Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)

1984-08-01 / 4. szám

2. oldal ERGS® VÁR Zoltán, a Magyarországi Evangéli­kus Egyház 65 éves püspök-elnöke személyében. Miután több korábbi aspiráns nem került rá a listára, s a köz­gyűlés plénuma sem állított újabb jelölteket, a jelölő bizottság végle­ges javaslata négy személyre szorít­kozott: dr. Káldy Zoltán püspök; dr. Roger Nostbakken, a kanadai Saskatchewan Egyetem ev. hittu­dományi karán a rendszeres teoló­gia professzora; dr. David W. Preus, az Am. Lutheran Church elnöklő püspöke; valamint Bodil Soiling asszony, a dán (ev.) egyhá­zi segélyszerv társtitkára. A szava­zás első menetében Káldy 136, Sol­ling 78, Preus 52, Nostbakken 31 szavazatot kapott. A második me­netben, a szabályok szerint, a két legmagasabb szavazatszámú jelölt vesz részt, így lett a végeredmény: Káldy 173, Sölling 124, tartózko­dott a szavazástól 15. A választás eredményének kihir­detése után megható spontaneitás­sal felhangzott a jelenlevő többszáz magyar nemzeti imádsága, a Him­nusz. Ez valószínűleg példa nélkül állt az ev. világgyűlések történeté­ben: nem volt szokásban ilyenkor az illető ország himnuszát énekel­ni. Az ülésterem külföldi többsége előbb talán kissé csodálkozva, de azután a tisztelet teljes megadásá­val állt fel, hogy lelkileg is részt­­vegyen a magyarok nagy történelmi pillanatában. Káldy lassan megindult az el­nökségi emelvény felé, de útját többször félbeszakította a gratulá­lok és a riporterek tömege. Mielőtt az emelvényre lépett volna, a má­sik három jelölt s az EVSz többi vezetője átölelte és mindkét olda­lon arcon csókolta. Mikor a rend helyreállt, az új el­nök rövid beszédében megköszönte a feléje irányult bizalmat. Elfelej­ti — mondotta — az “elfogultságot és rágalmakat” (utalás a közgyűlés előtt és alatt ellene intézett támadá­sokra), inkább minden tehetségével nekifeszül azelőttevalóknak, és egye­nesen fut a cél felé (Fii 3:14). Feltá­masztott Urunkat kell követnünk a megújult életben. ígéri, hogy mun­katársaival szorosan együttműködik, hiszen tisztában van azzal, hogy egy ilyen nagy közösséget, mint a Világ­­szövetség, nem lehet egyedül ve­zetni. A JÚLIUS 22-1 MEGNYITÓ ISTENTISZTELET résztvevőinek száma meghaladta a várt 12 ezret, sőt megközelítette a Sportcsarnok mintegy 14 ezres befo­gadóképességét. Ebből kb. 9 ezret tett ki az ország minden részéből odasereglett gyülekezetek népe. Kö­zel 200-tagú énekkar szerepelt, hét karmesterrel, Trajtler Gábor orgo­náit. Mintegy 120 magyar lelkész se­gédkezett az úrvacsoraosztásnál, melyet Johannes Hanselmann bajor püspök, az EVSz alelnöke vezetett. Az igehirdetés — a Világszövet­ség fennállása óta első ízben — ma­koronája. De hozzátette: az egyházi élet stílusának különbözősége nem jelenti azt, hogy az evangéliumot bármiféle ideológiával keverjük, nincs szó konformizmusról. A ver­senyfutásban a keresztyénnek le kell vetnie minden felesleges terhet, a bűnt, mely akadályoz a futásban. Ez jelentkezhet mint önzés, szere­­tetlenség, vagy bármi más, de az alapvető bűn mindig a hit hiánya, a hitetlenség. Prédikációja további részében a püspök visszatekintett az “előttünk járókra”, az egyházatyáktól kezdve a Reformáción át a magyar ev. egy­ház és az EVSz nagyjaira, a hit hő­Megnyitó istentisztelet. Az első sorban ülnek, balról jobbra: Carl Mau főtitkár, Nagy Gyula püspök, Káldy Zoltán püspök-elnök, Johannes Hanselmann bajor büspök, Eugene Brand osztályvezető, Schaller István, a csílei ev. egyház elnöke, Marthe Abmodou (Kamerun), Bathineni Subbamma (In­dia), Sebastian Kolowa, a tanzán ev. egyház püspök-elnöke. gyár nyelven hangzott el. Káldy Zol­tán püspök félórás prédikációjának alapigéje Zsid 12:1—2 volt. “Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságte­vőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkömyé­­kező bűnt, és állhatatossággal fus­suk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és betefjesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett — a gyalázattal nem törődve — vállalta a keresztet, és az Isten királyi székének jobbjára ült.” A keresztyének a világ különböző részein más-más pályán futnak, s ez a magyar evangélikusokra is érvé­nyes. Meg vagyunk győződve, hogy pályánkat Isten szabta meg. A püs­pök emlékeztette hallgatóit, hogy a különbözőségek ellenére, a reánk bízott evangélium ugyanaz, mint ahogy a cél is ugyanaz: az igazság seire, akik között Ordass Lajos püs­pököt is felsorolta. Jézus maga volt a legállhatato­­sabb versenyfutó a pályán, hirdette az evangéliumot, gyógyította a bete­geket, végül életét adta a világért ... nemcsak mint legfénylőbb pél­dánk, hanem mint Megváltónk, Szabadítónk, minden erőnk forrá­sa ... Bizonyosak vagyunk, hogy egyházunk, veszedelemben élő vilá­gunk, egész jövendőnk az ő kezében van. Ezért élhetünk reménységben és futhatunk egyenesen a cél felé — fejezte be igehirdetését Káldy püs­pök. A megnyitó istentiszteletet direkt adásban közvetítette a magyar rá­dió, valamint a finn, nyugatnémet és osztrák televízió. Egy másik je­lentés szerint a magyar televízió is közvetítette azt, ami mindenesetre példa nélkül állna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom