Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)
1985-02-01 / 1-2. szám
ERŐS® VÁR 3. oldal Fél évszázad betűi — Adalékok az ERŐS VÁR történetéhez — A korán leszálló októberi éjszaka sötét palástja borítja a hazelwoodi domboldalt Pittsburgh magyar negyedében. Nem sok házban ég a lámpa e késó'i órában 1931 őszén, a depresszió kellős közepén. Az evangélikus papiakból is csak a szenespince ablakán szűrődik ki világosság. Nagy dolog történik ott: az Erős Vár születése! A pittsburghi gyülekezet fiatal papja, Leffler Andor, kézinyomdát szerzett és azon készíti a lapot. Vele együtt dolgozik a pincében felesége Erzsébet, fivére Sándor, valamint Turcsányi Gyula teológus. Az első évfolyam első száma címlapján (melynek fejlécét Petrovics Milán pittsburghi magyar festőművész tervezte,) “Az Evangélikus Magyar Néphez” szóló felhívás olvasható. így kezdődik: “A dátum: 1931. október 15. A név: ERŐS VÁR. Az alap: A Lutheri Pajzs (Luther-rózsa). Ez a három rövidke mondat sok mindent megmagyaráz annak, aki evangélikus... Megszületett a Magyar Evangélikus Sajtó! Reménnyel teli forró imádságok közepette született meg. Nem nagy a terjedelme ennek a lapnak, csupán nyolc oldal az egész. De mi mégis büszkén szorítjuk a szívünkhöz, mert a miénk. A miénk minden gondolatában és betűjében. Célja ennek a lapnak csak egy van: szolgálni az Ágostai Hitvallású Evangélikus Anyaszentegyházat!” Idegen földön megjelenő magyar sajtótermék soha nem lehetett kifizetődő üzleti vállalkozás, egyházi lap különösen nem. Ezt legjobban az Erős Vár mindenkori szerkesztői tudnák elmondani, akiknél a lappal járó állandó ráfizetés rendszerint a saját szerény lelkészi fizetésük rovására ment. Leffler Andornál sem volt ez másképpen. írni, nyomtatni, előfizetőket nyilvántartani, postázni, a papírtól kezdve a postaköltségig minden anyagi kiadást valahogyan fedezni a szerkesztő felelőssége volt. A kezdetnél az előfizetők száma: nulla, az alaptőke: zéró. A kilátásba helyezett évi 12 szám előfizetési díja: egy dollár. így indult meg, a hit merészségével, az akkor még mintegy 18 amerikai és kanadai magyar evangélikus gyülekezet és a szórványban élő evangélikusok országos egyházi lapja. A néhány héttel azelőtt létrejött és sűrűn gyűlésező Első Magyar Evangélikus Konvenció, mely nemsokára a Magyar Luther Szövetség (az Ameri-Az Evangélikus Magyar Néphez. A ditum: 1931. oklóber 15. A név: ERŐS VAR. Az alap: A Lutheri Pain. Ex a három rö-. vidlte mondat »ok mindent megmagyaráz annak, aki evangélikut. Megmagyarázza azt, hogy az Egyeteme» Magyar Evangélikus Anyaszentegvház, mely az elmúlt hét-nyolc esztendő alatt oly rohamos é» die»ő»égf» fejlődésnek indult, egy újabb tanujelét adja annak, hogy él. Megszületett a Magyar Evangélikus Sajtó! Reménnyel teli forró imádságok közepette született meg. Nem nagy a terjedelme ennek a lapnak, csupán nyolc oldal az egész. I>e mi mégis büszkén szorítjuk a szivünkhöz, mert a miénk. A miénk minden gondolatában és minden betűjében. LESSßGßXEK NEM CSAK MEGRENDELNI EZT A LAPOT. HANEM AZT TERJESZTENI IS. Elsősorban az evangélikus eszmének a diadalra jutása ét csak másodsorban a lap létkérdése az. mely ezt szükségessé teszi. Többet nem mondunk, csak még azt. hogy az, aki evangélikus. az tudja mi a kötelessége. Célja : egy v SZül-i Ágostai Hitvallású Evangélik szentegyházat. Ez a szolgálat az apai szeretetnek a szolgálata lesz. mely nem mindég dicséretes vállveregetésekbcn. hanem igen sokszor kemény dorgálásban nyilvánul meg. De igv van ez helyén. így lehet csak épitcni. Bűneinket nem fogjuk elkendőzni, se evangéliumi tiszta hitünknek megnyilvánulásait véka alá rejteni. Evangéliumi Egyházunk drága kincsét, az l'r Jézus Krisztusnak tiszta megváltó igazságát, minden ellenségeinkkel szemben készek leszünk mindenkoron megvédeni. Evangéliumi Anvaszentegyházunknak történelmi elhivatottságát és jogait