Erős Vár, 1991 (61. évfolyam, 1-6. szám)
1991-12-01 / 6. szám
6. oldal EROS® VÁR legyen, és hogy megpróbáltatásában legyen [a nemzetnek] megújúlása. — Isten Igéje világosan megmondja, hogy a nemzet miképpen javíthatja ki a történelem ítéletét — feleltem megindultam — A szegletkőre kell építenie az életét. Egyetlen életfeltételünk és megtartásunk a Jézusban való élet. De vigyázzunk, nehogy jelszóvá tegyük Jézust, mert Neki életnek, valóságnak, s igazságnak kell lennie. — A beszéd ezen részét is el kellene mondani ma is — szólt közbe a lelkész, s jegyzetét emelve karomra tette kezét: “Keresztyénségünk ne legyen politika, ne kerüljön állambölcselet a kor változó divatjának áramlatába, hanem legyen elv, mely az államvezetésben a keresztyénség eszméit érvényesíti. A keresztyénség eszméi csak akkor érvényesülnek a közösségi életben, ha mindenek előtt az egyes ember élete kerül Krisztus uralma alá. Akarod megmenteni nemzetünket? Akarod, hogy a halállal való frigykötés megsemmisüljön, hogy romjaiból új életre ébredjen? Kezdd magadon, saját életeden, saját családodon. Állj a szegletkőre s kialakul nemzetünk új élete, melyben van tartalom, erő, érték, hivatás, fejlődés, és megmaradás. És akkor a történelem új ítéletében elhangzik majd az Úr örökkévaló ítélete.” — Hát nincs igazam — folytatja hangosan a lelkész lelkesedve —, hogy ezeket az igazságokat mindennap újra és újra el kellene mondani?! Felálltam, hogy indulásra készüljünk. De a lelkész visszatartott. — Már csak néhány befejező mondat, Püspök uram — mondta kérlelve —, néhány percig még nyugodtan maradhatunk. A beszéd utolsó szakasza hűségre intő szózat volt. Gyorsan olvasom: “Soproni gyülekezet, Sopron város népe, ha megindulna lábad alatt a föld, ha apáid temetője, karod, agyad munkamezője, gyermekeid, unokáid jövendője, kalásztermője, ha le akarnák tépni rólad édesanyádnak, a magyar nemzetnek ölelő karját, kiáltsd oda hangosan, kiáltsd bátran: Nem, nem, soha! Ha magadra marad- • • Botor nép az, amelyik azt hiszi, hogy Isten kiengedi őt a megpróbáltatás iskolájából, mielőtt megtanulta a leckét, amiért oda beíratta Isten. Isten nem hagyja abba a fegyelmezést, míg vagy megjavul a nép, vagy belepusztul. Ezért nincs nemzeti megújhodás bűnbánat nélkül. Ezt a bűnbánatot pedig csak Jézus Krisztus tudja megadni nekünk az Ő Szent Lelke által. Ő töri össze a mentségeinket, Ő fedi fel a hibáinkat. Ő gyógyít ki a bűnbakkeresésből. Csak Ő tud meggyőzni minket arról, hogy ... az én bűnöm, az én nagy bűnöm az oka nemzeti szerencsétlenségünknek. _Túróczy Zoltán. nál és önmagadban állnál, mint hegytetőn magányos fenyőfa, ha nem éreznéd mások segítségét, ha ócsárolnának, fenyegetnének, s gúnyolva kérdezgetnének, hát te mégis, most is kitartasz hűségeddel, akkor felelj bátran, hangos szóval és cselekedettel: Igen, igen, mindig! Ha belátásodra, józan ítéletedre hivatkozva egy új történelmi kialakulás előnyeivel hitegetnek, arról beszélnek neked, hogy a magyar eljátszotta történelmi szerepét, tudj isteni hivatásunkban rendületlenül hinni és mondd nyíltan, bátran, szóval és cselekedettel, hogy te nemzetünkben nemcsak tegnap hittél, nemcsak ma hiszel, hanem hiszel és bízol benne örökké. Soha, mindig, örökké! Ez a három szó a jövendő feltétele. A jogfenntartás és történelmi életjog, amiről sohasem lehet lemondani. A szeretet és hűség közössége, mely állandó életerő és valóság. A nemzet Istentől kijelölt történelmi hivatása, mely küldetés, szolgálat, s reménység. Soha, mindig, örökké! Állj meg hűséggel, áldozd magadat nemzetedért minden nap, és légy hozzá hű örökké. Ámen!” — Ez volt Püspök úr beszéde akkor. Tudom, hogy mit jelentett akkor és hogy mit jelent most is. Tartalmas volt, szép volt, megrázó volt. Történelmi esemény volt! — Túlzottan és túl sokat mondasz — feleltem —, és nem mondod az egyedüli megnyugtatót. — Éspedig? — Azt, hogy