Erős Vár, 1999 (69. évfolyam, 1-6. szám)

1999-08-01 / 4. szám

69. ÉVFOLYAM ERŐS® VÁR 7. oldal Ft. D. Ordass Lajos püspökre emlékezünk halálának 21. év­fordulója alkalmából: 1901. február 6 - 1978. augusztus 14. Az alanti kép az 1957. május 20-24 kö­zött tartott salzerabadi (Ausztria) teológiai konferencián résztvevő magyarországi evan-Balról jobbra. (Első sor:) Dr. Karner Károly professzor, D. Ordass Lajos püspök, dr. Vajta Vilmos EVSZ főosztály igazgató. (Második sor:) Dr. Nagy Gyula professzor, Veöreös Imre folyóiratszerkesztő, dr. Wiczián Dezső teol aka­démiai dékán, Szabó József ny. püspök. (Har­madiksor:) Hafenscher Károly lelkész, dr. Só­lyom Jenő professzor, dr. Kékén András lap­szerkesztő. (Ebből a csoportból már csak dr. Nagy Gyula ny. püspök és dr. Hafenscher Ká­roly c. egyetemi tanár él) gélikus lelkészi delegációról készült. A kül­döttséget az 1956-os szabadságharc után új­ra, bár csak rövid időre szolgálatba állhatott D. Ordass Lajos püspök vezette. g ÚJ ÁRPÁDHÁZI SZENT A lengyelországi Ószandecben II. János Pál pápa szentté avatta Árpádházi Boldog Kingát, IV. Béla magyar király leányát, a lengyel Boleszláv herceg hitvesét, akinek példás áldozatvállalását választott hazája so­kat szenvedett népéért máig sem feledték el a lengyelek. Ószandecben áll az a kolostor, ahol Kinga, férjének halála után, apácaként élte le életét. A kanonizációs szertartártáson magasrangú magyar r.k. egyházi küldöttség­gel együtt a magyar állam részéről Göncz Árpád köztársasági elnök és Dávid Ibolya igazságügyminiszter, valamint sokezer za­rándok is résztvett. amu AMIBŐL A DIÁKOK TANULNAK A “FASORI” TANKÖNYVEKRŐL Minden volt fasori — a Budapesti Evan­gélikus Gimnáziumot megjárt — diák em­lékszik arra, hogy a legtöbb tárgyat olyan tankönyv segítségével tanulta, amit az iskola tanárai írtak. Igaz ez a latin tankönyvekre, a latin és görög régiségtanra, a történelem-, fizika-, s földrajzkönyvekre, a nyelvkönyvek egy részére. Amikor iskolánk hosszú idő után, az 1952/1989 közötti kényszerű rémá­lomból ismét életre kelt, fölvetődött, hogy ezt a hagyományt is föl kellene újítani. Egy­szer egyik tanítványom, aki szorgalmasan jegyzetelte magyarázataimat, fölkiáltott: “Miért nem ír tanár úr nekünk tankönyve­ket?” Elcsodálkoztam azon, hogy ez a ked­ves ifjú nyitott kapukat dönget, mert akkor már napirendre tűztük a saját könyvek írá­sát. Ezt különösen időszerűvé tette a nyolcosz­tályos gimnázium ősi hagyományaihoz való visszatérés, mert a rendelkezésre álló tan­könyvek értékrendje és szakmai színvonala nem egyezett meg a mi elvi és gyakorlati el­képzeléseinkkel. Milyen elveket követtünk? Általános ta­pasztalat, hogy a tankönyvek csak bizonyos késéssel követik a tudomány fejlődését. Ebből következett, hogy olyan tankönyveket kell írni, ahol ez a késés a legminimálisabb. A másik elv, hogy igazán jó tankönyvet az tud írni — tisztelet a kivételnek! —, aki ma­ga is tanár és hosszú, igényes tanári munka és pedagógiai gyakorlat tapasztalataival ren­delkezik. Ugyancsak fontos elv, hogy a tan­könyvet a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően kell írni. Világosan, egysze­rűen, de az egyszerűség nem jelentheti a tu­dományos eredmények