Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-08-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM 1969. AUGUSZTUS—SZEPTEMBER 6. SZÁM ELVESZETT KINCSÜNK — Emlékezés a Fasori Gimnáziumra — őszi levélhullás idején gondolataink visszaszállnak 25—30 esztendővel az egykori iskolához. Beülünk a régi padokba, magunk elé idézzük osztálytársaink, tanáraink már-már elfelejtett arcát, nevek villannak fel előttünk, akikre már régen nem gondoltunk. Még talán az érettségi vizs gálatok vérfagyasztó rémülete is visszatér egy pillanatra, hogy azután jóleső emlékezéssel állapítsuk meg magunkban: az volt az igazi, tudják is ezek a fiatalok itt, Amerikában, hogy milyen komoly felkészültség kellett egy „békebeli” európai érettségihez! Lapunk olvasói között sokan vannak, akik velem együtt szeretettel gondolnak vissza a budapesti Evangélikus Gimnáziumban eltöltött éveikre. Hatalmas vadgesztenyefák lombsátora rejti a Vilma királynő út 17—21 sz. alatti impozáns épület bejáratát, ahol sokszor iszkoltunk be az utolsó pillanatban, amikor már Andits bácsi, a kapus megnyomta az órakezdő csengő gombját. Még ma is fülembe cseng a rettegett szigorú, de kitűnő pedagógus Dengelegi tanár úr hangja, amint Vergilius költészetének szépségeit tárta fel előttünk a latin órán... vagy mikor Kubacska tanár úr az igazgató megbízásából stentori hangon dorgálta a „művelt ifjúságot” valamilyen magaviseleti kihágás, esetleg a tandíjbefizetési „csekek” (!) helytelen kiállítása miatt. 1823-1952 Egyéni benyomások és emlékek helyett most inkább beszéljünk arról, hogy a Fasori Gimnázium nemcsak magyarhoni evangélikus egyhá-A fasori evangélikus templom mai képe. A háttérben a vele egybeépült gimnázium látható. zunk ékessége, szépszámú egyházi iskolánk aranyfoglalatában a drágakő volt, hanem színvonalánál, jelentőségénél fogva az egész magyar köz oktatás történetében is igen előkelő helyet foglalt el. A gimnázium keletkezési éve, 1823. jelzi a magyar nemzeti élet tespedésének elmúltát, az új tavaszi fölpezsdülést. Kölcsey ekkor írja meg Himnuszát. Petőfi Sándor ennek az esztendőnek első napján született. Egy évtized alatt a gimnázium már olyan hírnévre tett szert, hogy a kis tízéves Petőfit atyja a mi iskolánkba íratta be s ha vándorélete nem sodorta volna őt máshová, akkor talán a mi önképzőkörünkben olvasta volna fel első költeményeit. A szabadságharc előtti két évben iskolánk igazgatója, Tavasy Lajos volt az első magyar nevelésügyi országos bizottság elnöke. Az elnyomatás éveiben, 1864-ben avatták fel a Deák téren az akkori időkhöz mérten pompás háromemeletes új iskolaépületet, ahová utóbb a leánygimnázium került. Négy évtizeddel később az is szűknek bizonyult és 1904-ben készült el a gimnázium mai épülete, az akkori Városligeti fasornak nevezett szép utcában. Az intézet egy és egynegyed százados története a magyar köznevelés és tudományos munkálkodás története is. Mikola Sándor igazgató 1935-ben megjelent cikkében nem kevesebb, mint 114 nevesebb volt tanítvány nevét sorolja fel, köztük 34 egyetemi rendes tanárét. A tanári karból 13 akadémikust és 6 későbbi egyetemi r. tanárt említ meg, a két csoportból országosan ismert nevűek: Heinrich Gusztáv, Scholtz Ágoston, Petz Vilmos és Gedeon, Tolnai Vilmos, Kozma Andor, vala-
