Erős Vár, 1976 (46. évfolyam, 1-6. szám)
1976-08-01 / 4. szám
EROS ©VAR AMERIKAI MAGYAR. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 42. ÉVFOLYAM 1976. AUGUSZTUS 4. SZÁM Öngyilkosság, vagy mártírhalál? BRÜSE WITZ OSZKÁR 1976. augusztus 18. Brüsewitz Oszkár keletnémet evangélikus lelkész halálának a módjával talán nem értünk egyet, de annyi bizonyos, hogy megértjük szívünk mélyéből azt, hogy szent ügyért vált meg életétől. A kelet-németországi Zeitz városban, tiltakozásul a megkülönböztető bánásmód ellen, mellyel a hatóságok azokat a ifjakat sújtják, akik az egyházi munkában valamiképpen is résztvesznek, egy ezt nyíltan hangoztató plakát előtt, augusztus 18-án Brüsewitz Oszkár lelkész leöntötte magát autóbenzinnel, a benzint meggyújtotta, s ezzel magát halálra égette. A kommunista hatóságok hírközléseikben gyorsan elterjesztették, hogy Brüsewitz lelkész cselekedetének lelki és jellembeli zavarok voltak az okai, s azokat a kérdéseket, melyekért síkraszállt, a maguk valóságában kell megvizsgálni. Ezzel persze azt kívánták állítani, hogy Kelet- Németországban nem korlátozzák a szabad vallásgyakorlatot. így hát ennek az epizódnak le kellett volna zárulnia. Mert az államé az utolsó szó, és sem Brüsewitz, sem más, aki mégis rokonszenveznék ügyével, ebben a globális zűrzavarban mit sem nyom a latban. Máshol is voltak tiltakozások, máshol is megkíséreltek szólni, de ezeket az elemeket jól elhallgattatták nemcsak állami hatóságok, de egyházi kollaboránsok is. Nem úgy azonban Kelet-Németországban. Lehet, hogy a vallásellenesség páncélfalán még csorba sem esett, de azért mégis dicsérendő, hogy az ottani Evangéliumi Egyházszövetség szembehelyezkedett Brüsewitz Oszkár lelkész halálának vonalas kiértékelésével. Első lépésként — valamennyi templom szószékéről pásztorlevelet olvastak fel, amelyben: — elítélték azokat a szándékokat, melyek Brüsewitz jellemét igyekezték kétségbe vonni, s kijelentették, hogy az ő halálában testvért veszített az egyház, akivel lényegében szolidaritást vállalnak; — kérdés tárgyává tették, hogy vajon ez a haláleset nem mutat-e beszédesen azokra az állapotokra, melyekből valójában vallás-ellenességre, hátrányos megkülönböztetésekre (pl., hogy megkonfirmált, vagy egyházi ifjúsági munkában résztvevő fiatalok egyetemre való bejutását lehetetlenné teszik), az egyházi életkeretek megszűkítésére lehet következtetni, s megerősítették, hogy mindezek a körülmények igenis fennállnak; — felvetették, hogy az államhatóságok végtére is az állam érdeke ellen cselekednek azzal, hogy az egyház létét, annak küldetését és üzenetét semmibevenni igyekeznek, s figyelmen kívül hagyják, hogy az Evangéliumnak jó hozzászólása van az ember társadalmi életrendjéhez; — megemlítették, hogy az egyháznak bátrabban kell kiállnia az emberi igazságokért, amire minden keresztyén személy kötelezve van, s Brüsewitz Oszkár, noha halálának a módja kérdéses lehet, bizonyosan a Jézus Krisztusért való tanúságára választotta a mártírság útját; — kihangsúlyozták végül is, hogy a keresztyéneknek és ateistáknak kölcsönösen komolyan kell venniük egymást, s olyan légkört kell teremteniük, melyben mindenki szabadon és megfélemlítés nélkül élhet a törvényes rend keretein belül. Hogy ez az ügy hová fejlődik, milyen következményekkel jár, s hogy enyhül-e az egyház és állam közötti feszültség Kelet-Németországban, az egyelőre a jövő titka. Annyi azonban bizonyos, hogy az egyházi lapoknak megtiltották a fent említett pásztorlevél leközlését és kommentálását, s ugyancsak hallgatott arról a pártsajtó is. Ez azt jelenti, hogy Brüsewitz Oszkár halála mégsem volt hiábavaló. Nyugodjék üdvözítő Urának, a Jézus Krisztusnak bűntörlő kegyelmében! (LWF/bbp) ROHALY MIHÁLY nyugalmazott békéscsabai lelkész, a kelet-békési (Arad-békési) egyházmegye egykori esperese június 29-én 82 éves korában elhunyt Békéscsabán. Július 2-án temették a gyülekezet felvégi temetőjében. Mint kórházi ágyán kérte, volt segédlelkészei-. Koszorús Oszkár orosházi esperes és Benkő István igazgató-lelkész végezték a temetést. Mekis Adám békéscsabai esperes búcsúztatta az egyházmegye lelkészei és gyülekezetei nevében. Rohály Mihály az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lelkésztagja volt abban az időben, amikor nyugdíjas évei jelentős részét a kanadai Victoriában (BC) töltötte leányánál, Hegedűs Györgynénél. Koporsója felett ez az ige szólt-. Elég néked az én kegyelmem . . . NOVEMBER 21 -ÉN LESZ A SAJTÓ VASÁRNAP! 1