meghazudtolását, le­egyszerűsítését, primitívizáslását. Az érthe­tőség maximális szem előtt tartása mellett kell egyszerűen és szakszerűen fogalmazni. Nem szabad az adatok túltengését eltűrni, de a fogalmakat kristálytisztán kell magya­rázni. Fontos alapelv az is, hogy a tanköny­veknek a humánus magatartást sugározniuk kell. Nem szavakkal kell ezt hangsúlyozni, hanem minden mondanivalót az Istenfélő, emberszerető, s patrióta magatartás talajáról kell megfogalmazni. Azt nem kell külön megemlíteni, mert annyira természetes, hogy a legjobb tankönyv is csak akkor lehet iga­zán eredményes, ha a tanár is a humanizmus és Istenfélelem formáit mutatja be saját élete és magatartása során. Új iskolai tanterv kidolgozása után, cse­kély anyagi támogatással, először fénymá­solva jelentek meg könyveink. Megváltozott azonban a helyzet, amikor a Comenius Ki­adó vállalta a kiadást ún. “tartós tankönyv” formájában, mivel meggyőződött arról, hogy könyveink az ország legjobb színvonalú könyvei között vannak. Ezek a következők: Magyar irodalmi olvasókönyv I., II., III. kötete. Matematika az I-IV. évfolyam szá­mára. Geometria az I-IV. évfolyam számá­ra. Biológia a II. évfolyam számára. Latin nyelvkönyv az I., II., III. évfolyam számára. Földrajzi fogalmi alapozó könyv. Elkészült kéziratban földrajzi és kémiai tanári kézi­könyv. Matematikai példatár az I-IV. év­folyam számára. Fasori tanár más kiadónál társszerzővel készítette a Látás és ábrá­zolás c. tankönyvet az I—III. évfolyam szá­mára. Fasori tanár készítette a Retorika c. segédkönyvet A tartós tankönyvek jóminőségű papíron, kötött, kemény borítólappal, műbőr borí­tással készülnek. Sok képet és szemelvényt, illetve ábrákat és térképeket is közölnek. A kiadó az iskola könyvtermését más isko­lákban is ismertette, aminek eredményeként a történelemkönyvet jelenleg már 20 magyar iskola rendszeresítette, de több iskola át­vette már a matematika-, irodalom-, bioló­gia-, és latinkönyveket is. Tanulmányozás céljából 850 iskola megvette a történelem és matematika tankönyveket, 750 az iroda­lomkönyveket, és 600 iskola a biológia­könyveket. így várható tankönyveink gyors népszerűsödése. Köszönetét kell mondanunk a Budapest VE. kerületi polgármesteri hivatalnak is, a­­mely komoly segítséget adott a tankönyvek megjelentetéséhez és azt is lehetővé tette, hogy egyesületünk, a Budapest Evangélikus Gimnázium Volt Növendékeinek Egyesü­lete, amely a tankönyvkiadás és -szerkesztés gazdája, létrehozza az Ifjúsági Segélykönyv­tárat, hogy nehézsorsú tanulók ingyen jut­hassanak a tankönyvek használatához. Dr. Gyapay Gábor, az “új” Fasor első igazgatója. In: “Fasori Öregdiák”. CSAK TÓTOKNAK? A nemrégen Pozsonyban tartott EVSZ központi tanácsülés alkalmával dr. Ander­son George országos püspök az “Evange­lical Lutheran Church in America” egyház nevében százezerdolláros adományt adott a vajdasági Tót Evangélikus Egyházban a ko­szovói háború folytán előállott ínség enyhí­tésére. lwi Érdeklődünk: Figyelembe vették-e illeté­kesek, hogy a Vajdaságban a magyar- és né­metajkú hívek egyházában, az Ágostai Hit­vallású Evangélikus Keresztyén Egyházban is hasonló ínséget okozott a NATO légihá­borúja?

Next

/
Oldalképek
Tartalom