Erős Vár, 1992 (62. évfolyam, 1-6. szám)
1992-12-01 / 6. szám
EROS ©VÁR 3. oldal Akik küldetésben jártak (5) — Kunszt Irén, első magyar evangélikus misszionáriusnő — “Kunszt Irén igen nagy felelősséget érzett a magyarországi ébredés iránt. Szinte alig volt — Kínából küldött — levele, melyben meg ne emlékezett volna arról. A másik nagy gondja volt, hogy munkájának magyar misszionárius legyen a folytatója” ( Az Isten szolgái. Tápiószentmárton, 1992). Kereken harminc éven át imádkozott Kunszt Irén magyar misszionáriusért Kína számára. Egy évvel halála előtt, 1933-ban megadatott neki annak az öröme, hogy a Mandzsúriába kiküldetést nyert erdélyi magyar református lelkésszel, Babos Sándorral leveleket válthasson. Megdöbbent bámulattal és hálával ismerte el Sándor kollégám és barátom Kunszt Irén évtizedeken át tartó imádságainak a szerepét az ő misszionáriusi elhivatásában. (Babos Sándor és neje, Máriskó második fiúgyermekét, Lászlót a szülők kérésére 1939-ben Mandzsúriában e sorok írója keresztelte. Bizonnyal nem véletlen, hogy a kilencvenes éveiket taposó, Kaliforniában még mindig tevékeny Baboséktól éppen e sorok írása közben kaptam levelet a magyar protestáns külmisszió története angol-, magyar-, hollandnyelvű feldolgozása tárgyában.) A Kína kellős közepén fekvő Hunan tartományban működő Kunszt Irén és a Mandzsúriában tevékeny Babos Sándort háromezer kilométernyi távolság választotta el egymástól. E nagy távolság ellenére összekötötte őket az Úr és a kínaiak iránti forró szeretetük. Isten kifürkészhetetlen kegyelmének és vezetésének köszönhető, hogy Kunszt Irén volt az a valaki, aki mind a magyarhoni lelki ébredést, mind a külmisszió iránti érdeklődést szívügyének tekintette. Ugyanis ez a hőszívű magyar misszionárius nem volt Magyarország szülötte. Kunszt Ottó, német kereskedő és svéd arisztokrata családból származó neje, Cederstope Jenny leánya, Irén 1869. december 21-én a keletporoszországi Königsbergben született. Kunszt Ottóné 1880-ban lányával hazánkba költözött, ahol kenyerét mint nyelvmester kereste meg. A tehetséges Irén a német, svéd, angol, s francia nyelv mellett tökéletesen elsajátította a magyart is. A budapesti Veress Pálné Leánynevelő Intézet izzó hazafias szellemmel töltötte meg a kiváló tanulót. A Deák-téri evangélikus templomban konfirmálták. Lelke már a konfirmációi oktatás idején vágyódott mélyebb hitéletre. Az iskolában vallástanára, Győry Vilmos életpéldája nagy hatással volt rá. Mária Dorottya nádorasszony kezdeményezésére Pestre került a skót zsidómisszió. Ott Kunszt Irén egy Szentlélektől ihletett, buzgó imakör hatása alá került. Korán megérzett misszionáriusi elhivatásának hosszú éveken át utcagyerekek vasárnapi iskolába való gyűjtésével, s Krisztus szabadító erejében bízva iszákosok mentésével adott kifejezést. Ugyanis özvegy édesanyját sehogysem akarta magára hagyni. Mindvégig édesanyja támasza maradt, aki Isten hivő gyermekeként 1903. február 3-án halt meg. A harmincnégyéves Kunszt Irén nemsokkal anyja halála után találkozott egy Magyarországon járó angol misszionáriussal; ő biztatta fel, hogy lépjen kapcsolatba a német liebenzelli missziós társasággal. Aránylag rövid várakozási idő után hívták be Kunszt Irént missziói iskolájukba. A sok tapasztalattal megáldott, mély hitéletű nő mindössze félesztendeig volt kiképzés alatt, mielőtt Kínába került. Ottani szolgálatának anyagi támogatását a Német Nők Imaszövetsége vállalta, mert akkor Magyarországon még semmiféle szervezet sem volt, amely költségeit vállalhatta volna. Kunszt Irén 1904. október 31-én érkezett Csangsába, annak a Hunan