Erős Vár, 1972 (42. évfolyam, 1-10. szám)
1972-02-01 / 2. szám
ERŐS VÁR 3. oldal Böjt? BÖJTI BIZODALOM — Zsid. 4:15-16 — A FENTI IGE bizalomra szólít fel bennünket. “Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez ..Luther számtalanszor hangsúlyozta: az a hit, melyet Isten támaszt bennünk, elsősorban bizalom, bizalom Iránta. Ebben látta az istentisztelet lényegét is. Azzal tisztelem Istent, ha bízom benne, vagyis, ha komolyan veszem őt, jót tételezek fel Róla, nem gyanúsítom és nem unom, ha szeretetének nagysága és ereje mély hatást tesz rám, lenyűgöz. Ezt a bizodalmát azonban mindig szembe kell fordítanom valamivel, mert valami bennem is mindig szembefordul ezzel a bizodalommal; kétség, fásultság, lázongás, saját erőtlenségem, képességeim fogyatékossága és az ezzel kapcsolatos alacsonyabbrendűségi érzet. A Biblia ezeket ilyen szavakkal foglalja össze: gyarlóságaink, kísértéseink. Sőt szól arról, hogy nemcsak szemből, hanem hátulról is szorongatja valami bennem ezt a bizalmat. Elrontott dolgok, nagyrészt már jóvátehetetlen hibás lépések, vétségek, tehát bűneim állandóan sarkamban vannak s mintegy hátba akarják támadni szívem bizodalmát. Olyan bizalomról van tehát szó, mely ezeken áttörve kíván érvényesülni. JÁROSI ANDOR, az áldott emlékű kolozsvári lelkipásztor egy vizsgáktól, jövőjétől félő alacsonyabbrendűségi érzettől gyötört tanítványának ezt írta egyszer levele utóiratában: "Még egyszer! Bízzál a jó Istenben, s még egyszer őbenne, aztán, ha nagyon bízol Benne, akkor magadban. Egy pillanatig nem kételkedem afelől, hogy felhasznál. Csak szomorkodom aggodalmaid miatt." Előzőkben pedig néhány éneket ajánlott figyelmébe: Hagyjad a jó Istenre minden te utadat... Ki dolgát csak Istenre hagyja... Mind jó, amit Isten tészen ... Bűnösök hozzád kiáltunk ... Majd saját tapasztalataira hivatkozva így írt: "Gyermekes, amit ajánlok, de rajtam segített. A félszet, az alacsonyabbrendűségi érzetet kiénekeltem magamból az Úr Isten dicsőségére." Mi más az egyházi ének, mint éppen: "bizodalommal járulni a kegyelem királyi székéhez”. Ez az imádság is. MIÉRT lehet nekünk ilyen bizodalmunk? Miért kell szembefordulnunk gyarlósággal, kísértéssel, bűnnel? Feleletül az egész Biblia egy személyre mutat rá: Jézusra. Ezt teszi igénk is, mikor így szól: "Mert nem olyan Főpapunk van, aki nem tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenben, kivéve a bűnt." Jézus magát Isten és közénk vetette. Közbenjárónk lett, érettünk könyörgő főpapunk. Egy valóságos vasfüggönyt tört át kereszthalálával és feltámadásával, csakhogy utat nyisson számunkra az Atya szívéhez. Ezért mondja magáról: én vagyok az ajtó. Ajtó, főpap, közbenjáró, tehát nem valami érzéketlen közeg, egy darab dróthuzal Isten és közöttünk. Olyan főpapunk van, aki meg tud indulni gyarlóságainkon, aki hozzánk hasonlóan mindenben megkísértetett. Tudja, mit jelent embernek lenni. Nincs olyan emberi dolog, melytől idegenkedne, melyben ne lenne Ő számukra nyitott ajtó, közbenjáró, főpap. Valaki azt mondotta Róla: 0 Isten humanizmusa, emberségessége, emberszeretete. Egyedül általa lehet bizodalmunk Istenhez. EZÉRT ígéretes és nem hiábavaló dolog járulni Isten színe elé, Jézus nevében könyörögni és énekelni hozzá. Műtét után hónapokat töltött kórházban nyitott sebével egy aszszony. Úgy győzte le lázadó szívének gondolatait, hogy gyakran mondogatta ezt az énekverset magában: “Sebem Te látod, könnyem szivárog, s Te számolod.” De azt is mondotta, ami e sorokat követi: “Segíts az utamon erőddel, a bűneim mind, mind töröld el." Elmondta valaki, hogy éppen a serdülés éveiben vált rendszeres bibliaolvasóvá. Miért olvasta naponként a Bibliát? Hogy jócselekedetével bűneit eltörölje, vagy leplezze azokat önmaga előtt is? Nem. Rájött arra, hogy így a kegyelem királyi székéhez járul, ahol irgalmasságot nyer, kegyelmet talál alkalmatos időben való segítségül. B. L. (Folytatás az 1. oldalról.) atti megszomorodás, az Isten bocsánatának kérése elmaradt és a külső kísérő mozzanatok maradtak meg érdemszerző cselekedetképpen. Jézus, de korábban a próféták, majd később a reformátorok, ezt az üres, tartalomnélküli, lélektelen böjtöt támadták. Van-e helye ma a böjtnek? A böjtnek helye van ma is a keresztyén ember életében. Sokszor megkísértett, sok bűnnel viaskodó, el-elbukó életünkben is. — Az önvizsgálat, Istentől elszakadásunk megítélése, az Istennel való megújult közösség keresése hitéletünk leglényegesebb része. Ezt határozottan várja és kívánja tőlünk Isten. De szívünk nyugtalansága is csak így lel békét. A böjti időszak is erre való. Már a keresztyénség történeti kezdetén külön időszakban emlékeztek meg Urunk szenvedéséről és haláláról. Hitben elődeink ezt az emlékezést böjttel kapcsolták össze, Krisztus szenvedése és halála teszi leginkább láthatóvá Istenhez való viszonyunk megromlását, de ez kínálja fel a feszültség feloldását is a bűnbocsánatban. — Persze a böjt nincs ehhez az időszakhoz kötve, mert hiszen azt szüntelenül kell gyakorolnunk. De ez az időszak, különösen is figyelmeztet az önvizsgálatra és bűnbánatra. A külső kísérőjelenségek nem döntőek. Akinél a belső tusakodás külső jelekben is meglátszik, nem vét, csak ne legyen formaság. De az sem követ el mulasztást, vagy vétket, aki lelke mélyén, emberi szemtől nem látva vívja meg a harcot. — Ha Isten Lelke megismertette velünk Krisztus keresztjének titkát, azt is megértjük: van-e szükségünk böjtre és miért. M. Gy. TORONTÓI MAGYAR LELKI SZOLGÁLAT A RÁDIÓBAN Minden vasárnap reggel fél 8-tól 8-ig evangélizációs istentisztelet, este fél 10-től 10-ig vallásos félóra a CHIN-FM 101-es állomáson. (A magyar Evangéliumi Misszió adása.)
