Erős Vár, 1975 (45. évfolyam, 1-8. szám)

1975-04-01 / 4. szám

ERŐS VÁR 5. oldal PROTESTÁNSOK - ODAHAZA Az alábbi cikk eredetileg az Amerikai Magyar Református Egyház hivatalos lap­jának, a Magyar Egyház-nak 53. évf. 8-9. számában jelent meg dr. Kiss Sándor tollá­ból. Mivel általános érdekű, nemcsak az ausztráliai evangélikusok lapja, a HITBŐL ELÜNK közölte le és látta el kommentárral, hanem — a világot átfogó kört bezárva — átnyújtjuk az ERŐS VÁR olvasóinak is: A magyarországi protestáns egyházak helyzetében az utóbbi években nem tör­tént lényeges változás. Az egyház veze­tése, élete és munkája a kommunista ál­lam tüzetes ellenőrzése alatt áll. Ez az ellenőrzés sokszor az irányítás jellegét mutatja. Az állam kitűzött célja a kom­munizmus megvalósítása a Szovjetunió példájára. Ennek érdekében az egyedüli ideológia a marxizmus-leninizmus. Az új államvallás terjesztésének a szolgálatá­ban áll az óvoda, az iskola, a sajtó, a rádió, televízió és minden, az állam által fenntartott és támogatott szervezet. A kizárólagos kiváltságokat élvező óriási apparátus célja, hogy az emberek agyá­ban és szívében egyetlen világnézet le­gyen az úr, a marxizmus-leninizmus. Az állam az egyházakat csak átmeneti­leg tűri meg. A Szovjetunió példája meg­mutatta, hogy a vallást és az Isten-hitet nem lehet rendelettel eltörölni. A föld alá kénvszerített egyház veszélyesebb, mintha ellenőrzés alá veszi és úgy igyekszik el­sorvasztani. így alakult ki a Szovjetunió­ban az a valláspolitika, amely módszerei­ben összetettebb, sokrétűbb. Ugyanazt a célt, tehát az egyházak és a vallásos hit felszámolását nem közvetlen adminisztra­tív módszerekkel végzi, hanem közvetett, hosszú távú programmal. Először az egy­házakat anyagilag megnyomorította. El­kobozta vagyonát, iskoláit, intézményeit beszorította a templomok falai mögé. Majd gúzsba kötötte és állandó ellenőrzés alá vette az egyház életét, felszámolta önkormányzatát. Előbb az egyház veze­tőinek kiválasztását biztosította magá­nak, majd ezt a gyakorlatát kiterjesztette a lelkipásztorokra, végül a teológus-kép­zésre is. Az állam-segély-rendszert úgy formálta, hogy az egyház függősége még tökéletesebb, még szervesebb legyen. Az állam legfőbb célja az egyház gyökerei­nek elvágása: az ifjúság távoltartása az egyház nevelő munkájától. Gombos Gyula író, egyházunk tagja, “Szűk esztendők” és “Húsz év után” című könyveiben mélyrehatóan elemezte és írta meg a magyarországi református egyház helyzetét a kommunista államban. A “Húsz év után” 1970-ben jelent meg. Az azóta eltelt négy esztendő azonban nem hozott változást sem a kommunista állam céljaiban, sem az egyház helyzetében. A magyarországi politikai helyzetben az enyhülési és szigorodási hullámok váltják egymást, legtöbbször a Szovjetunió aka­rata és a világpolitikai helyzet függvé­nyeként. Ebből azonban az egyház vajmi kevés előnyt élvezhet. A kommunista állam egyházpolitikája mind céljaiban, mind módszeieiben az állam életének egyik legszilárdabb, legváltozatlanabb tere. Milyen magatartást kell követni az Amerikai Magyar Református Egyháznak ebben a helyzetben? Van egy olyan álláspont, amely szerint Magyarországon