Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)

1972-01-01 / 1. szám

ERŐS VÁR 5. oldal EGYHAZAINK SZOLGÁLATÁNAK FENNMARADÁSA Dr. Vietórisz József, pittsburghi gyülekezetünk gondnokának előadá­sa. Elhangzott a Magyar Konferen­cia október 2-i rendkívüli ülésén Clevelandban.) Valaminek használhatóságát. így értékét is nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen koncentrációban fordul elő. Vas­ércet nem gazdaságos feldolgozni, mond­juk 30—40 százalék vastartalom mellett. Egy marék só lehet nagyon értékes, sok helyen az, de mit ér, ha egy tó vizében feloldjuk. A tó nem lesz sósabb, a só sem­mit nem ér. Ilyenféle a helyzet az Egyesült Álla­mokban a kisebbségi csoportok számára. Beolvadva értékükből sokat veszítenek, mert a nagy tömeget nem tudják “meg­sózni”. A “nationality“ vagy “minority group” erőre kapása a néger-csoport gyorsított emancipációjának a folyománya. Rájöt­tek, hogy nagyobb befolyásra lehet szert tenni tervszerű csoportosulás által. Pásztor László vezetése alatt gomba­módra felszaporodtak a nemzetiségi cso­portok — legalábbis a Republikánus Pár­ton belül. (Aki valaha próbált gombát te­nyészteni, tudja, hogy a siker vagy kudarc igen nagy mértékben függ a talajtól, s az éghajlati viszonyoktól.) Ma a nemzetiségi eszme élesztgetése és életben tartása sok­kal jelentősebb, mint — mondjuk — 2—3 évtized előtt volt. Akkor egyes magyar gyülekezetekben a magyar lelkészek a jö­vőt az “univerzális amerikai” nevelésben látták, arra építve, hogy a fiatal gene­rációt, bár magyar származású, de magya­rul már nem beszélő egységes gyülekezetté formálhatják. Ez az irányzat oda vezetett, hogy egyes helyeken ma már csak néha­napján tartanak magyar istentiszteletet. A pittsburghi magyar evangélikus gyü­lekezet már 18 hónapja rendes lelkész nél­kül van. Angol nyelven beszolgáló kisegítő lelkészről minden vasárnapra az egyház­­kerület gondoskodik. De mégis egyetlen vasárnap vagy ünnep el nem múlott anél­kül, hogy magyar nyelvű meditáció ne egészítette volna ki az istentiszteletet, amit mi, presbiterek, felváltva tartottunk. A jövőt munkálandó, a kérdés az: Mit kell tennünk? Megítélésem szerint minél több alkal­mat kell adnunk az ifjúságnak, gyerme­keknek, hogy csoportosan magyarul be­széljenek. Ilyen a cserkészet, ilyenek le­hetnek rendszeresített klub-szerű ifjúsági szervezetek, ilyen lehet a vasárnapi isko­lázás is. Mindháromban a gyülekezetek lehetnek gyűjtői, támogatói, oktatói a fia­taloknak. Ez a tevékenység nem csak nyelvisme­retben (irodalom, történet) gazdagítja fia­taljainkat, hanem morálisan is támaszul szolgál. A nagy angolnyelvü tengerben szem­látomást sorvad a gerinc, tompul az am­bíció. Viszont a magyar mivoltára büsz­ke, öntudatos fiatal ember, fiatal leány különb akar lenni a többinél, s kemény munkával addig míveli Isten adta tehetsé­gét, testi és szellemi képességeit, mígnem valóban különbbé válik a többinél. Csak körül kell néznünk, milyen kiválóan áll­ják meg a helyüket a magyar gyermekek az iskolákban. Csak a statisztikát kell megnéznünk; megállapíthatjuk, hogy egyet­len nemzet sem végez számarányához ké­pest kiválóbb szellemi munkát, vagy nagy­szerűbb sport teljesítményt a magyarnál. Nem valami magyar “superman” elméle­tet gondolok elhitetni, de életrevalóságban kétségkívül nem marad a magyar föld gyermeke, vagy leszármazottja senki mö­gött. A magyar evangélikus gyülekezetnek a szolgálata ezek szerint, akkor áll hivatása magaslatán, ha vallásos és erkölcsi neve­lésen felül nem hanyagolják el a magyar nyelv és tradíció ápolását és átplántálását gyermekeinkbe. Ne feledjük, hogy a hagyomány meg­becsülése, azzal együttjáróan a magyar szülők tisztelete, társadalomnevelő, pozi­tív, konstruktív hatású — amire a mai, destrukcióra hajlamos világban igen nagy szükség van. A török és az osztrák elnyomás alatt a magyarság Erdélyországban őrizte meg nemzeti függetlenségét, s mentette át tör­ténelmi hivatását a Kárpát-medencében. A kommunizmus álarcába bújtatott orosz imperializmus elnyomása alatt súlyosan szenvedő nemzetünknek a nagyvilágban szétszórtan élő magyarok népes és szerve­zéssel erősödő csoportja, vagy mint Ko­dály mondotta volt, a nemzetnek eme nyol­cadik törzse van hivatva megőrizni a ma­gyarságát, s átmenteni történelmi hivatá­sát a Kárpát-medencében. Ennek érdeké­ben egyénenként, de a gyülekezeteinkben csoportonként is kell a magyaroknak kör­nyezetük tiszteletét, megbecsülését és ba­rátságát kivívniuk, mert csak így lesz majd hangjuk és politikai súlyuk a ma­gyar kérdés megoldására, ha eljön a ren­dezés ideje. Addig azonban nem szabad felolvadni, múltat, hivatást, eszmét elvetve, megta­gadva, legyengülni! — ellenkezőleg: erő­södni kell gyermekeinknek magyar nyel­ven, magyar történelmi nevelése által. Ezért szükségünk van lelkes, áldozatkész magyar pedagógusokra, egyházi és világi vezetőkre. Nyilvánvaló, hogy a magyar egyházi vagyonokat elprédálni alapvető hi­ba lenne. A jövő a fiataloké! A magyar jövő a magyar fiataloké! Magyar evangélikus gyülekezeteinknek szolgálatára csak akkor lesz szükség, ha lesz kinek szolgálni. Ezért kell odahatni, hogy a vallásos nevelés mel­lett a nemzeti hagyományok ápolását se hanyagoljuk el! Nagybetűs énekeskönyv kapható! Megjelent a Keresztyén Énekes­könyv új kiadása az eddiginél na­gyobb alakban (5x6,5 incs, azaz 12,5x16,5 cm nagyságban), jól olvas­ható, nagyobb betűkkel nyomva. A 648 oldalas énekeskönyv 423 oldalon énekeket, 118 oldalnyi imádságos részt, további 107 oldalon az evangé­likus egyház istentiszteleti rendjeit tartalmazza. Ára 4 dollár, beleértve a postai szállítás költségét is. Gyüle­kezetek (legalább 10 példánynál) 10% engedményt kapnak. Megrendelhető irattér jesztésünknél: ERŐS VÁR P. 0. Box 02148 Cleveland, Ohio 44102 A csekkre csak ezt kell írni: ERŐS VAR. RENDEZD ELŐFIZETÉSEDET! Az ERŐS VÁR 3 dollár egy évre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom