Erős Vár, 1980 (50. évfolyam, 1-6. szám)
1980-08-01 / 4. szám
(USPS 178560) AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 46. ÉVFOLYAM 1980 AUGUSZTUS 4. SZÁM "A hitet megvallani\ 1530—1980” Ezen a napon emlékeztek meg a világ evangélikusai arról az eseményről, amely 450 éve, a délnémetországi Augsburg (magyarul Ágosta) városában lefolyt, amikor is Bayer szász választófejedelmi kancellár felolvasta V. Károly német —római császár és a birodalmi gyűlés tagjai előtt a reformációhoz csatlakozott tartományok és birodalmi városok közös hitvallását. Az idei jubileum főünnepségére Augsburg városában került sor, a bajorországi evangélikus egyház rendezésében. Augsburgban voltam június 25-én Nagyszámban sereglettek egybe a világ sok országából jött evangélikusok a június 22-én kezdődő hétre e történelmi emlékekben gazdag városba. Négy világrészből érkezett énekkarok szinte naponta tartott hangversenyei és szereplései jól aláhúzták a 450 évvel ezelőtt lefolyt esemény világraszóló jelentőségét. Mi, magyar evangélikusok, büszkék lehetünk arra, hogy a tanzániai Dar-esz-Salaam városában levő Asania-templom énekkara, a minneapolisi Augustana Kollégium énekesei EVANGÉLIKUS VILÁGGYÜLÉS MAGYARORSZÁGON Az Evangélikus Világszövetség legközelebbi világgyűlését — 1984-ben — Magyarországon tartják, az EVSz végrehajtóbizottsága döntése szerint. Ez lesz az első alkalom, hogy ez a nagytekintélyű nemzetközi egyházi szervezet a vasfüggöny mögött tartja világméretű megmozdulását. A világgyűlést, mely a 98 tagegyházból álló EVSz legmagasabb határozati szerve, elvileg hat évenként hívják össze. Ez alkalommal a 7. évre ül össze, hogy elkerüljék az Egyházak Világtanácsának 1983-ban, a kanadai Vancouverben tartandó nagygyűlésével összeütközésbe kerülhető szervezést. A meghívásnak a VB júliusban Augsburgban tartott ülése elé való terjesztése során dr. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke kijelentette, hogy hazája alkalmas a világgyűlés megtartására, "mert mi olyan társadalomban élünk, melyben biztosítva van a vallásszabadság és a politikai és társadalmi légkör jó." Káldy püspök, mint országgyűlési képviselő, biztosította a VB-t a kormány együttműködéséről. A VB, melynek a világgyűlési helyek kiválasztása is a hatáskörébe tartozik, a Pápua-Üjgini Ev. Egyháztól kapott meghívást is mérlegelte, de választása Magyarországra esett. Káldy püspök kijelentette továbbá azt is, hogy 430 ezer lelkes egyháza "sokat szenvedett a múltban, de Isten kegyelméből megőrizte mind hitét, mind egyházi szervezetét. A Magyarországi Evangélikus Egyház tagjai számarányukat meghaladóan vették ki részüket az ország tudományos és kulturális haladásából. 35 évvel ezelőtt nagy történelmi átalakulások folytán egyházunk új helyzettel állott szemben, méghozzá forradalmi helyzettel, melyben egyáltalán nem volt könnyű utat találni és szolgálatunkat folytatni. Isten azonban mindig jó megoldásokra vezetett." A 70 milliós világevangélikusság kb. 13%-a kommunista uralom alatt él. Az EVSz legutóbbi világgyűlését 1977-ben, a tanzániai Dar-esz-Szalámban tartották meg. * A fenti hírhez hozzáfűzzük örömünket, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyháznak juttatták az EVSz 1984. évi világgyűlése vendéglátói tisztét. Reméfjük, hogy ennek a tisztének eleget is tehet, mert hiszen megtörtént már, hogy világgyűlés vasfüggönymögötti megtartására kiadott kormányengedélyt visszavontak, s hogy politikai meggondolásból maga az EVSz-VB jóformán az utolsó pillanatban változtatta meg a világgyűlés helyét. Ezért nem került 1969-ben a világgyűlés a kelet-németországi Weimarba, s aztán az 1970-re halasztott világgyűlés így került a brazíliai Porto Allegre helyett a franciaországi Evianba. Másfelől várható és valószínű az, hogy nagyjából eddigi gyakorlat nyomán 1984-ben az azt követő ciklusra dr. Káldy Zoltán püspök-elnököt választják meg az EVSz elnökének, a jelenlegi elnök, dr. Josiah Kibira tanzániai ev. püspök utódjául. (bbp) és a brazíliai Blumenau egyházi kórusa mellett a Budapest-Deák téri templom Lutheránia ének- és zenekara is közreműködött az ünnepségek alkalmával, sőt, vasárnap, június 29-én este annak befejező aktusaként bemutathatta Szokolay Sándor zeneművészeti főiskolai tanár és operaszerző legújabb művét, a latin nyelven előadott “Ágostai Hitvallás Kantátá”-t, amelyet a szerző, evangélikus egyházunk tagja, maga vezényelt az 1321-ben épült Annatemplomban, ahol 1524 óta lutheri szellemben tartanak istentiszteleteket. Az ünnepi hét nem csak hangversenyekben, hanem számos egyéb rendezvényben is gazdag volt, amelyek — sok esetben — egyidőben folytak le, hogy fiataloknak és idősebbeknek, teológusoknak és egyszerű híveknek, idegenből jöttéknek és Németország különféle részeiből öszszeseregletteknek egyaránt nyújtsanak valamit. Minden megmozdulás a központi téma jegyében történt: “A hitet megvallani: 1530—1980”. Lehetetlenség minden alkalmat méltatni, mint ahogy lehetetlen volt azokat mind felkeresni. Álljon itt — ízelítőként — néhány cím: a németországi Egyesült Evangélikus Egyház június 22-től 25-ig ünnepi zsinati ülést tartott, amelynek ülésszakai nyilvánosak voltak. Az utolsó ülésszak keretében egy világi történész méltatta az Ágostai Hitvallás átnyújtásának világtörténelmi jelentőségét. A felolvasás órájában — június 25-én délután — a hajdani püspöki palota előtt (450 évvel ezelőtt annak egyik termében történt meg a hitvallás felolvasása) szabadtéri színi-
