Erős Vár, 1990 (60. évfolyam, 1-6. szám)
1990-12-01 / 6. szám
ERŐS® VÁR 3. oldal Rádiómissziói találkozó Ösagárdon Olvasóink bizonyára emlékeznek arra, hogy lapunk Svájcban élő munkatársa több mint négy esztendővel ezelőtt átvette az addigi szerkesztőtől, Terray László norvégiai evangélikus lelkésztől, a norvég evangélikus missziók által támogatott és a Monte Carlo-i székhellyel működő Trans World Radio által rövidhullámon kisugárzott magyarnyelvű adásainak a szerkesztési munkáját. Ez — persze — nem csak azt jelenti, hogy hetenként két 15 perces vallásos műsort kell összeállítania, hanem hogy kapcsolatot kell tartania a hallgatósággal. Ez a múltban főleg csak levelezés által valósulhatott meg, de a keleteurópai változások nyomán 1987 óta semmi akadálya nincs annak, hogy akik személyes látogatást kérnek, azokat a munkatársak meglátogassák. 1988 óta azután évenként sikerült rádiómissziói konferenciákat rendezni, amelyeken az adások fenntartói, a munkatársak és meghívott magyarországi, jugoszláviai és ausztriai hallgatók három napot együtt tölthettek. Az első ilyen találkozóra a muravidéki Alsómarácon, a másodikra a burgenlandi Oriszigeten került sor. A következő sorokban Pósfay György, a rádiómissziós találkozók rendezője számolt be a harmadik ilyenjellegű konferenciáról. Az 1990. esztendő októberében megrendeztük a harmadik rádió szolgálati találkozót. Ez sok tekintetben más volt, mint az eddig tartottak. Először is azért, mert első ízben találkoztunk Magyarországon. Azokat a nehézségeket, amelyek még pár évvel ezelőtt ilyen találkozók előtt állottak, elfújta a történelem szele. — Azután ezen az alkalmon köszönthettünk első ízben Erdélyből érkező hallgatókat. — Végül, az elhangzott beszámolók, előadások túlnyomó része ezidén az Úr csodálatos munkájáról tehetett bizonyságot. így magától érthető volt, hogy ennek a találkozónak a témája egy ismert, magyardallamú — de angolból fordított — egyházi ének kezdősora lett: „Az Űr csodásán működik...” A találkozóra egy kis nógrádmegyei faluban, Ösagárdon került sor. Ehhez a községhez sok köze van magyar rádiószolgálatunknak. Idestova egy éve annak, hogy minden hónap utolsó szombatján kisugárzott gyermekadásainkban e falu gyermekeinek az énekét és beszédét hallhatjuk, sőt magunk is résztvevői lehetünk az ottani egyházközség lelkésze, Győri János Sámuel vagy felesége által vezetett gyermekbibliaóráknak. Egyébként az említett lelkészházaspár hívta meg még a második, Őriszigeten tartott találkozón a következő, hasonló összejövetelt, az ősagárdi gyülekezetbe. 1990. október 8-án egy kb. 30 személyt kitevő kis sereg igyekezett gépkocsin vagy vonattal és autóbuszon a Vác felett magasodó Naszály hegy mögött elbújt kis falucskába, ahol őket a papiakkal egybeépített gyülekezeti ház melege fogadta. Aznap 4-kor a templomban gyülekeztünk, ahol Győri János Sámuel helyi lelkész és a gyermeksereg közreműködésével sor került a megnyitóistentiszteletre, amelyen — mint a többi templomi alkalmakon — számosán résztvettek a gyülekezet vezetői és tagjai közül. Ekkor a helyi egyházfelügyelő üdvözölte a külföldi és belföldi vendégeket. Már a gyülekezeti teremben került sor az összegyülekezettek bemutatására. A meghívott résztvevők közül hárman érkeztek Norvégiából, nyolc felnőtt és két gyermek jött Ősagárdra Erdélyből, a munkatársak Angliából, Németországból és Svájcból utaztak a találkozóra. A jugoszláviai hallgatóságot ketten képviselték, a magyarországiakat tízen. Rajtuk kívül a találkozó egy részén tíz vendég is résztvett. Vacsora után a magyar adások szerkesztője, Pósfay György néhány szót szólt a konferencia témájáról és célkitűzéséről. Elmondta, hogy a beszámolók többsége az Úr csodálatos, de rejtett munkájáról fog