Erős Vár, 2001 (71. évfolyam, 1-6. szám)
2001-12-01 / 6. szám
71. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 3. oldal Karácsony titka “Valóban nagy a kegyességnek a titka: Aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek Benne a világon, felvitetett dicsőségben” (lTimóteus 3:16). Karácsony a csodák és titkok ünnepe. Karácsony éjszakája sok titok leplét rejti. Közülük a szeretet és békesség ünnepe egy talányos középpontra utal: az emberek ezekben a napokban változást remélnek. Ám milyen titok az, amelyet most ünnepiünk? A tudatalatti világé, mely sok titkot rejt magában, s melynek birodalma csodálatos kertnek tűnik? De ez a birodalom nem határtalan, és sokkal inkább segítségre szorul, mint segítséget adhat. Valóban mi a titka karácsony éjszakájának? 1. Erre a kérdésre világos feleletet kapunk. Isten megjelent testben. Isten magára öltötte a mi szegényes formánkat. Minden igazi titkot először fel kell fedeznünk, mert a nyitja nem magától értetődő. És ki sejthetné meg Istent és az Isten titkát, amikor egy szegény, jászolba pólyázott Gyermekhez járul?! Hányszor ismétlődött az emberekben ez a zavar a felnőtt Jézus életében! “Mi nem látunk mást, csak az ismert ács, József fiát!” Isten csodája, hogy Akit karácsonykor imádunk, Isten elrejtettségéhez tartozik! Szükségünk van a Szentlélek segítségére, hogy megértsük a karácsonynak ezt a titkát: “Isten megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben.” A Szentlélek segítsége nélkül nem látjuk a karácsony csodáját. Istennek hitet kell adnia a szívünkbe. A karácsonyi történetben egy sor ember hit nélkül j árt, ők karácsonyból semmit sem ragadtak meg. Közéjük tartozott Augustus császár, aki bizonyosan semmit sem sejtett, amikor népszámlálási rendeletével Isten ígéreteinek a teljesüléséhez járult hozzá. Élete végéig sem sejtette, hogy a csodák csodája az ő birodalmában és az ő uralma alatt ment végbe. Idetartozik Heródes király, akit gonosz gondolatai vérontásba taszítottak. És Betlehem lakosai?! Ha tudták volna, kihozták volna az istállóból a szent családot Isten megjelent testben, ám csak azok látják, akiknek a Szentlélek megmutatja. A pásztoroknak és a távoli mágusoknak a Szentlélek ezt megmutatta. Isten hitre juttatta őket. Igen, ha Istenünk nem gyújt fényt bennünk, rejtve marad a karácsony titka. Azért ünnepeljük karácsonyt, mert a hívők gyülekezetévé lehetünk, melyben a Szentlélek uralkodik. Megnyitja szemünket, úgyhogy láthatunk. Láthatjuk, amit Isten csak a hitnek akar megmutatni: Isten testben van! Ki értheti meg ezt a titkot? - A mennyek kapui megnyíltak előttünk. 2. Karácsony titka a világtörténelem sodrától távol, csendben és elrejtőzve kezdődik, mégis a világtörténelem központja. Legyen tisztelet a protestáns kegyességnek, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy a karácsonyi történet az angyalok világának is része. így olvassuk igénkben: “Megjelent az angyaloknak”. Ami az angyaloknak oly fontos a mennyben, hogy a pásztorok örvendezésük tanúi lehetnek a földön, hogyne lenne az nekünk is! Ennek az eseménynek a hírét el kell vinnünk a népekhez, a pogányokhoz. Ezért van ez a kettő szorosan egymás mellett: “Megjelent az angyaloknak, és hirdetik a pogányok között”. Isten szívéből fakadt Jézus Krisztus születése, ez a népek világosságává válhat. Isten karácsony éjszakáján felkínálta világosságát a népeknek. Sok nép már elfogad“Megszólalt erre Jézus és ismét példázatokban beszélt hozzájuk: Hasonló a menynyek országa egy királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának” (Mt. 22:1 -2). A királyi menyegző példázatát olvasva Polgár Rózsa gobleinje jelenik meg