fenntartania, s egyéb kapcsolatos költ­ség pedig a magyar államot terheli, m

Next

/
Oldalképek
Tartalom