szólni. Mindjárt átadta a szót az első előadónak, dr. Boleratzky Lórándnak, aki összefoglalta, hogy a tavalyi találkozó óta a magyarországi egyházak milyen új munkalehetőséggel rendelkeznek. — Az egyházi munka egy fontos részéről, az ifjúság közt folyóról, Fabiny Tamás kőbányai lelkész beszélt, míg az Izráel államban folyó keresztyén bizonyságtevés nehéz szolgálatáról és az ottani evangélikus gyülekezetek életéről a norvég Vikum Arvid számolt be, aki jelenleg a Tel Aviv-i evangélikus egyházközség lelkipásztora. Az esti áhítatot Ádámi László nyáregyházi lelkész tartotta. Kedden, október 9-én, ismét a templomban találkoztak a résztvevők, ahol Dolinszky Árpádné Bátori Márta a jugoszláviai Bajsa lelkésze, magyarázta az Igét. A nap megnyitóelőadását Ferenczy Zoltán nyugalmazott evangélikus lelkész tartotta, aki a Norvég Egyházi Misszió Gyarmat utcai központjának az evangélizációs munka számára fontos szolgálatát ismertette. Ezután beszámolók hangzottak el a két történelmi protestáns egyházban jelenleg megindulóban levő evangélizációs munka felől: Széli Bulcsú kispesti lelkész az Evangélikus Egyház, Nagy Károly lelkipásztor a Református Egyház ezen a téren folyó szolgálatáról szólt. Igen érdekes volt Ferenczy Erzsébet előadása, aki az utóbbi időben erőteljesen megindult hitoktatási és gyermekmunka nehézségeivel és örömeivel foglalkozott. — Az ősagárdi gyülekezet asszonyai által elkészített finom ebéd után a házigazda, Győri János Sámuel a korszerű kommunikációs eszközöknek az egyházi munkában való felhasználását ismertette, sőt azok alkalmazását be is mutatta. Ezután került sor a hasonló találkozókon is mindig a napirend részét képező kirándulásra. Ezúttal Felsőpetény és Nógrád községek evangélikus templomait tekintették meg a résztvevők. Az előbbi községben jelen voltak a papiakon egy hittanórán, az utóbbiban megtekintették az épülő paplakot és gyülekezeti házat. Itt a helyi gyülekezet szeretetvendégséggel várta a kirándulókat. Az idő nagyon kellemes volt és a nógrádi dombok fái és bokrai szép őszi színekben pompáztak. A délutáni, illetőleg esti munka egyrészt Ferenczy Zoltán bibliatanulmányából — aki Pál apostol athéni látogatásának a jelentőségével foglalkozott, — másrészt az erdélyi helyzetről és a jugoszláviai gyülekezet munkájáról szóló beszámolókból állt. Az előbbit Deák Ödön nyugalmazott nagyváradi, az utóbbit Dolinszky Árpád, vajdasági magyar esperes tartotta. Ezen az estén került sor a templomban tartott és úrvacsorával egybekötött istentiszteletre, amelyen igét hirdetett Terray László norvégiai lelkész. A vacsorát követően szólt Thorsen Haktor norvég misszionárius a Norvég Lutheránus Missziói Közösség afrikai, ázsiai és délamerikai munkamezőiről érkező örvendetes hírek felől. Az esti áhítatot Győri Jánosné vezette. Szerdán, október 10-én Sipos Kálmán újkenézi lelkipásztor végezte a templomban tartott reggeli áhítat szolgálatát. A délelőtt folyamán a rádiómissziónak az elmúlt 12 hónap során végzett magyar és másnyelvű munkájáról beszámolt Pósfay György genfi és Pátkai Róbert londoni lelkész, Kelemen Erzsébet diakonisszatestvér és Thorsen Haktor norvég misszionárius. Délután ugyancsak említett norvég barátunk tartott bibliatanulmányt a háláról, majd sor került annak a megbeszélésnek a megtartására, amelynek ez volt a címe: „Mit tehetünk a rádiószolgálat jövendőjéért?” Ezt Pósfay György vezette. E tanácskozás végén egy hét pontból álló, javaslatokat is tartalmazó nyilatkozatot fogadtak el a jelenlevők, amelynek pontjai közül itt csak kettőt említünk meg. így azt javasolták a találkozó résztvevői, hogy 1991-ben, a IV. találkozó nyilvános — tehát mindenki számára nyitott, — evangélizációs jellegű alkalom legyen, továbbá, (Folytatás a 4. oldalon) !