Erős Vár, 1976 (46. évfolyam, 1-6. szám)

1976-08-01 / 4. szám

EROS ©VAR AMERIKAI MAGYAR. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 42. ÉVFOLYAM 1976. AUGUSZTUS 4. SZÁM Öngyilkosság, vagy mártírhalál? BRÜSE WITZ OSZKÁR 1976. augusztus 18. Brüsewitz Oszkár keletnémet evangélikus lelkész halálának a mód­jával talán nem értünk egyet, de annyi bizonyos, hogy megértjük szí­vünk mélyéből azt, hogy szent ügyért vált meg életétől. A kelet-németországi Zeitz város­ban, tiltakozásul a megkülönböztető bánásmód ellen, mellyel a hatóságok azokat a ifjakat sújtják, akik az egy­házi munkában valamiképpen is résztvesznek, egy ezt nyíltan hangoz­tató plakát előtt, augusztus 18-án Brüsewitz Oszkár lelkész leöntötte magát autóbenzinnel, a benzint meggyújtotta, s ezzel magát halálra égette. A kommunista hatóságok hírköz­léseikben gyorsan elterjesztették, hogy Brüsewitz lelkész cselekedeté­nek lelki és jellembeli zavarok voltak az okai, s azokat a kérdéseket, me­lyekért síkraszállt, a maguk valósá­gában kell megvizsgálni. Ezzel per­sze azt kívánták állítani, hogy Kelet- Németországban nem korlátozzák a szabad vallásgyakorlatot. így hát ennek az epizódnak le kel­lett volna zárulnia. Mert az államé az utolsó szó, és sem Brüsewitz, sem más, aki mégis rokonszenveznék ügyével, ebben a globális zűrzavar­ban mit sem nyom a latban. Máshol is voltak tiltakozások, máshol is meg­kíséreltek szólni, de ezeket az eleme­ket jól elhallgattatták nemcsak álla­mi hatóságok, de egyházi kollabo­­ránsok is. Nem úgy azonban Kelet-Német­­országban. Lehet, hogy a valláselle­­nesség páncélfalán még csorba sem esett, de azért mégis dicsérendő, hogy az ottani Evangéliumi Egyház­szövetség szembehelyezkedett Brü­sewitz Oszkár lelkész halálának vo­nalas kiértékelésével. Első lépésként — valamennyi templom szószékéről pásztorlevelet olvastak fel, amelyben: — elítélték azokat a szándékokat, melyek Brüsewitz jellemét igyekezték kétségbe vonni, s kijelentették, hogy az ő halálában testvért veszített az egyház, akivel lényegében szolidari­tást vállalnak; — kérdés tárgyává tették, hogy vajon ez a haláleset nem mutat-e beszédesen azokra az állapotokra, melyekből valójában vallás-ellenes­­ségre, hátrányos megkülönbözteté­sekre (pl., hogy megkonfirmált, vagy egyházi ifjúsági munkában résztvevő fiatalok egyetemre való bejutását lehetetlenné teszik), az egyházi életkeretek megszűkítésére lehet következtetni, s megerősítet­ték, hogy mindezek a körülmények igenis fennállnak; — felvetették, hogy az államható­ságok végtére is az állam érdeke el­len cselekednek azzal, hogy az egy­ház létét, annak küldetését és üzene­tét semmibevenni igyekeznek, s fi­gyelmen kívül hagyják, hogy az Evangéliumnak jó hozzászólása van az ember társadalmi életrendjéhez; — megemlítették, hogy az egy­háznak bátrabban kell kiállnia az emberi igazságokért, amire minden keresztyén személy kötelezve van, s Brüsewitz Oszkár, noha halálának a módja kérdéses lehet, bizonyosan a Jézus Krisztusért való tanúságára választotta a mártírság útját; — kihangsúlyozták végül is, hogy a keresztyéneknek és ateistáknak köl­csönösen komolyan kell venniük egy­mást, s olyan légkört kell terem­teniük, melyben mindenki szabadon és megfélemlítés nélkül élhet a törvé­nyes rend keretein belül. Hogy ez az ügy hová fejlődik, mi­lyen következményekkel jár, s hogy enyhül-e az egyház és állam közötti feszültség Kelet-Németországban, az egyelőre a jövő titka. Annyi azonban bizonyos, hogy az egyházi lapoknak megtiltották a fent említett pásztor­levél leközlését és kommentálását, s ugyancsak hallgatott arról a párt­sajtó is. Ez azt jelenti, hogy Brüse­witz Oszkár halála mégsem volt hiábavaló. Nyugodjék üdvözítő Urá­nak, a Jézus Krisztusnak bűntörlő kegyelmében! (LWF/bbp) ROHALY MIHÁLY nyugalmazott békéscsabai lelkész, a kelet-békési (Arad-békési) egyház­megye egykori esperese június 29-én 82 éves korában elhunyt Békés­csabán. Július 2-án temették a gyü­lekezet felvégi temetőjében. Mint kórházi ágyán kérte, volt segédlel­készei-. Koszorús Oszkár orosházi esperes és Benkő István igazgató-lel­kész végezték a temetést. Mekis Adám békéscsabai esperes búcsúz­tatta az egyházmegye lelkészei és gyülekezetei nevében. Rohály Mi­hály az Amerikai Magyar Evangé­likus Konferencia lelkésztagja volt abban az időben, amikor nyugdíjas évei jelentős részét a kanadai Vic­­toriában (BC) töltötte leányánál, Hegedűs Györgynénél. Koporsója fe­lett ez az ige szólt-. Elég néked az én kegyelmem . . . NOVEMBER 21 -ÉN LESZ A SAJTÓ VASÁRNAP! 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom