Erős Vár, 1984 (54. évfolyam, 1-6. szám)

1984-02-01 / 1. szám

POSTMASTER: (USPS 178560) SEND ADDRESS CHANGES TO ERŐS VÁR, Box 02148, Cleveland, Ohio 44102 50. JUBILEUMI ÉVFOLYAM! AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 50. ÉVFOLYAM 1984. FEBRUÁR 1. SZÁM Az evangélikus “Bakócz Tamás” érdekében (Bakócz Tamás /1442—1521/, az egyetlen ma­gyar, akinek komoly esélye volt a pápai trónra. Mátyás király kedves embere, 1486-ban győri püspök, 1497-ben esztergomi érsek, 1500-ban bí­boros, 1510-ben a konstantinápolyi pátriárka cí­met is megkapta. 1513-ban, II. Gyula pápa halá­lakor Rómában volt, de nem sikerült a bíborosi kar szavazat-többségét megszereznie, s így X. Leó lett az pj pápa.) Az Erős Vár volt az első és akkor­tájt az egyetlen lap, mely a VII. ev. világgyűlés budapesti megrendezésé­nek a kezdeti terve kapcsán felhozta, hogy az EVSz elnöki tisztét 1984-ben minden valószínűség szerint dr. Kál­­dy Zoltán püspök-elnökkel fogják betölteni. Erre a következtetésre nem volt nehéz eljutni, mert nagyjá­ból ez volt a gyakorlat az első hat vi­lággyűlésen: a vendéglátó egyház fejét választják meg elnöknek a gyű­lést követő ciklusra, rendszerint 5 — 7 évre. Közben, főként a Magyarországi Evangélikus Egyházban művelt ún. diakóniai teológia körül világméretű vita alakult ki. Az a kérdés ugyanis, hogy ez a teológiai magatartás a tár­sadalomban szolgáló egyház őszinte és céltudatos megnyilvánulása-e, vagy pedig annak az eszköze, hogy az egyház belesimuljon a marxista-le­ninista társadalmi rendszerbe és azt így fémjelezze. A kérdéses diakóniai teológia tekintetében egyeznek a vé­lemények, hogy annak kidolgozója, őre és fő propagálója dr. Káldy Zol­tán püspök-elnök. így a diakóniai teológia analízise nem kis mértékben dr. Káldy Zoltán teológiai és politi­kai igazodásával is foglalkozik. Minthogy Magyarországon a dia­kóniai teológiától nem szabad eltér­ni, s azt vizsgálat tárgyává sem lehet tenni, nagy izgalom keletkezett az­zal, hogy azon a Vasfüggönyön in­nen részletes és megalapozott kriti­kát gyakoroltak ugyancsak tudomá­nyos hozzáértéssel. Ezt a kritikát a hazai ev. egyházi vezetőség dr. Kál­dy Zoltán nélkül, aztán dr. Káldy Zoltán maga is teljesen rossznéven vette és úgy utasította el, mintha a diakóniai teológia valami tévedhe­tetlen egyházi megnyilvánulás volna. A széleskörű vitában felvetődött, hogy vájjon dr. Káldy Zoltán várha-LUNDTÖL BUDAPESTIG A világgyűlések éve, helye, témája; a megválasztott elnök: 1947 Lund: Az evangélikus egyház a vi­lágban — ma. Anders Nygren svéd teol. prof. (2. alelnök Ordass L^jos.) 1952 Hannover: Az élő Ige a felelős egy­házban. Hans Lilje német püspök. 1958 Minneapolis: Krisztus megszaba­dít és egyesít. Franklin Fry amerikai püs­pök. (1. alelnök Ordasa Lajos.) 1963 Helsinki: Krisztus ma. Fredrik Schiotz amerikai püspök. (Az esedékes finn püspök, Simojoki nem vállalta.) (1969-re a keletnémetországi Weimarba volt meghívás, de az állam visszavonta a korábban megadott engedélyt. Ezért 1970- ben a brazíliai Porto Alegre lett volna a gyűlés színhelye, ahonnét azonban a “bi­zonytalan belpolitikai helyzet miatt” né­hány héttel a kezdés előtt a franciaországi Evianba helyezték át a gyűlést.) 1970 Evian: Elküldve a világba. Mikko Juva finn teol. prof. (Az 1963-ban “kima­radt” finnek iránti méltányosságból.) 1977 Dar es Salaam: Krisztusban — új közösség. Josiah Kibira tanzán püspök. 1984 Budapest: Krisztusban — remény­ség a világ számára. _____________________________________——.-------------------—--------------— tó elnöksége jó-e az Ev. Világszövet­ségnek? Vannak olyan hangok is, melyek “orwelli” állapotokat jósol­nak az EVSz számára, ha ő lesz az elnök. Akárhogy is nézzük azonban a dolgokat, annyi bizonyos, hogy Ma­gyarországon a VII. ev. világgyűlés új elnököt fog választani. Eddig az ún. 1. világból már öt elnök szolgált, a 3. világból pedig egy, a tanzániai Josiah Kibira püspök, a jelenlegi el­nök. Szinte elképzelhetetlen, hogy Budapesten ne a 2. világból válasz­­szanak elnököt. Az elnöki tisztre több esélyes sze­mély is van. Ezek közé tartoznak a balti rabállamok ev. egyházainak a vezetői, mint a lett és az észt érsek (ez még ráadásul magasabb rang is!). Bármelyikük megválasztásának a “békeszerető” Szovjetunió örülne és azt ki is használná, mivel végsőfokon szovjet érsekeknek minősülnek. Az amerikai delegátusok David Preus (EVSz-alelnök), az ALC püspök-el­nöke jelöltsége felé hajlanak. Ugyan­csak szóba került legújabban And­reas Aarflot norvég püspök, vala­mint Kleopas Dumeni püspök Na­míbiából. A keletnémet ev. püspö­kök egyike is felkerülhet, ha másért nem, mert sikerrel rendezték meg Luther Márton születésének az 500. évfordulóját, s mert a béke ügyében hazájuk fegyverkezési programját is kérdés tárgyává merték tenni. A len­gyel helyzet miatt előtérbe kerülhet a lengyelországi kis ev. egyház püs­pöke, noha az elmúlt évek feszültsé­ge közepette nem látszott számottevő szerepet játszani. Azonban feltétle­nül komoly jelöltnek tűnik Jan Mi­­chalko, a (cseh)szlovákiai evangéli­kusok vezető püspöke. (Az USA-beli két tót ev. egyházkerület /az egyik a “Lutheran Church Missouri Synod”, a másik a “Lutheran Church in America” kebelében/ a “szlovák” kérdést mindig felszínen tartja. Az LCA egyház tót kerülete különöseb­ben is meleg kapcsolatokat ápol mind a /cseh/szlovákiai, mind a ju­goszláviai tót ev. egyházzal. Nekünk pedig újabb “Pittsburgh”-re nincs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom