Erős Vár, 1988 (58. évfolyam, 1-5. szám)
1988-02-01 / 1. szám
6. oldal EROS ©VÁR Amit nem szabad halogatni Kezdő lelkész koromban, Sajógömörön, az én kedves falusi ifjúságom — mikor a parókia előtt gyülekező szekerekre ültünk, helyezkedtünk, s az arra járók megkérdezték, hogy hová megyünk, — azt felelték: Megyünk Rozsnyóra megtérni! (Ifjúsági evangélizációs összejövetel volt akkor Rozsnyón.) A Biblia azt mondja: Téríts meg engem, Uram és én megtérek. A megtérés tehát nem emberi dolog, nem a mi kezdeményezésünk, hanem Isten cselekvése és kegyelmi ajándéka. A mi szerepünk annyi, hogy szívünket nem szabad bezárnunk Isten hívó szava előtt. ötvenhat éves lelkigondozói munkám alatt többször felbukkant az a veszedelmes felfogás, hogy a megtérést pedig hagyjuk az öregkorra, ráérünk akkor megtérni! Az élet annyi nehéz feladat és sok gond elé állít minket, hogy tehermentesíteni kell földi életünket. Amíg dolgozni bírunk, és kenyeret kell keresni a családnak, addig nem érünk rá megtérni. Majd ha már nyugdíjba megyünk, akkor térünk meg! Akkor ráérünk templomba, bibliaórára és evangélizációs összejövetelekre járni és megtérni. Erősíti ezt a veszedelmesen helytelen felfogást az a másik téves gondolat, hogy a megtérés tulajdonképpen a halál időpontjában válik aktuálissá életünkben, s így a halál időpontjáig „van időnk a megtérésre”. Az Ige azonban világossá teszi számunkra azt a tényt, hogy Krisztus megtalálását nem lehet életünk utolsó pillanatára hagyni. Példa rá Lukács evangéliumában két öreg embernek, Simeonnak és Annának a története (Lukács 2:25—38), akik hosszú életük elejétől fogva az Úréi voltak; majd János 3:16—18 és Lukács 19:41—44 igerészei a megtérés és meg nem térés következményéről. Végeredményben mindhárom igerész Isten kegyelméről beszél, amellyel Fiát adta nékünk. Ez a nagy kegyelem nagy felelősséggel jár. Aki mégis elkárhozik: nem Is-A SZENTlRÁS olyan mint az éjszakai ég: minél tovább nézed, annál több a csillag rajta. ten rendeléséből, akaratából kárhozik el, hanem saját szívének megátalkodott keménysége teszi őt alkalmatlanná az evangélium befogadására. Ideje van a megtérésnek és ideje van a megkeményedésnek. Minél többször utasítja vissza az ember a megtérésre szólító isteni szót, annál nagyobbat kell ütnie Istennek, hogy ítéletének kalapácsa alatt összetörjünk. Ahol nincs megtérés, ott üdvösség helyett kárhozat van. A kárhozat nem a testi halál állapotának következményeként ér utói minket, az üdvösség sem. Életünkben a testi halál csak átmenet, amelyen keresztül kell haladnunk, akár üdvösségre, akár kárhozatra megyünk. A megtérés sürgősségét félreérthetetlenül fejezi ki ez az ige: „Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket"(Zsid 3:7). A „ma” itt nagyon hangsúlyos: nem holnap, vagy a bizonytalan távoli időben. „íme, itt a megfelelő idő! íme, itt az üdvösség napja!