tartománynak a fővárosába, mely csak pár évvel korábban nyitotta meg kapuját miszszionáriusok előtt. Hatodik nyelvét, a kínait két év alatt elsajátította. Eleinte Csangsában a vak nők iskolájában munkálkodott. Gondozottjai közül az egyik élethossziglani szolgáló, hű evangélistává képződött; az ő anyagi támogatását magyar hívők vállalták. Kunszt Irén már nyelvtanulás közben is végzett látogatásokat, írástudatlan nőkkel is türelmesen fáradozott. Kilencéves első kínai munkaszaka sok áldással széles rétegekre hatott ki. 1913. májusában érkezett első szabadságra Magyarországra. Az I. világháború miatt Európában rekedt. Németország, Ausztria, s Magyarország kínai lakosai között végzett áldásos szolgálatot. Többek felvették a szentkeresztséget. Ezek egyike, egy gyermek a Péter nevet kapta. Péter később visszatért Magyarországról Hunanba és ott Kunszt Irén missziói körzetében élete végéig hűséges evangélistaként tevékenykedett. Kunszt Irén második missziói ciklusa tíz évig tartott, 1920 és 1930 között. Ez az időszak volt misszionáriusi működésének a fénykora. Sokak között megnyerte Krisztus számára egy magasrangú bírónak a feleségét is, akinek a hűséges bizonyságtevő munkája eredményeképen több mezővárosban alakult keresztyén gyülekezet. 1921-ben a misszió Ura felhasználta Kunszt Irént egy taoista pogány papnak a keresztyént hitre való térítésére, aki szintén evangélistává lett. Az ő költségeit is a magyar külmisszió barátai vállalták magukra. Kunszt Irén útját hazafelé Szibérián keresztül vonaton tette meg, s 1931- ben érkezett hazánkba. Testi, szellemi, s lelki felüdülésre szánt hónapok alatt hallatlan buzgalommal ébresztett külmissziói érdeklődést protestáns gyülekezetekben. Gáncs Aladár lelkésznek a misszióért lüktető szíve és imádsága készítette Kunszt Irén útját evangélikus gyülekezeteinkbe. Volt úgy, hogy egy-egy nap ez a misszionáriusnő háromszor is szólott más-más hallgatósághoz. Utolsó kínai szolgálata csak két évig tartott. 1932 és 1934 között sokat látogatta a korábbi munkássága alatt keletkezett gyülekezeteket. 1934 őszén rablók előli menekülésben az út szélén tifuszos beteg asszony jajveszékelése könyörületre késztette. Tőle ráragadt a betegség, s annak mindketten áldozatul estek. Kunszt Irén porai szeretett Hunanjában egy keresztyén temetőben nyugodnak. 1931-ben, amikor a győri evangélikus templomban hallottam őt beszélni, se ő, se én — akkoriban fiatal reálista diák — nem tudta, hogy úgy tíz évvel az ő halála után egy magyar evangélikus többgyermekes misszionárius házaspár fog egy ideig Irén nővér szeretett Hunan tartományában munkálkodni. Isten meghallgatta szolgálóleányának imádságát, jóllehet az ő szemei azt e földön már nem láthatták meg. Legyen Kunszt Irén emléke áldott! — Kunos Jenő, volt kínai magy. ev. misszionárius. [Az "Akik küldetésben jártak" sorozat első négy cikke ezévben az 1.. 2.. 3., s 4. számban jelent meg.] fFT. GAILITIS KARLIS ÉRSEK November 22-én autóbaleset következtében Riga közelében meghalt Gailitis Karlis ev. érsek, a Lettországi Evangélikus Egyház főpásztora. 56 éves volt. Gailitis Karlist 1989-ben választották érsekké, Mesters Eriks érsek utódaként. A lett függetlenségi mozgalom vezéralakjaként tisztelték; még alig néhány hete is egy nemzetközi konferencián az orosz csapatok Lettországból való kivonását követelte. Az érsek az Evangélikus Világszövetség egyik alelnöke volt és az EVSZ központi tanácsában a végrehajtó bizottság és nemzetközi emberjogi állandó bizottság tagjaként tevékenykedett. Családja, népe, egyháza, s a világ evangélikussága gyászolja. Béke poraira!
