Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-11-01 / 8. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 0 ________________________-________________________________________________________________________________________— XXXIII. ÉVFOLYAM 1969. NOVEMBER 8. SZÁM AZ ERŐS VÁR SZERKESZTŐJÉNEK MEMORANDUMÁT TÁRGYALTA AZ AMERIKAI KÉPVISELŐHÁZ Lapunk szerkesztőjét már régóta foglalkoztatja az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1963-ban hozott hírhedt döntése, amely alkotmányellenesnek minősítette az iskolákban való imádkozást és biblia-olvasást. Ezzel kapcsolatban az ERŐS VÁR hasábjain több cikk jelent meg, köztük “Az istentagadók lázadása" (1964/6 sz.), mely a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásával kapcsolatos kérdés-komplexumot részletesen tárgyalta. Kitért a cikk arra is, hogy a nyugat - clevelandi evangélikus gyülekezet presbitériuma (melynek Juhász Imre szerkesztőnk a lelkésze) feliratban kérte felettes egyházi hatóságát, az ohiói ev. egyházkerületet, hogy mondja ki az abban az időben benyújtott Becker-féle törvényjavaslat támogatását. Ennek a törvényjavaslatnak az iskolai imád/ídvwti ka&uíia& Tömören hull s fehér, fehér... belepi a szomorú földet. A feketeség eltűnik szépül az arca, olyan lesz ádventra talán, amilyennek az lír akarja. Hull a rubint, a vérvörös ... alá az átok-fa tövébe, a bűnök fészkét ellepi, balzsam és ír a sebre, megszépít, mint a távlat jobban, mint hó a földet, fürödjünk benne emberek az Advent Ura zörget. Jakus Imre. ságot megengedő alkotmány-módosítás volt a célja. Az akkori liberális kormányzat idején a Becker-javaslat csendesen kimúlt a különböző parlamenti bizottságok irattárában. Az azóta eltelt hat év során nyilvánvalóvá lett, hogy a Legfelsőbb Bíróság liberális szellemű döntései aláássák a nemzet erkölcsi alapjait. A közbiztonság leromlása, az egyre terjedő bűnhullám, az ifjúság lázadása (erről írt Asbóth Gyula az ERŐS VÁR 1964/5 számában) mindinkább foglalkoztatja az ország közvéleményét. Itt az ideje, hogy a megcsorbult nemzeti tisztesség helyreállíttassék és az Egyesült Államok népe elinduljon a lelki megújulás útján! Ezekről a problémákról az ERŐS VÁR szerkesztője gyakran beszélgetett munkatársaival, köztük dr. vitéz Tapolcsányi Oszvalddal, egyháza jegyzőjével. Ez utóbbi szülőhazájához mindhalálig hű, de befogadó országa sorsát is szívén hordozó hívő keresztyén, aki jogászi tárgyilagosságával építő módon tud ezekhez a kérdésekhez hozzászólni. Az ő javaslatai alapján Juhász Imre szerkesztőnk angolnyelvű memorandumot írt, melynek teljes szövegét — magyar fordításban — itt közöljük: Mi, amerikai magyarok, kötelességünknek tartjuk, hogy második hazánk, az Egyesült Államok súlyos belső helyzetének enyhítéséhez hozzájáruljunk. Úgy érezzük, hogy fogadott hazánk iránti hálánkat a krisztusi élet terjesztésével és megvalósításával mutathatjuk meg. A legutóbbi elnökválasztás során a jelöltek kihangsúlyozták a TÖRVÉNYES REND iránti általános követelést. Politikusaink tisztában vannak azzal, hogy a bűnözés megfékezése egyik legfontosabb nemzeti problémánk. Az Egyesült Államok fővárosa ma a bűncselekmények fővárosa is. Az ott elkövetett gyilkosságok, nemi erőszakok és rablások számának emelkedése példa nélkül áll. De hasonló elképesztő statisztika jellemzi a többi amerikai nagyvárost is. Egymásután alakulnak különféle bizottságok, hogy megvizsgálják a helyzetet és megállapítsák, mi a teendő? Vájjon több rendőrre van-e szükségünk, vagy szigorúbb bírákra? Kétségtelen, hogy ezekre is szükség van, de fontosabb lenne az igazságszolgáltatás gyökeres reformja, valamint az, hogy mind a szövetségi, mind az egyes államok törvényhozó testületéi szigorú törvényeket hoznának a bűnhullám megfékezésére. Sajnos, a bíróságok ma nagyon bizonytalanok és így az állam — az alkotmányra való téves hivatkozással — végeredményben nem az ártatlant, hanem a bűnöst védi. Az állam legfontosabb feladata polgárai békéjének és biztonságának megőrzése, a félelem nélküli élet és az alkotó munka zavartalanságának biztosítása. Mindez lehetetlenné válik, ha a bűncselekmények elkövetőit büntetés nélkül futni hagyják. Az államalapító atyáknak bizonyára nem állt szándékában, hogy a társadalom kárára a bűnösöket oltalmazzák. Az alkotmány szerkesztői sem tévesztették össze az emberszeretetet az álhumanizmussal.
