Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)

1972-08-01 / 7. szám

ERŐS VÁR 3. oldal EGY GYÜLEKEZETÜNK JÓ HÍRNEVE (A dél-amerikai MAGYAR HÍRLAP cikke a Buenos Aires-i evangélikusokról) Az emigrációban élő magyar tömegek életében jelentős szerepe van az egyhá­zainknak. Nemcsak a hitélet terén, ha­nem a magyarsághoz való tartozás érzé­sének és anyanyelvűnk megtartásának meghatóan szép és nehéz munkájában, ha­gyományos keresztény egyházaink minden­kor példát mutatnak. — így van ez Ar­gentínában is. A katolikus, református, evangélikus és baptista gyülekezeteink sok évtizedes, fáradhatatlan tevékenysé­ge, iskolái, ifjúsági szervezetei, cserkész­­csapatai nemcsak a bevándorolt első gene­ráció, hanem azok gyermekei, unokái szá­mára is megadja a lehetőséget, hogy ma­gyarul is tanulhasson, tájékozódhassan — ne veszítse el azt a kincset, amit a ma­gyarsághoz való tartozás jelent. Nemrégiben az evangélikus egyház köz­pontját, az Amenabar utcai templomot és kultúrházat látogattuk meg. Az északi, előkelő Belgrano városrész legforgalmasabb, csillogó avenidájának, a Cabildonak közvetlen közelében található a kicsi, de modern, tetszetős templom, mellette szép telken a kultúrház. A templom tetőzetének kiképzése, a Göncölszekér csillagképével, már az első percben megkapó hangulatot varázsol az érdekes tónusú üvegablakokkal — mes­terien megrajzolt arányaival, választékos szép oltárával, padjaival otthonos terem­ben. Csak egy ajtó választja el a templo­mot az óvódások termétől. — A kicsik fiwiniiiitiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiimniiiHnnuiniiiiiiiniHiiiuiiiiiiuHiiimöiiiniiiijHiiiiiiHiniiioti “GOOD NEWS FOR MODERN MAN WITH NOTES” Mint ismeretes, néhány évvel ezelőtt az Amerikai Bibliatársulat “Good News for Modem Man” címen modem angol fordításban adta ki az Újszövetséget. Ez a papírkötésű, olcsó kiadvány rövid idő alatt népszerűvé vált és többmilliő pél­dányban kelt el. Evangélikus bibliaszak­értők közreműködésével ez a korszerű for­dítás új kiadásban magyarázatokkal is el­látva jelent meg az idén. A magyarázó részben történelmi, bibliakutatási, nyel­vészeti és olvasásrendi utalások találha­tók. Érdeklődőknek $1 előzetes beküldése ellenében szívesen eljuttatjuk a “Good News for Modem Man With Notes” című magyarázatos Újszövetséget. (bbp) arányaihoz szabott asztalkák, kisszékek, gyerekbútorok mesevilágában a képek, magyar térképek és motívumok színei de­rűt, optimizmust sugároznak. A kismagya­­rok, fantáziadús életükbe, magukkal vi­szik ezeket a magyar színeket, a mesék kincseit, érdekesen bontakozó ismereteik alapkövei között. Jellemző az evangélikus egyházi vezetőkre, hogy a gyerekekkel az egyik platánosi katolikus apácanövér is rendszeresen foglalkozik, külön kis szo­bája is van, a keresztény felekezetek kö­zötti kívánatos megértés, igazi testvéri­ség és együttműködés jegyében. Pár lépéssel odébb, az irodában a pres­bitérium ülésezik. Dr. Yácz Elemér felü­gyelő és Hefty László lelkész vezetésével. A kölcsönös bizalom szellemében lefoly­tatott beszélgetés során alakul ki gyüle­kezetük története. Hosszú volt az út, ami Amenabarig vezetett... A második világháború utáni tömegesen jött emigráció érkezése előtt is volt evan­gélikus gyülekezet Buenos Airesben, a már nyugdíjban élő Tomonkó László lel­kész vezetése alatt —, egészen a negyve­nes évek végéig. 