Erős Vár, 1969 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1969-02-01 / 2. szám
ERŐS VÁR 3. oldal BÖJTI PRELUDIUM Egy barátom egyetemista leánya azért keresett fel, hogy megtudja, mi van az Énekek Énekének 8. része 6. versében. Együtt olvastuk el, így szólt: “Tégy engem, mintegy pecsétet a te szívedre, mintegy pecsétet a te karodra, mert erős a szeretet, mint a halál, kemény, mint a sír a buzgó szerelem, lángjai tűznek lángjai, az Úrnak lángjai.” A leány elolvasás után vérvörös lett, mert ebből megtudta, hogy egyetemista barátja így tett neki szerelmi vallomást. Az Énekek Énekét sokan tartják a földi szerelem dicséretének, de nem az. A legnehezebb könyvek egyike a Bibliában és a legvitatottabb is. Sokan ma is megbotránkoznak rajta és nem tudják megérteni, hogy lett belőle kanonikus könyv? A könyv tartalma Salamon királynak és a bájos Szulamitnak, a királynak és egy egyszerű leánynak a szerelme. Eredetileg menyegzői versek gyűjteménye lehetett, amelyben egy keleti ember szabadon engedi fantáziáját. Időközben allegorikus értelmet kapott s benne Salamon király az Isten képe lett, aki aláhajol népéhez, akit itt Szulamitnak hívnak. Az Énekek Éneke arról beszél, hogy Isten szeret minket, de ez nem általános ember szer etet, hanem személyes viszony. Isten úgy szeret minket, mint férfi az ő jegyesét. Isten és az ember egymáshoz való viszonya a jegyesek boldog szerelme. Mindez állandó jellege a keresztyén életnek. Amikor ezt nézzük, világossá válik előttünk, hogy teljesen méltatlanná váltunk Isten szerelmére, mert az nemcsak kezdeményező szeretet, de benne van a mi hálátlanságunkkal szemben Isten kegyelme. Isten szeretete állandó, pedig sokkal nehezebb Neki az embert szeretni, mint nekünk Istent szeretni. Hátha még megláthatta volna az Énekek Éneke írója a golgotái ke-Amikor prédikáció hangzik el, akkor mindig csoda történik, mely nagyobb az ötezer ember megvendégelésénél... még akkor is, ha egyetlen ember tér általa hitre. (Luther) resztet! Hogy Isten nemcsak azzal mutatta meg szeretetét, hogy mindennel megajándékozott, hanem azzal is, hogy meg tudott bocsátani népének, pedig ez sokba került neki: egyszülött Fiába, azt kellett halálra adnia. Aki a golgotái kereszt alatt keresi Isten szeretetét, megtalálja azt. Az Énekek Éneke írója felveti a kérdést, hogy mindaz a szeretet, amellyel Isten szeret és a lelkünket akarja körülvenni, üdvözítő szeretet-e és elég-e ahhoz, hogy boldogítson itt és az örökkévalóságban? Aki meglátja Isten szeretetét, azt most is tudja és látja, hogy Isten szeretete ott a legnagyobb és örökkévaló, ahol a bűnöket meg tudja bocsátani. A szentséges Isten csak így, a golgotái úton tudta megszerezni az ember számára a bűnbocsánatot! Böjti úton vagyunk. Zendüljön meg lelkűnkben a böjti zarándokok éneke: Jézus szenvedésedről Mostan elmélkednem Erőt, áldást mennyekből Lelked adjon nekem. Jelenj meg most szívemnek Ama nagy kínodban, Mellyel voltál lelkemnek Orvosa holtodban! (dr.) Személyi hírek • Manhattan felhőkarcolóinak árnyékában munkálkodik Varga László evangélikus lelkész, aki előrehaladott kora mellett is nagy buzgalommal igyekszik összetartani a világ legnagyobb városában szétszórt híveit. A múlt nyáron és őszön három hónapig súlyos betegen feküdt a kórházban. Hosszú lábadozása alatt még hetenként be kell mennie a kórházba felülvizsgálatra, ahol legutóbb —- mint írja — az ápolónők égre emelt kézzel mondták neki: “Az ISTEN mentette meg!” • A magyar evangélikus egyház egyetlen volt kínai misszionáriusa, Kunos Jenő, jelenleg egy finn-amerikai gyülekezetben szolgál (Ishpeming, MI). Mint egyházmegyéjének esperese, hivatalos úton volt dec. 9-én, amikor kis svéd kocsijába szemből belerohant egy teherautó. Kunos Jenő súlyos zúzódásokat és kartörést szenvedett, mellette ülő felesége, Lia, majdnem elvérzett, mire kórházba kerültek. “Egyetemista leányom aznap este a TV híreiből értesült balesetünkről. Sokan imádkoztak értünk akkor éjjel, papok és világiak egyaránt.” Január közepe óta ismét végzi lelkészi szolgálatát, felesége arca is szépen gyógyul — “60—80 öltés volt a szeme felett, homlokán és fején.” • Városi gyülekezeteink újabb problémája a közbiztonság romlása. Markovits Pál pittsburghi lelkész januárban a parókia előtt sózta a járdát, hogy az arrajáró sötétbörü honfitársak el ne essenek a jégen. Hirtelen 3—4 suhane a vödör sót a lelkész szemébe és arcába verte, leteperték és könyörtelenül összerugdalták őt. Felesége és fia az ablakból elszörnyedve látták a történteket, de mire felocsúdtak volna, a faji öntudattól duzzadó bátor támadók elinaltak. Nt. Markovits jóbi türelemmel és keresztyén alázattal viselte e merénylet hetekig látható kék-zöld zúződásait, s mint mondja, “a környékünkön lakó négereket missziói területnek kell tekintenünk.” • Hefty László Argentínában működő missziós lelkészünk befejezte a csikágói teológián töltött egyévi tanulmányi szabadságát és február 17-én visszatért családjával Dél-Amerikába. Közvetlenül elutazásuk előtt értesítette őket az országos egyház külmissziói hatósága, hogy nem Mar del Plata-ra (ahol eddig voltak — lásd az ERŐS VÁR 1968. évi 6., 7. és 8. számát: “Argentin naplójegyzetek”), hanem egy még meg nem állapított másik argentin munkaterületre kap beosztást.