kommunizmus van és ez nem fog megváltozni. Az egyháznak az adott helyzetben az adott lehetőségek kö­zött kell élnie. Képtelenek vagyunk arra, 1945 — 1975 ÁPRILIS 4 ÚRISTEN, aki magyarnak teremtettél bennünket és belelátsz szívünkbe, megér­ted milyen érzések vannak a lelkűnkben, amikor keserűen panaszoljuk, hogy nemze­tünket 30 éve tartja rabláncra fűzve az idegen elnyomó erőszak. A költő szavaival elismerjük, hogy “bűneink miatt gyűlt harag kebledben”, még­is, mi hazátlan magyarok letiport népünk milliói nevében könyörgünk: hallgasd meg segélykiált.ásunkat, vond vissza ostorozó kezedet, elégeld meg a büntetést, szabadíts meg a szolgaságból. De, hogy ez meglehessen, azt is tudjuk, hogy nemzeti bűnbánatot kell tartanunk. Azután irgalmadból formálj bennünket át, teremts újjá a Jézus Krisztus által, hogy igazán a Te néped legyünk és végre minden magyar egyedül a Te Szent Fiadban találja meg Megváltóját. Hallgasd meg könyörgésünket az Ő érdeméért! Ámen. hogy a kommunista állam egyházpoliti­káján változtassunk. Erre nincs hatal­munk. Kritikánkkal, bíráló állásfoglalá­sainkkal csupán ártunk, mert elvágjuk annak a lehetőségét, hogy kapcsolatokat építsünk, amelyen keresztül mégis segít­hetnénk. A kapcsolatok csak a vezetőkön keresztül lehetségesek. Ezért tegyünk félre minden kritikát, bírálatot és minél erőteljesebben fejlesszük a kapcsolatain­kat, mert az adott helyzetben ez a segí­tés egyetlen lehetséges módja. A másik álláspont ennek éppen az el­lenkezője. Azt hirdeti, hogy mivel a ma­gyarországi református egyház elnémí­tott, gúzsba kötött, megnyomorított, a kommunista állam állandó ellenőrzése és irányítása alatt él, vezetőit nem a ha­gyományos önkormányzati és zsinatpres­biteri rendszere alapján választhatja, ezért el kell utasítani a kapcsolatokat. Csak úgy segíthetünk, ha a néma helyett szólunk, ha prófétai bírálatot gyakoro­lunk. A magyarországi református egy­ház vezetőivel ne érintkezzünk, mert az­zal semmit nem érünk el, csupán azt a látszatott kelthetjük, hogy igazoljuk mindazt, ami Magyarországon van. Az Amerikai Magyar Református Egy­ház egyik állásponttal sem ért egyet. Azt a nézetet, mely a mai helyzetet öröknek és megváltoztathatatlannak tartja, eluta­sítja, mint amelyik nem bibliai. Hitünk szeriirt Isten a világnak, benne az ember­nek és az emberiségnek is Teremtöje. Ura a történelemnek is. Rendszerek jön­nek és mennek, szüntelen alakulnak, vál­toznak. Nemcsak az országok, birodal­mak, kultúrák és népek tűnnek el, de a társadalmi és gazdasági rendszerek is folyton változnak. Csak Isten örök és az ö Jézus Krisztusban megnyilvánuló meg­váltó kegyelme. Nem mondhatunk le arról sem, hogy a tényleges helyzetet fel ne mérjük. Az amerikai magyar reformátusság lelki édesanyjának érzi a magyarországi refor­mátus egyházat. Azonos az a négyszáz éves múlt, a hitbeli örökség, a vallásos élet évszázadok alatt kialakult formája. Ez a hitbeli és örökségbeli kapcsolat felelősségre is kötelez; arra, hogy figye­lemmel kísérje helyzetét, sorsát, lehetősé­geit és átérezze a megpróbáltatásában rá nehezedő terheket. Nem vakíthatjuk meg JÚL. / J 20-26

Next

/
Oldalképek
Tartalom