“ (2Kor 6:2.) Isten igen sokszor nem vár megtérésünkre öregségünkig, hanem amikor úgy látja, hogy elégszer hívogatott minket és mi nem hallgattunk reá: megszünteti további hívogatását. Ez az az állapot, amikor a kárhozat bekövetkezik már a földön, Isten lemond rólunk az életben; engedi, hogy az ördög ráncigáljon minket az örök kárhozat útján a pokol felé. A pokol lehet már a földi életben a miénk, anélkül, hogy tudnánk róla, vagy törődnénk vele. Megint János 3:18 beszél arról, aki él még, de már elkárhozott, „mert nem hitt Isten egyszülött Fiának nevében Csak a földi életben lehet megtérni. A halál pillanatában pontot kap életünk. Ne halogassuk megtérésünket az öregkorra! Az öregséggel velejárhat bizonyos megkeményedés, amikor már azt sem érzi az ember, hogy Isten vesszeje azért nehezedik reá, mert meg akarja téríteni a kárhozat útján. Ne halogassuk a megtérést öreg napjainkig, mert az eltékozolt alkalmak nem térnek vissza életútunkba. Ne feledjük, hogy Isten kegyelmének is van határa. Ember, térj meg, amíg lehet! Egyed Aladár (1890—1974) AZ EGYHÁZ HÍREI MAGYARORSZÁG • A Hungaroton kiadásában Mózes I. könyve és Máté evangéliuma két-két hanglemezen megjelent. Ugyancsak megjelent hanglemezen „Régi magyar betlehemes” címmel egy a XVII. századból nemrég napvilágot látott betlehemes játék, valószínűleg az akkori nagyváradi református iskola gyűjtéséből. • Az Északi Ev. Egyházkerületben az új felügyelő Farkasházi Ferenc. • A Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulójára, 1990-re a Magyar Bibliatanács az újfordítású Bibliát átdolgozott kiadásban jelenteti meg. • A budapesti Kossuth-adó „Vasárnapi Újság” című új műsora egyházi vonatkozású részleteket is tartalmaz. • Kiskőrösön a Déli Ev. Egyházkerület, Kelenfóldön az Északi Ev. Egyházkerület fiataljai számára tartottak csendesnapot. Mindkét helyen többszázra ment a résztvevők száma. • Nyugalombavonult tavaly Deme Károly, Dóka Zoltánná, Endreffy Zoltán, Éltes Gyula, Fónyad Pál, Gartai István , Kari Béla, H. Németh István és Szerdahelyi Pál ev. lelkész. • Megemlékeztek dr. Bánkúty Dezső, a volt Budapest—Deák téri ev. leánygimnázium egykori igazgatójának, a magyar evangélikus tanügy egyik legnagyobb alakja születésének 100. évfordulójáról. • Balassagyarmaton, Orosházán és Budapesten rendeztek őszi, ev. egyházi fórumokat „azzal a céllal, hogy a hívek megbeszélhessék egymás között az egyházi élet mai legfontosabb kérdéseit”. • Az 1987—1988-as tanévben tizennégy elsőéves hallgatója van a Budapesti Ev. Teol. Akadémiának. • Ecsenyben Mónus László, Bobán Piri Magdolna, Orosházán társszolgálatban Gyarmati István és Győri Gábor, Csabacsűdön Pathó Gyula, Kőbányán Fabiny Tamás, Tésen Cserági István az ev. gyülekezet új lelkésze. • Építés alatt van a Budapesti Ev. Teol. Akadémia új épülete. A költségek egy részét külföldi egyházi adományokból fedezik. A régi épületet teológus otthonná alakítják át. • Augusztusi alapkőletétel után jól halad a siófoki ev .templom építése. Ez lesz „hazai egyházunk valóban legszebb és legmodernebb épülettömbje” (lelkészlak és gyülekezeti terem is beletartozik). Siófok testvérvárosából, a finnországi Ouluból az építkezés céljára 1 millió forintot küldtek az ev. hívek. • Elhunyt az elmúlt évben Bogya Géza, Boros Károly, Blatniczky Jenő, Fürst Ervin, dr. Inotay Lehel, Jeszenszky Tibor, Káldy Lajos, Klenner Gyula, Schreiner Vilmos, Szabó Vilmos, Tomcsányi László és Torda Gyula ev. lelkész. • Csepelen a gyülekezet önállósulásának az 50. és a háborús károkat szenvedett templom újraszentelésének 40., Csabacsűdön a megala-
