Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)
1984-06-01 / 2-3. szám
POSTMASTER: (US PS 178560) SEND ADDRESS CHANGES TO ERŐS VÁR, Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 50. JUBILEUMI ÉVFOLYAM! EROS ©VÁR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 50. ÉVFOLYAM____________________________1984, JÚNIUS__________________________________2—3. SZÁM EGY DEÁK-TÉRI PRESBITER BÁTOR KIÁLLÁSA: “AZ EGYHÁZ REHABILITÁLJA ORDASS LAJOST!” Ifj. Fasang Árpád zongoraművész, a Budapest Deák-téri evangélikus gyülekezet presbitere a múlt év végén levelet intézett az Ordass-ügyben Káldy püspökhöz. Miután levelére mindeddig semmiféle választ nem kapott, május 7-én a sajtó rendelkezésére bocsátotta azt. Ezzel egyidőben a Deák-téri presbitérium legközelebbi ülése napirendjére tűzte Ordass rehabilitálásának kérdését. FASANG LEVELE Budapest, 1983. dec. 25. D. Káldy Zoltán püspök úrnak, a Déli Egyházkerület püspökének, a Magyarországi Evangélikus Egyház rangidős püspökének. Főtisztelendő Püspök Úr! Abban a jó reménységben, hogy javaslatom — Istennek tetsző és kedves, — Magyarországi Evangélikus Egyházunk belső egységét erősíti, — a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlésének légkörét kedvezően befolyásolja, — egyházunk és a magyar állami vezetés közötti kapcsolatok fejlődését pozitív irányban elősegíti, tisztelettel kérem Püspök Urat és Püspök Úron keresztül egyházunk valamennyi felelős tisztségviselőjét, hogy egyházunk rehabilitálja Ordass Lajost. Nem jogi rehabilitációról van szó, hanem erkölcsi és teológiai rehabilitációról. Ordass Lajos tényleges püspöki szolgálata és halála óta elegendő idő telt el, hogy a tények és a megfelelő dokumentumok ismeretében tárgyilagosan megállapíthassuk: Ordass Lajos nem volt reakciós, a második világháború előtti állapotok visszasirat ója, vagy a későbbiek folyamán a nyugati imperializmus "ügynöke". (Mint ahogy többek között ezzel is vádolták.) Éppen ellenkezőleg. Német származását soha meg nem tagadva, magyar hazájához haláláig hűséggel ragaszkodva egész életét Krisztus Egyháza építésének, a magyar nép jobb sorsa előmozdítására szentelte . . . A teológus Ordass Lajos már 1936-ban a következőket írta: “Egyházunknak nincsenek külső, hatalmi eszközei. Nem uralkodásra rendeltetett, hanem szolgálatra. ” {Keresztyén Igazság, 1936. 245. o.) A háború kellős közepén pedig így prédikált: “Isten nem csak egyeseket, hanem a nemzeti közösségeket is sáfársággal bízta meg. A nemzetek parancsa: szolgáljatok! s a hatalom őrjöngő gőgjét Isten, a mindenható, az egyedüli hatalmas — letöri! Istennek szüksége van és minden időben szüksége lesz szolgáló nemzetekre. Nemcsak nagyokra, hanem kicsikre is. Nekünk jelentkeznünk szabad a szolgálatra. Nemcsak más népek csatlósainak szerepére, hanem Isten szolgálatára. Isten nem szeszélyből vezetett ide. Föladatai vannak számunkra. Ha ezeket vállaljuk, ha szolgálni készek vagyunk, akkor biztosítva van jövendőnk, mert kétségtelen, hogy Isten azokat is elvégezteti velünk. ” {részlet az 1943. december 31-én, a kelenföldi templomban elmondott prédikációjából.) Mindezek alapján elmondhatjuk: Ordass Lajos a leghaladóbb teológiaitörekvések egyik legkorábbi képviselője. Ordass Lajosban —a Magyarországi Evangélikus Egyházunkban meghonosodott szakkifejezéssel élve — a diakóniai teológia legfontosabb igazságainak egyik úttörő felismerőjét és bátor hitvallóját tisztelhetjük. Ordass Lajost életében számos méltatlan támadás érte, ezekről Püspök Úr is bizonyosan tud, így nem részletezem azokat, de önmagunkat is tiszteljük meg azzal, ha Jézus Krisztus e hű követőjének legalább halála után megadjuk azt a méltó elégtételt és elismerést, amelyet életében nem kapott meg. Levelemmel a megbékélés és a kiengesztelődés ügyét kívánom szolgálni, melynek megírására — hosszas töprengés^ után — a végső indíttatást Püspök Úr tegnap, a Magyar Nemzetben megjelent cikkéből kaptam. A lap ünnepi, karácsonyi számában “Az életért, a békéért, az igazságosságért" címmel megjelent írásnak különösen egy részlete visszhangzik bennem: “Az egyházak egyre jobban hangsúlyozzák, hogy a békéért és igazságosságért folyó munkájukat a ‘leleményes szeretetnek’ kell irányítani. Azt valljuk, hogy a szeretet leleményes, vagyis ott is talál kiutat és megoldást, ahol már nem látszik ilyen kiút. ” Ennek alkalmazását kérem most Püspök Úrtól Ordass Lajos rehabilitációjával kapcsolatban, mert a leleményesszeretet mindeneket átfogó és mindeneket magába foglaló, a teljességre igényt tartó fogalom. A leleményes szeretet arra is igényt tart, hogy általa az élőkre és holtakra egyaránt érvényes megbékélésért és kiengesztelődésért munkálkodjunk, egy sokat szenvedett és megaláztatott embertársunk becsületének és jóhírnevének visszaadásában minden tőlünk telhetőt elkövessünk.