1949-ben az új beván­dorlókkal megnépesedett magyar kolónia evangélikusai a reformátusokkal együtt szervezkedtek Demes Péter lelkész veze­tésével. A feledhetetlen emlékű, erdélyi származású Demes Péter a régi nagy re­formátus prédikátorok levegőjét árasztot­ta maga körül. Puritán, tiszta egyénisége, embersége, magyarsága sok évvel halála után is eleven erővel hatja át “atya­fiait”, míg porait — ez egyház több ha­lottjának urnái mellett — az amenabari templom csendje őrzi. Az ötvenes évek elején jött el az ideje, hogy a reformátusok és az evangélikusok külön gyülekezetét alakítsanak. Leskó Béla az első lelkésze az evangélikus egy­háznak, amely hivatalosan 1954. március 21-én alakult meg. Serény munka indult, női és ifjúsági csoport alakult, megren­dezték az első evangélikus napot, jeligé­jük: “Hívőbb, öntudatosabb evangélikus életet!” Az amenabari ingatlant 1955-ben segítette megvásárolni az észak-amerikai szinódus. Addig a Charcas utcai anglikán templom vendégei voltak. Az új gyüleke­zeti otthont 1955 pünkösdkor avatták fel. Az évet ma is a nagy lelki gazdagodás évének tekintik. Az istentisztelet látoga­tóinak száma a korábbi 838-ról 1670-re ugrott, megindult a vasárnapi iskola, meg­alakult az énekkar. Joggal mondhatta 1956-ban, távozásakor Leskó Béla lelkész: Olyan gyülekezet lelkésze voltam, ahol ér­demes dolgozni. Utóda az első, már az emigrációban, külföldön végzett fiatal lelkipásztor, Hefty László lett. Még azon évben megindult a templomépítés, az ava­tás 1957. november 2-án ment végbe. A gyülekezet tagjainak áldozatkészsége tet­te lehetővé a szép berendezést. 1957-ben vette át a felügyelői tisztet — dr. Pajor Győző után — dr. herceg Hohenlohe Ká­roly Egon, s abban az esztendőben te­mették az első karnagyot, Szende Feren­cet —, aki a budapesti Operaház tagja­ként hosszú ideig volt a magyar művész­világ ünnepelt csillaga. Az argentínai sikeres munka egyre szé­lesebb körben sugárzott ki. Montevideo, Santiago de Chile, Asunción, Rio de Janeiro és Sao Paulo világvárosok evan­gélikus magyarjainak szórványmunkáját kezdik és erősítik Buenos Airesből. A he­lyi hitélet — magyar kultúráiét fellendü­lése tovább tart. Két éven át Fáy István, az egykori miniszterelnökségi államtitkár a gyülekezet orgonistája, utána Zwincz Károly. 1958-ban a latinamerikai konfe­rencia keretében Argentínába látogató notabilitások, Bo Giertz svéd püspök, dok­tor Franklin Clark Fry luteránus világ­szövetségi elnök, dr. Stewart Hermann latin-amerikai igazgató és dr. Yajta Vil­mos teológiai osztályigazgató keresik fel a gyülekezetei. Egy év múlva megindul a spanyol nyelvű munka is, megkezdődnek az ún. “csendes napok”, az elmélkedés, a hitélet mélyítése érdekében. A látogatott­ság 1960-ban már 2704-re emelkedik. Túl hosszú volna a gyülekezet érdekes, mozgalmas életének minden lépését végig­kísérni — míg elérkezünk a mai napig. Ki kell azonban emelni a fontosabb ese­ményeket: 1961-ben egy esztendőn át Ocsenás József vezette a gyülekezetét Hefty László szabadsága alatt; 1964-től 1971 szeptemberéig Leskó Károly a lel­kész, míg távozásakor ismét Hefty László folytatja közben az USA-ban és Mar del Platán — annyi sikerrel és elismeréssel — eredménnyel gazdag lelkészi munkáját. 1962-ben az Európába távozó Zwincz Ká­­rolytól Keve László vette át az énekkar vezetését. Tavaly elhúnyt Hohenlohe Ká­roly Egon felügyelő, akinek egyénisége, kulturális, hitéleti munkája emlékezetes (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom