Erős Vár, 1983 (53. évfolyam, 1-6. szám)
1983-06-01 / 3. szám
6. oldat ERŐS® VÁR Megyek közöttük és arra gondolok, hogy túl sok mindenünk van, túl sokat eszünk, túl sok a ruhánk, a lábbelink, túl sokat járunk szórakozni, gyorsan élünk, gyorsan égünk, nem marad időnk az alkalmazkodásra. Pedig lelkünk mélyén tiszta vízre vágyunk, tiszta szavakra, zöld erdőkre, virágra és madárdalra. De a két irányt nem tudjuk összehangolni, kell nekünk a rohanás, a sztráda, az autó, a könnyű öröm. Aki hajolt már fájdalmak fölé, tudja jól, hogy a fájdalom előrejelzés. Jelzi: baj van! A lárma is olyan, mint a fájdalom. Jelzi, hogy túlzásba visszük, megsüketülünk. Sok a luxusautó is és sokasodnak a gyalogosok. Es lehet, hogy a gyalogosok odaállnak a tülkölő kocsik elé és nem engedik azokat tovább. A világ egyik nagy országútja itt visz el előttem. Nézem a fogyni nem akaró gyalogosokat. Nyomorúságukban, elesettségükben fájdalmas sorsukat hordozva. Esteledik. A tenger magára húzza sötétkék takaróját, amelyen ott csillognak a veszteglő hajók fényei. A menetelők közül valamelyik dalba kezd. Furcsa, keleti ritmusú énekét még sokáig hallom. Mintha fájdalmas életét kiáltaná világgá. Hallgatom és a szememre nem jön álom. HOGY ELJUSSON HOZZÁNK A FÉNY Néhány sorban egy nagyváros jellemzőit leírni nem tartozik a könynyűfeladatok közé. Nem is vállalkozom rá, csak zseblámpával világítok rá néhány percig. Amszterdam a világ nyolcadik legnagyobb kikötője. A pályaudvarára befutó vonatok száma napi 900. A várost 90 csatorna szövi át. A csatornákat mintegy ezer híd köti össze. Legnagyobb múzeumának az elmúlt évben egymillió nyolcszázezer látogatója volt. Ez a néhány adat a látnivalók felsorolása nélkül is mond valamit. Iparágaiból egyet emelek ki: a gyémántcsiszolást. A feljegyzések szerint az első gyémántot 3000 évvel ezelőtt Indiában találták. A gyémánt csiszolása Amszterdamban 1586-ban kezdődött. Ettől az időponttól kezdve a ”mesterség“ apáról fiúra szállt, és az évszázadok múlásával művészetté lett. A gyémánt súlyát karát ban adják meg. A szó görög eredetű. Ma egy karát 200 milligramm. Belépek a bemutató-terembe. A terem bútorzata egyetlen hosszú pult, mögötte az eladó. A látogatók körülállják. A nyers kristály ott fekszik az eladó tenyerén, úgy, ahogy született: meztelenül. A színe halvány. Takar at lanságát kíváncsi szemek nézik. — Hát ilyen lenne a csillogó gyémánt? Ilyen színtelen, homályos, fényre-vak kristály? A színtelen kristály az előadó tenyerén végigvonul a hallgatóság előtt. Aztán új alakot ölt. Szabályos, apró mértani ábrát csiszoltak rá, amely szikrázóan ragyog. A kristály közepéből tör elő, amelyet ketté kellett vágni, hogy elérjen hozzá a fény, ahogy az előadó mondja. A kúpalakúra csiszolt, kettévágott kristály szorítóba fogva a csiszolókorongra kerül. A palástjára harminckét csiszolt felület jön, az aljára is legalább tizennyolc. És a színtelen, homályos kristályból így lesz gyémánt. A csiszolt felületek már elkapták a fényt és csodálatos színekben verik vissza. De mégsem a csiszolás formája valójában döntő. A mester kezének művészi munkája, az a döntő. Valójában ő hívja életre ezt a csodálatos belső ragyogást. Mert a színtelen gyémánt már ragyog. És az benne a csodálatos, hogy éppen a színtelensége miatt képes arra, hogy minden fényt befogadjon és visszatükrözzön. Amint mondják, eddig a fehér szín kétszáz féle árnyalatát azonosították a gyémántban. — És ha a kőben hiba van? — kérdi egyik kíváncsiskodó. — A nagyító felfedi néha a hajszálrepedéseket, buborékokat egyegy kristályban. De az ilyen kristályokból is lehet ragyogó gyémánt. Ezt is, azt is ugyanaz az erő hívta életre — válaszolja az előadó és gyors mozdulattal fekete bársonytokban brilliánsgyűrüket tesz a nézők elé. A legszebb fénye azoknak a brilliánsoknak van — mondja —, amelyek magányosak, platinafoglalatban ragyognak. A látványra meghökkentő csend a válasz. Nyers kristályként életünk ott pihen Alkotónk tenyerében. Kristályhomályunkban sötétség van. Meg kell nyílnunk, hogy eljusson hozzánk a fény. Az élet csiszológépe új ábrákat csiszol rajtunk naponként: örömet, megpróbáltatásokat, veszteséget, nyereséget, szép napokat, rossz napokat, telet és tavaszt, áld és ver, felemel és elejt. Forog a nagy életkorong, csiszol bennünket szüntelenül. De a belső ragyogást a Mester keze tudja csak életre kelteni. Az O keze nyomán jut el szívünkig a fény, amíg egy napon minden földi salaktól megtisztulva egész létünk egyetlen ragyogásba olvad. “GÖDÖLLŐ” EMLÉKTÁBOR A magyar Cserkészszövetség aug. 6—10-ig Emléktábor keretében emlékezik meg a gödöllői IV. Világjamboree 50. évfordulójáról. A tábor helye a Fillmore (NY) melletti Sík Sándor Cserkészpark. A világ minden cserkészszövetségét, amely annak idején Gödöllőn képviselve volt, meghívták erre a jubileumra. CARACAS Venezuela fővárosában az Evangélikus Világszövetség égisze alatt működik a “Feltámadás” evangélikus egyház, mely öt önálló (magyar, német, skandináv, lett és spanyol) gyülekezetből áll. A több, mint három évtizedes múltra visszatekintő magyar gyülekezetét ideiglenesen szolgáló lelkipásztorok gondozták az utóbbi években. Az ápr. 10-én megtartott közgyűlés egyhangú határozattal korábbi lelkipásztorukat, a Dániában élő Szilas Attila evangélikus lelkészt hívta meg. A reformátusokból és evangélikusokból álló gyülekezet reménységgel tekint új lelkészének szolgálata elé. CHICAGO Május 29-én, Szentháromság ünnepén, Tessényl Kornél ny. lelkész istentiszteletet tartott a csikágói magyar evangélikusok számára. A résztvevők száma kb. 60 volt, 21-en vettek úrvacsorát. Az istentisztelet után ugyanott, a Peace Lutheran Church nagytermében rendezték meg az MHBK helyi szervezete hősöknapi megemlékezését, melyen az ünnepi beszédet Parragh Dezső ref. lelkész mondta. Az AMEK közgyűlése Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia huszadik közgyűlését tartja 1983. október 10-én, hétfőn este 6 órától, október U-én, kedden délig, a Nyugat-Clevelandi Magyar Evangélikus Egyháznál,
