Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)
1998-02-01 / 1. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 64. (68.) ÉVFOLYAM 1998. FEBRUÁR No.l <308), Vol. 64. February 1998, USPS178-560 1. SZÁM “Atyám, ha lehetséges...” “Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár!” (Máté 26:36-42.) Böjti időben különösen nagy fontosságot tulajdonítunk a magunkba szállásra, önkutatásra. Istenünkkel való beszélgetésre. Nem hogy ezek különben nem fontos részei keresztyén mivoltunknak, de a böjt szívünket felkészíti Jézus Krisztusunk megváltói létének az elfogadására. Csakis a bűnbánó szív, mely tisztában van bűnösségével, tudja örömmel megismerni Krisztus valódi voltát. Ezért nagyon fontos, hogy Istennel Újévi ének útravalóul Én nem tudom, mit akarsz velem, Én nem tudom, mi célod velem, Én nem tudom, hová küldesz, Atyám, Én nem tudom, mit bízol reám. Csak azt tudom, hogy Te nagyon szeretsz, Hogy értem áll Golgotán a kereszt Csak ezt tudom és ez elég nekem, Vezess, vezess, én drága Mesterem! Én nem tudom, Lelked merre vezet, Én nem tudom, jövőm mit rejteget, Én nem tudom, hogy milyen próba vár, Én nem tudom, de Te tudod, Atyám. Csak azt tudom, hogy Te nagyon szeretsz, Hogy értem áll Golgotán a kereszt Csak ezt tudom és ez elég nekem, Vezess, vezess, én drága Mesterem! Én nem tudom, hogy milyen lesz az út, Én nem tudom azt sem, hogy hová fut, Én nem tudom, de nem is kérdezem, Tudja Atyám és ez elég nekem. Csak azt tudom, hogy Te nagyon szeretsz, Hogy értem áll Golgotán a kereszt Csak ezt tudom és ez elég nekem, Vezess, vezess, én drága Mesterem!-Beküldte: Kovács Márta (Bethesda MD) *A beküldő ezzel az énekkel köszöntötte újév napján a Nyugatclevelandi Magyar Evangélikus Gyülekezet híveit az ünnepi Istentisztelet keretében, bb tudjunk beszélgetni. Nekem az imádkozásban Jézus Krisztus a példaképem. Különösen az O utolsó útján történő események szólnak hozzám. Hogy miért? Jézus a Golgota felé fordul. Tudatosan teszi, amit tesz, és mond, amit mond. Tisztában van az eljövendő kereszthallálal, melynek érkezését tanítványai nem hajlandók elfogadni. Ezekben a pillanatokban Jézusunk oly közel áll hozzánk, kik sokszor elkeseredünk, félünk, tanácstalanul ballagunk az élet útjain, köpenyegforgatók vagyunk, szeretünk és gyűlölünk, nevetünk és sírunk. Mélypontjaink vannak, s ilyenkor Isten válaszára és segítségére szorulunk. A fentebb utalt ige szerint Urunk a Gecsemáné kertben beszél Atyjával. Elfogatása ideje közeledik és Jézusunk emberi természet félelmével védekezik az eljövendő ellen. Ez az Ő legnehezebb döntése, legnagyobb kísértése. Elfogadni a kereszthalált vagy gyáván továbbkullogni. Az egész emberiség jövőjét kockára tenni saját gyengesége miatt. Halálfélelmét legyőzni. Nagy a tragikussága ennek a jelenetnek és döntő mindnyájunk számára. Krisztusnak élethalál kérdése forog kockán, nekünk pedig a halál-élet kérdése. Nézzük, Krisztus Urunk hogyan birkózik meg volta alapvető kérdésével. Máté két részre osztja Jézus imádságát. A 39. versben így imádkozik: “A- tyám. ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár: mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem mint te. ” Itt Krisztusunk vissza szeretné utasítani Atyja által elrendelt sorsát. Kéri Istent, fordítsa vissza tervét, de mindennél fontosabb kifejezést használ: “ha lehetséges ”, és a végén így szól: “mindazonáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem mint te”. Bevallom, hogy én sok nehéz helyzetben saját magam akarom kézbevenni a döntést, és nehezen bízom rá Istenre, hogy Neki legyen meg az utolsó szava. Krisztus itt most másra tanít. Hogyha tovább olvassuk a fejezetet (Máté 26), Jézus tanítványait alva találja. Nem virrasztottak és nem imádkoztak Vele egy lélekkel, hanem az álom elnyomta őket. Miután éberségre és imádságra buzditja őket. Krisztus visszamegy a előbbi imádkozás színhelyére és tovább szól Istenhez. Ezalkalommal ezeket a szavakat mondja: “Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, hanem ki kell innom, legyen meg a te akaratod. ” Ezúttal már észrevehetően más Jézusnak a hozzáállása. Most már nem utasítja el a keserű poharat, hanem elfogadja a kereszthalál lehetőségét. Más szóval, ha más nincs, “legyen meg a te akaratod '. A Miatyánkban tanított ige megismétlődik. Az Atya és a Fiú akarata eggyé válik. Jézus Krisztus emberi természete tisztelettel megadja az Atyának az utolsó szót, a Teremtő jogát, hogy tegyen Vele, amit jónak lát. Ezzel bennünket is engedelmességre tanít, Istenre való odafigyelésre, és megmutatja nekünk, ki az Isten. Ilyen perspektívával mi is megtanulhatjuk, hogyan kell imádkozni mennyei Urunkhoz, nemcsak a böjti időszakban, hanem életünk minden napján is.-Szántó Imre, ny. ev. lelkész, Légrád (Horvátország, egykor Zala vm.) *Szeretettel köszöntjük Nt. Szántó Imre lelkész urat és feleségét amerikai ittlétük alkalmábólta texasi Yoakumban szolgáló leányukhoz. Nt. Rigneyné Szántó Ildikóhoz és férjéhez jöttek látogatóba. Amerikai idejükhöz Isten áldását és sok kellemes élményt kívánunk. - Sz.
