Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1978-06-01 / 3. szám
3. oldal ERŐS VÁR JERUZSÁLEM Amikor gépünk leszállt a Jaffa és Lydda között fekvő tel-avivi repülőtérre, hallottuk, hogy Jeruzsálemben havazik. Ritka jelenség, de időnként megtörténik. Autóbuszunkat két oldalt katonákkal teli teherautók kísérték a főépületbe. Szigorú vámvizsgálat után (nem csempészárú, hanem robbanószer után kutattak), amint kiléptem az épületből, dr. Bruce Schein evangélikus lelkész-tanár jött elém. O már tizenhat éve él Izráelben, jól beszél arabul és héberül. Alighogy beültünk az autóba, mely az 55 km-re fekvő Jeruzsálembe vitt minket, azonnal kezdte magyarázni, hogy merre megyünk, s az út melyik, a Bibliából jól ismert vidéken visz keresztül. A filiszteusok földjén haladtunk át. Timna közelében tanárom megmutatta a földeket, ahol Sámson a rókákat fogdosta össze, száraz fűcsomókat kötött a farkukra, majd meggyújtva azokat, elengedte a rókákat, melyek belerohantak a vetésbe, a szőlőskertekbe és az olajfák közé, felgyújtva mindent útjukban. Ahogy haladtunk előre, négyezer év történelme kezdett formát ölteni. Emmaushoz érve dr. Schein elmondta, hogy ma három különböző helyet neveznek így s az, amely mellett épp elhaladtunk, valószínűleg nem azonos azzal, ahová Jézus feltámadása után a tanítványokkal ment. Felvilágosított, hogy azokat a helyeket, melyeket a zarándokok felkeresni kívánnak, de nem fekszenek valamelyik autóút mentén, gyakran “áthelyezik” a barátok s úgy mutatják be az alkalmasnak tűnő helységeket, mintha ott történt volna az ismert bibliai esemény. Ezzel a “helycserével” aztán gyakran találkoztunk, amikor bejártuk a Szentföldet Dántól Bersebáig. Jeruzsálembe érve, téli táj fogadott: a várost vastag hóréteg borította. Hideg volt és a Hermon hegy irányából erős, csípős szél fújt. Az Óvárosban, mely ma is magas fallal van körülfogva, a Jaffa kapun át jutottunk be, természetesen gyalog. Nem volt messze onnan az evangélikus zarándokház és a Megváltó ev. templom, melynek tornya a városban a legmagasabb. A zarándokház a johannita lovagok 1150-ben épült kórháza alapjain emelkedik, s az alagsorban lévő vendégszobák a keresztes háborúk idején kórházi termek voltak. Számomra a vendégház második emeletén lévő “szép” szobát jelölték ki, melynek ablakai épp a Feltámadás (sokszor Szent Sírnak nevezett) templom felé nyíltak. E templom a kőbánya felett épült, melynek közepén volt a koponyahegy és oldalában a sír, melybe Jézust Nagypénteken elhelyezték. A Feltámadás templomot Konstantinus császár építtette 335-ben, úgy, hogy a templomon belül van mindkettő, a koponyahegy is, meg a sir is.' A templom rendkívül nagy s több egyház a tulajdonosa: a görög-keleti, az egyiptomi és a Szíriái ortodox, valamint a római katolikus egyház. A mellette álló Megváltó templomunkat II. Vilmos porosz császár építtette a múlt század végén. A templomavatásra maga a császár is elment. Ez alkalommal a török szultán, Palesztina királya, a Jaffa kaput kiszélesíttette, hogy a császár úgy tudjon bemenni a városba, hogy le se kelljen szállnia lováról. Mégis, mikor Vilmos fehér paripáján a kapuhoz ért, leszállt és gyalog ment tovább, mondván: Jézus Urunk is gyalog ment a templomba. Jeruzsálembe érkezésem utáni nap vasárnap volt. Reggel hat órakor arra ébredtem, hogy harangok százai kezdenek zúgni, mely szimfóniába furcsa gong-ütések vegyültek. Kinyitottam az ablakot s úgy gyönyörködtem a soha nem hallott zenebonában. Gyönyörű, felhőtlen, hideg reggel volt. A napsütésben mindenfelé aranyszínűre festett keresztek és félholdak ragyogtak. Azt hiszem, sehol a világon nincs ilyen kis helyen annyi templom, minaret és zsinagóga egymás mellett, mint Jeruzsálem óvárosában. Az etiópiai, örmény, szír és kopt ortodox templomokban nem harangok vannak, hanem udvaraikban fez,"vas és fa gongok, melyeket különböző ritmusban kalapáccsal ütnek. Némelyik igen régi templom tornyában tonnás súlyú harangok, másokban pedig kisebb harangok tucatja szólt negyedórán keresztül. Aztán ezek mind elhallgattak s helyükben a minaretekben a müezzinek imádságra hívó énekei hallatszottak. Láttam, amint a lapos háztetőkön és udvarokban a muzulmánok kiterítették imaszőnyegeiket, Mekka felé fordulva letérdepeltek és hosszan imádkoztak. A nap folyamán megérkeztek a tanulmányút többi résztvevői is. Teológiai tanárok a világ különböző részeiből: Japánból, Kínából, Tan-Az út az Olajfák hegyéről, mely Jeruzsálembe vezet. Vlrágvas&map ezen vonulnak be a keresztyének a feltámadás templomába.