tudatot nevelni, kötelességünknek tartjuk. Minden olyan evangélikut. egyházi, vagy egyleti y bárír ben van Anyatzcntegyházunk módon Ezen önszabta kötelességeinkkel szemben csupán egy kérelmünk van az amerikai magyar evangélikussághoz ét ez az. hogy MINDEN MAGVAR EVANGÉLIKUS TARTSA KÖTEEilenség nem érhet el a szivetekbe. Hogyha a Krisztussal vagytok szövctsi "Törjetek előre!" Biztosak lehettek minden léptetekbe Hisz- veletek Isten szerető kegyelme. Nem híztok már többé az l'r erejébe? "Törjetek előre!" Rázzon fel titeket a múlt dicsősége Álmatlan álomból cselekvő erőre. "Törjetek előre!" Meddig ültök csendbe, véka alá rejtve? Hiszen tiétek az IGE, az ESZME! "Törjetek előre!" kai Magyar Evangélikus Konferencia előfutára) megalakulásához vezetett, “örömmel veszi tudomásul”, hogy az Erős Vár megindul. Az országos egyház belmissziói tanácsa (Board of American Missions of the ULCA) pedig “engedélyezi” a lapot, sőt a következő tíz évben csekély anyagi támogatást is nyújt. Kiadások és bevételek A 30-as évek elején a lap előállítási költsége 8-oldalas számonként 65 dollár körül járt. 1957-ig fokozatosan 150-re ment fel, majd egyre meredekebb emelkedés következik: 1975-ben 230, 1982-ben 412, míg 1984 végére megközelíti az 500 dollárt. — Az előfizetési díjak alakulása is érdekes. A kezdeti 1 dolláros évi előfizetést 1938-ban 50 centre (!) szállították le. 1941 közepétől 75 cent, 1942 októberétől ismét 1 dollár. 1946-tól 1952 októberéig, amikor az Erős Vár “elbúcsúzott” olvasóitól, 1.50. 1957 szeptemberétől $2 volt az évi előfizetés, majd 1959 októberétől mind a napi napig 3 dollár. Szerkesztők és kiadók, tallózás a múltban Az Erős Vár története nem lenne teljes a szerkesztő-kiadó lelkészek felsorolása nélkül. Ahány név, annyi egészség-őrlő külön szolgálat, és egyben az anyagi áldozatkészségnek az a válfaja, melyet valaki egyszer “negatív munkabérnek” nevezett el. Nem mintha az ilyesmi kizárta volna a vádaskodásokat, amikor nem volt újság, mert elfogyott a pénz, és nem tudták kifizetni a nyomdaszámlát. 1934-ben a lap nagy lendülettel és afféle amerikai merészséggel húszoldalas magazinná fejlődött. Akkor már Bethlehemben nyomták, s az ottani lelkészek, dr. Stiegler Ernő és Ormai János neve szerepelt, mint főszerkesztő, illetve szerkesztő-kiadó. 1937-ben azután beállt a “szűkesztendő”. 1938 júniusában ismét megjelent az Erős Vár, mint írták “pünkösdi csodaként”, de jóval kisebb alakban, igen rossz papíron, viszont felére leszállított áron. Ekkor már Leffler Andor (Cleveland) és Rettmann Farkas (Pittsburgh) a szerkesztők, Brachna Gábor (Cleveland) a kiadó. 1941-ben a lap impresszuma első helyen sorolja Rettmann Farkast, mint kiadót; szerkesztők: Leffler Andor, Brachna Gábor, Rettmann Farkas. Valószínűleg Pittsburghban nyomják. (A nyomda neve ugyanis évtizedekig, a kezdettől egészen 1967-ig nincs feltüntetve a lapban.) 1942 őszén ismét változik a sorrend, kiadó: Leffler Andor, szerkesztők: Brachna Gábor, Rettmann Farkas. A karácsonyi szám 12 oldalon, piros és zöld színben nyomott fedőlappal jelent meg, s ez részben annak volt köszönhető — örvendezik a kiadó —, hogy a bethlehemi Szent János gyülekezet 182 új előfizetőt szerzett az Erős Várnak. Az 1943 augusztusi számban viszont (3 hónap kiesés után) a kiadó elpanaszolja: “Jancsek János nyomdászunk meghalt, nyomdáját angol ember vette át, aki nem vállalhatta lapunk nyomását. A háborús viszonyok és a nyomdászhiány miatt sokáig tartott, míg másik nyomdát találtunk, ahol most kétszeres árat fizetünk”. Egy későbbi számban található az Amerikai Bibliatársulat nyilatkozata, mely szerint elképzelhető, hogy a Biblia is a jegyre adagolt hiánycikkek közé kerül, mert a háborús papírhiány miatt a keresletnek csak 50%-át tudják kielégíteni. Nem tartják viszont jónak azt az ötletet, hogy akik nem olvassák, szolgáltassák be a Bibliájukat. t f