szemem előtt. Júliusban láttam ezt a munkát Budapesten a Műcsarnokban. Ahogy beléptem a kiállító terembe, megragadott ez a kép már csak a méretei miatt is. A domináló kék szín már önmagában is mennyei hangulatot idézett bennem. Aztán ahogy tovább néztem a képet, a fenti példázat jutott eszembe. Ennek a mennyei lakomának az előkészületeit láttam magam előtt. A monumentális szőttes azt a mozzanatot tálja elénk, amikor az asztalterítő rákerül az asztalra. Személy nincs a képen, egy láthatatlan kéz teríti rá az asztalterítőt a hosszú asztalra a magasból. Valamit megsejtet ez a kép az eszkhatonban készülődő, eljövendő nagy ünnep szentségéből. Hamarosan ismét egy nagy ünnephez érkezünk. Kezdetét vette az ádventi ünnepkör, az új egyházi esztendő. Az ádventi időszak pedig karácsony titkához vezet minket, a keresztyén ünnepek egyik legszentebbikéhez. Az ünnep szentségét kutatva, Hamvas Béla a közösség létrejöttében látja meg az egyik lényegi vonást, eképpen: Az ünnep a közösség kezdete, amikor az emberben felébred a tudat: nem vagyok egyedül és minden ember sorsával elszámolni tartozom. A közösség megvalósulása, amikor az áldozat az utat az isteni létbe szabadda tette. Az ünnep az áldozat napja, az emberiség találkozása az isteni létben. Az igazi ünnep a köta. Természetesen még mindig járhatnak sajátfejük szerint, vagy visszatérhetnek “világosságukhoz”. De ami karácsonykor megjelent, olyan fény, mely a legelrejtettebb sötétségünket is meg akarja világítani, és a legmélyebb békétlenségünket békességgel kívánja megtölteni. Megváltattunk - ezzel minden megmondatott. Az egymással perlekedő embereknek itt új középpont tárult fel. Ami először az angyaloknak jelent meg, azután a pogányoknak hirdettetett, most mindnyájunk lehetősége, hogy összegyűljünk a karácsonyi titok körül. Hatalmas gyűrű zárult, mely átfog mnennyet és földet. Örvendhetünk: 0 jertek, mi is örvendjünk, A pásztorokkal bemenjünk, Hogy lássuk, mit ad Istenünk, O szent Fiában minekünk! Nyílj meg, szivem, fogadd be Öt, Az áldott égi csecsemőt, Ki e világ üdvére jött! Borulj le jászola előtt! (Ev. Enekeskönyv, 150.) Trillhaas Wolfgang. In: “Jászolban a szalmán” zösség megvalósulása. Erre azonban az ember még nem érett meg, mert az igazi ember és az igazi közösség csak az utolsó időkben valósulhat meg, apokaliptikus természetű. Addig is vannak hétköznapjaink, néha sötétebbek, néha világosabbak, és vannak ünnepeink. És milyen jó, hogy vannak ünnepeink. Hisz már a készülődés is felszabadító. És néha egy-egy ritka pillanatban átéljük ennek a mennyei örömnek az előízét. Valahol a szívünk mélyén érezzük, hogy a közelgő ünnep újra lehetőseget ad nekünk, hogy ha csak töredékesen is, de ismét megtapasztaljuk a közösség erejét és Isten jelenlétének varázsát, családi vagy baráti körben az ünnepi asztalnál. Gömböcz Elvira, ev. teol., ösztöndíjas (Csikágó) * • • A georgiai Ringgoldban a városházán a Tízparancsolat és a Miatyánk mellé üres képkeretet is elhelyeztek — azokra vonatkoztatva, akik semmiben sem hisznek. • 60 millió dolláros alaptőkével ezév végére egyesül a két nagy amerikai evangélikus biztosító intézet, a “Lutheran Brotherhood” és az “Aid Association for Lutherans”. • A Külföldön [Nyugateurópában] Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége “Koinonia” c. teológiai folyóiratának 54. száma, Gémes István stuttgarti ev. lelkész szerkesztésében, dr. Pósfay György genfi ev. lelkész méltatására jelent meg 80. születésnapja alkalmából. • Szerbiában korábbi rendelet ellenére iskolások szabadon választhatják, hogy hittant vagy demokráciatant, vagy mindkettőt vagy egyiket se tanulják. AZ ÜNNEP SZENTSÉGE