Isten Igéjét adtam, amint akkorra éppen a soproni gyülekezetnek küldött az Isten! — feleltem és az ajtó felé indultam. — Isten Igéje volt! — kiáltotta a lelkész. — Bizony az volt és mi meg is köszöntük Istennek. Körüljártuk a város néhány utcáját. Az emberek csoportokba verődve beszélgettek. Most már bizonyosra vették a magyarság diadalát. Az egyik helyen főiskolások álltak tömegesen, hirtelen beszélgetés csapódott felém. Az éles beszéd hangját hallottuk csupán, de értelme elveszett a zsibongásban. Azután nyolc-tizén hirtelen szétfutottak, mintha kergetnének valakit. Hamarosan meghallottuk, hogy néhány felsőlövői tanár az átcsatolás mellett izgatott s egyeseket Ausztria mellé akart állítani fenyegetéssel. — Ha akármelyiket megfogom — kiáltotta az egyik diák —, bizony nem érkezik vissza Felsőlövőre! — és továbbrohant. Januárban boldog ünneplések követték egymást. 9-én résztvettem a város és vármegye ünnepségén. Február 1-én az egyházkerület és tanintézetek tartottak ünnepséget, melyen ünnepi beszédet mondtam. Középeurópai tájékozódás Dr. Chilstrom Herbert, az Amerikai Evangélikus Egyház [országos] püspöke és dr. Trexler Edgar lelkész, a The Lutheran c. országos ev. lap szerkesztője november elején középeurópai körúton a Horvátországban, Szlovéniában, s a bácska—bánsági térségben működő ev. egyházak vezetőivel tárgyalt Budapesten. Dr. Deutsch Ladislav lelkészelnök a horvát ev. egyházról, Beredi Andrej püspök a vajdasági tót ev. egyházról (ebben magyar ev. esperesség is van), s Novák Lajos esperes a szlovén ev. egyház körülményeiről adott ismertetést. Beszámoltak templomok, lelkészlakok, kórházak pusztulásáról, a szerb katonasághoz való kényszersorozásokról, az emberi szenvedésekről, 350,000 menekültről, a halottak ezreiről, az egyházak szegénységéről. Deutsch elnök azt hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia gyakorlatilag már nem is létezik, s a nemzetiségeknek biztosítani kell az önrendelkezési jogot. Beredi püspök még Jugoszlávia fenntartása mellett nyilatkozott. Mindhárom főpásztor kifogásolta a nyugati kormányok és egyházak segítségének a lassúságát és elégtelenségét. Deutsch elnök szerint: “Mivel nincs olajunk, az USA nem törődik velünk”. Dr. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke szerint a háborús helyzet mindenkit készületlenül ért és azóta sem kezelik azt megfelelően. A három említett egyházi vezető fontosnak tartja azt is, hogy imádsággal támogassák az ottani egyházakat, hogy saját területükön meg tudjanak küzdeni a szűnni nem akaró háború folytán előálló, mind súlyosabb problémákkal. A “jugoszláviai” egyházak vezetőivel folytatott tárgyalásaikon túl dr. Chilstrom püspök és dr. Trexler lelkész-szerkesztő még magyar, cseh/tót, osztrák, s erdélyi (magyar és német) ev. egyházi körökben tett látogatást és folytatott megbeszéléseket. —[ELCA/NEWS] SZEMÉLYI HÍREK • Meghalt Lahm Károly (Kari) egykori cservenkai, legutóbb mansfieldi (OH) ev. lelkész 1991. november 20-án, 81 éves korában. Mint németajkú és németszolgálatú lelkész mindig barátsággal viseltetett az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ügye iránt. Jézus szavai vigasztalják a gyászolókat: “Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él” (János 11:25). • A barilochei “Délkeresztje” ev. gyülekezetben folytatja szolgálatát dr. Hefty László ev. lelkészfebruár 1-től kezdődően. Eddig 25 éven át a buenos-airesi “Krisztus Keresztje” magy. ev. gyülekezetnek volt a lelkésze. Űj munkakörében is kísérje Isten áldása. Címe: Emilio Frey 461, 8400 San Carlos de Bariloche, Argentina. • Január 1-ével nyugalomba vonul D. Szedressy Pál ev. püspök, az erdélyi magyar Zsinatpresbiteri Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház főpásztora. Mozgalmas és próbás hosszú éveken állt egyháza élén. Nyugalmi éveit aranyozza be Isten megtartó kegyelme és szeretete.
