Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-08-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 3. oldal let) és az evangéliumra (kegyelem) kell, hogy reámutasson. Már az 1840. évi canonica visitatio jegyzőkönyve így határozta meg az iskola célját: „hogy igaz keresztyéneket és jó honpolgárokat neveljen”. Ennek a feladatának az Evangélikus Gimnázium minden időkben fényesen megfelelt! • MINDEZ MÁR A MÚLTÉ... Csak keserűséggel lehet ezeket a sorokat leírni. A magyar nevelésügy történetének e fényes fejezete dicstelen véget ért. A budapesti Evangélikus Gimnázium nincs többé! Nem erőszakkal vették el, hanem önként mondott le róla egy szűklátókörű egvházi vezetőség. A magyar népköztársaság kormánya és a magyarországi evangélikus egyház között kötött és 1948. december 14-én aláírt EGYEZMÉNY 6. pontja valamennyi egyházi iskola államosítása mellett kivételként meghagyta a budapesti Evangélikus Gimnáziumot. Hasonló módon hagytak meg egyes iskolákat a katolikus és református testvérek számára is. Ők éltek ezzel a lehetőséggel. De mi nem! Dezséry László akkori vezető püspök szerint „nem lett volna reá anyagi fedezetünk”. Igaz, megindult Az Evangélikus Gimnázium az egyház iskolája volt. Ez nemcsak abból adódott, hogy az egykori bányai egyházkerület püspökének főhatósága alatt működött, fenntartója pedig a budapesti Deák téri evangélikus testvéregyház volt, hanem főként evangéliumi szelleméből, tanári kara nagyrészének hívő evangélikus egyháziasságából. Nem véletlen, hogy a fasori evangélikus templom és a gimnázium épülete egybeépített, szerves egészet képez. A templom oltára. Az oltárkép Benczúr Gyula “Vajk megkeresztelése” c. műve. professzorom is volt). Még ma is emlékezetemben van, ahogy ez utóbbi a III. osztályos hittanórán feltárta előttünk a prédikáció megértésének titkát, hogy ti. az evangélikus igehirdetés mindig a törvényre (ítéakkor egy „Mentsük Meg Fasort” mozgalom az egyházon belül és kívül, de személyi kérdések, intrikák, hitetlenség és kishitűség, meg sok más ok miatt nem járt sikerrel. Az utolsó érettségizők 1952-ben vettek Az 1941-ben végzettek az iskola udvarán. Az osztály tanárai a 3. sorban: Peskő Zoltán, Vermes Miklós dr., Dengelegi Lajos dr. osztályfőnök, Koch István dr. igazgató, Réz Henrik dr., Ihász József, Jakabfi László és Bogsch Sándor dr. • TEMPLOM ÉS ISKOLA nulóinak száma 1941-ben 663 volt. A Budapesti Evangélikus Gimnázium Volt Növendékeinek Egyesülete célkitűzései között szerepelt „a gimnázium szeretetének ápolása, a gimnáziumba járó és onnan főiskolára került ifjúság támogatása.” Volt elnökei között ilyen neveket találunk: dr. Haberern J. Pál egyetemi tanár, udvari tanácsos, Tolnay Kornél államtitkár, a MÁV elnöke, dr. Lamotte Károly Budapest alpolgármestere, valamint dr. Pósch Gyula kormányfőtanácsos, a Pénzintézeti Központ vezérigazgatója. (Lapunk más helyén közöljük a nyugaton élő volt növendékek szervezkedési felhívását.) Az evangélikus egyház lelkészutánpótlásának is jó forrása volt a fasori gimnázium, ahonnét minden évben került egy-két érettségizett ifjú a Teológiára. Lelkészi hivatásomhoz jó indíttatást kaptam vallástanáraimtól, Scholz Lászlótól és dr. Sólyom Jenőtől (aki később teológiai
