Erős Vár, 1990 (60. évfolyam, 1-6. szám)
1990-12-01 / 6. szám
6. oldal EROS ©VÁR Aktív egyháztagság — hitünk tudatos vállalása Abban az időben, amikor az orgonákat még lábbal fújtatták, egy humoros kedélyű harangozó, a kántornak arra a megjegyzésére, hogy ma sokat orgonáltam, ezt szokta válaszolni: nem „tam”, hanem „tunk”. Vagyis nem orgonáltam, hanem orgonáltunk. Ugyanis ő fújtatta az orgonát. Kissé eltúlzott formában, de mégis jól mutatja, hogy a keresztyén élet, az egyházhoz való tartozás mindig „csapatmunka". Képzettség dolgában nem egyenértékű a művészi fokon játszó kántor és az orgonát fújtató harangozó fizikai munkája, de mindkettő nélkülözhetetlen. Az istentisztelet és az egyház egész szolgálata nem csupán néhány lelkész vagy gyülekezeti munkás fáradozása, hanem az egész gyülekezet ügye. A keresztyén ember nem a világ nagy népstadionjának a lelátójáról szemléli az eseményeket, hanem maga is a küzdőtéren van. Péter apostol az egyházat, a gyülekezetei egy olyan lelki házhoz hasonlítja, amelyben a tagok, mint élő kövek épülnek bele az állandóan épülő házba. Napjainkban különösen is fontos erre figyelnünk, mert a közgondolkodásban „elpaposodott" az egyház. Bizonyára nem csupán a lelkészek az okai ennek. Hiszen könnyebb kívülről, közömbös „tárgyilagossággal” Károlyfalvi Béla Életében és halálában egyaránt bizonyos volt az üdvösségben, mert Urának a bűneinkből megváltó kegyelmére bízta magát. 1912. szeptember 9-én született a Bács- Bodrog megyei Nemesmiliticsen (a szerb megszállás óta: Svetozar Miletic). Vasutas szüleinek első fia, szemefénye volt. Hódmezővásárhelyen végezte a gimnáziumot, a soproni Teológián készült a lelkészi szolgálatra, melyre Raffay Sándor püspök szentelte fel. Rövid ideig volt segédlelkész Orosházán, hamarosan az orosz frontra került mint kitüntetéssel szolgáló tábori lelkész főhadnagy. 1944-ben a budapesti Deák téri gyülekezetben szolgált segédlelkészként dr. Kékén András mellett. Ezután ismételt katonai szolgálat következett, majd hadtestével nyugatra került és a brit zónában esett hadifogságba. 1948- ban Angliába jutott. Azonnal megkezdte London környékén a magyar evangélikusok összegyűjtését. Négy év alatt a kicsiny missziói gyülekezet heti átlaga 20-ról 50- re növekedett. 1952-re azonban hívei legnagyobb része a kanadai kivándorlást választotta s így lelkészük is követte őket. Kanadában a korábbról fennmaradt gyülekezeti keretekre próbált építeni; Torontóban, Montreálban és más városokban tartott rendszeresen istentiszteleteket, igen mostoha körülmények között. A hívek összetartását szolgálta a Jöjjetek Énhozzám c. sokszorosított folyóirat, melyet már Angliában kezdett el s itt is havonta szétküldte minden ismert címre. Megélhetése nem volt biztosítva, ezért sok helyen vállalt kisegítő szolgálatot más gyülekezetekben is. Az ottawai egyetemen könyvtárosi képesítést szerzett 1972-ben (Baccalaureate in Library Science), remélvén, hogy ezzel jövőjén segíthet. Kedves soproni professzorával, dr. Deák Jánossal, akitől tanulta a héber nyelv és az ószövetségi tudományok szeretetét, annak élete végéig levelezés útján szoros kapcsolatban maradt. Nyugdíjas éveiben egészsége egyre romlott, végül Olga húga családi otthonában nyert szerető gondozást és ápolást. Teremtő Ura 1990. október 9-én, 78 éves korában hívta haza Nt. Károlyfalvi Bélát. Gyászistentisztelet volt a Port Credit-i (ON) Szent Márk ev. templomban Neil Mittelstaedt ottani lelkész és dr. Baksa Csaba ref. lelkipásztor szolgálatával. Hamvait családja hazavitte. Az orosházi ev. gyülekezet temetőjében nyert nyugvóhelyet november 22-én. Győri Gábor lelkész és Pintér János esperes hirdette a szolgatárs földi maradványai felett a feltámadás igéit. „Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig. "(Zsolt 23:6) szemlélni a gyülekezet életét, mint benne felelős tevékenységgel részt venni. Az Újszövetség egyértelmű bizonyságtétele szerint a gyülekezetben élni mindig aktív egyháztagságot jelent. A hit tudatos vállalását és megélését. Hitünk tudatos vállalásához azonban tudnunk kell, hogy kiben hiszünk. Pál apostol Jézus Krisztusról úgy tesz bizonyságot, mint aki tudja, hogy kiben hisz. A „tudom, kiben hiszek”-ből következik a „tudom, mit hiszek”. A tudom kiben és mit hiszek aktivizálja az életemet. S kezdem felismerni a szolgálatnak azt a gazdag sokféleségét, amelyekkel nem száraz ág vagyok a Szőlőtőn. A szőlővessző gyümölcstermése nem rendkívüli dolog. Ez a természete. Ezért is használja Jézus az Ő követésében élő ember számára ezt a képet. A hitben való életnek az aktivitás, a hit tudatos vállalása a természete. A gyülekezet életében nemcsak a lelkésznek, presbiternek, kántornak, őrállónak stb. van sok és fontos feladata, hanem minden tagnak. íme példaként néhány a reánk váró, nem mindig látványos, de sokrétű és fontos szolgálatokból. Egy nagyvárosi gyülekezetünk 80 év feletti tagja kéthetente bekopogtat a környékén lakó gyülekezeti tagok otthonába: kedves testvérem, szeretettel emlékeztetem, hogy holnap körzeti bibliaóránk lesz. Ágyhoz kötött idős néni — az ő szavait idézve — „naponta végigimádkozza utcája lakóit”. Nem helyettük, de érettük végzi a közbenjáró imádkozás áldott szolgálatát. Van, ahol a fiatalok rendszeresen látogatják a gyülekezet elöregedett, testi és lelki segítségre szoruló tagjait. Másutt magnetofonkazettán viszik el a betegek és öregek otthonába a gyülekezet istentiszteletét. Az aktív keresztyén élet éltetője a gyülekezet istentiszteleti és egyéb alkalmain való rendszeres résztvétel. Hiszen itt van az imádkozás mellett — az aktív egyháztagság forrása. Töltekezés Isten igéjével és szentségének megújító ereje a gyülekezet közösségében. Hitünk tudatos vállalása az is, ha gyermekeinket és unokáinkat hitben neveljük. Valamint az is, ha magaménak érzem és vallom egyházam örömeit, gondjait, terheit és feladatait. Nem a lelátóról szemlélem, nem csupán drukker vagyok a hit mindennapos harcában és megélésében. Ahogyan szépen fogalmazta meg valaki: Az aktív keresztyének Jézus világgal való szolidaritásának a megjelenítői, „Isten partnerei”, üdvösséget munkáló cselekvésének a munkatársai. Sárkány Tibor (Ev. Naptár)
