Erős Vár, 1968 (38. évfolyam, 1-9. szám)
1968-01-01 / 1. szám
Rev Paul Markovlts l6l Hazelwood Av PITTSBURGH PA 15207 AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM 1968. JANUÁR 1. SZÁM TÜKRE AZ IGE — JAKAB A tükröt sokan az ördög praktikájának tartják, pedig az beletartozik Isten teremtési rendjébe. A tükörnek az az Istentől rendelt célja, hogy megmutassa hibáinkat, de a tükör használatát megfertőzte az ördög, mert arra akarja felhasználni, hogy beképzelt szépségünkben gyönyörködjünk. A tükör Isten ajándéka hibáink meglátására, mert megmutatja igazi arcunkat. Az ige tükrébe a templomjárók néznek bele, azért, hogy meglássák bűneiket. Ne haragudj a tükörre azért, hogy igazat mond, ha azt akarod látni: milyen vagy, mint templomjáró ember? Amikor az apostol arra figyelmeztet, hogy “az igének megtartói legyetek, necsak hallgatói, megcsalván magatokat” — egy beképzelt embert látunk az ige tükrében. A temp lom járásnak nagy kísértése a lelki-beképzeltség. Mint egy evangélikus lelkész írta nekem hazulról, otthon "sokan azt gondolják, hogy a templomjárás ma nagy érdem”, mert a politikai hatalom most nem nézi jószemmel azt. "Sokan vannak a templomjárók közül olyanok, akik bizonyságtevő pózt öltenek magukra.” Pedig nem Istent tisztelem meg azzal, ha templomba járok, de Isten tisztel meg engem a templomban azzal,hogy megszólít és mondanivalója van számomra. Nem az az érték a templomjárásban, amit én viszek oda, hanem az, amit onnan hazahozok. Kérdezd csak meg magadat: jobb vagy-e az istentisztelet után, mint előtte voltál? Vagy érintetlen maradsz az ige áradatában, mint folyam fenekén a kavics, mely állandóan a vízben van, belül mégis száraz marad és kemény. Az ige azért figyelmeztet: ne csald meg magadat, mert templomba jár-1:22-21 — ni és az igéből nem épülni az: csalási A tükör igazat mutat. Aki nem hisz neki — Jakab apostol szerint — ostoba ember. Hogy honnan tudod meg azt: épültél-e az igéből?! Kérdezd meg magadat: mennyi ideig szoktál emlékezni az igehirdetésre? Mi maradt meg számodra belőle? Ha egy hét múlva megkérdezi tőled valaki, hogy a múlt vasárnap miről szólt az igehirdetés, meg tudnád-e mondani? Pedig Isten a nagy számadáskor az Ő igéjét számon kéri tőlünk! Jakab apostol a jelzett igében alapos fejmosó tanítást ad, mikor azt A BUDAPESTEN megjelenő Evangélikus Élet karácsonyi számában cikket közölt: “Brachna Gábor az Amerikai Magyar Ev. Konferencia elnöke" aláírással. A cikk címe: "Levél magyarhoni egyházam karácsonyfája alá”. A levél írója a karácsonyi ünnepek alkalmával köszöntötte az otthoni Egyház nagy családját, majd e sorokkal folytatta: " .. az egymással régóta nem beszélő szomszédok házain tisztábbra kezdik mosni az ablakokat. Részben, hogy jobb legyen a kilátásuk, de ugyanúgy azért is, hogy belássanak rajta az emberek. Vajon, nekünk, akik egy Megváltót vallunk és ugyanazon hit reménységében élünk, az utolsók között kellene egymással szót váltanunk? Úgv gondolom, hogy nem. Hiszen jól tudjuk, hogy más viszonyok, más életfelfogások és formák között látunk mindent: a múltat, a jelent és a jelenségeket.” "A két állami életrendszer, melyben élünk, magában véve is a folyó két oldalára helyezi beszélgetésünk mondja: “Ha valaki istentisztelőnek látszik közietek, de nem zabolázza meg a nyelvét, sőt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.” Mi nyugodtan így is mondhatjuk: az csaló! Az apostol szerint tehát sok csaló van a templomban, aki nemcsak az embert, önmagukat, hanem Istent is meg akarják csalni. Jakab apostol azt akarja, hogy a keresztyén ember nyelve zabolába szorított nyelv legyen. Az ige tükre nem kétségbeejteni akar, hanem megtisztítani. Csak Krisztus vére tisztíthat meg minket. Az önfegyelem ezen a ponton nem sokat segít. Önismeretünk világos látása is megcsalhat, de Krisztus vére még a nyelvünket is meg tudja tisztítani! (dr) látószögét. Mégis, Isten elleni vétek lenne az emberi szavak és értelmi érdeklődésünk drága lehetőségeit megtagadni akár önmagunktól, akár egymástól. Bennünket elsősorban is maga az Egyház és az Egyház népe érdekelnek. Éspedig nemcsak úgy, hogy elképzeléseinkre kapjunk megerősítő és udvarias választ, hanem hogy megismerjük úgy, ahogy a valóságban él és szolgál. Feltételezzük, hogy ti is úgy kérdeztek majd és így fogadjátok el feleleteinket.” * * * UGYANCSAK az Evangélikus Élet hasábjain, a lap január 21-i számában válaszolt a fenti levélre D. Káldy Zoltán püspök, “A Magyarországi Evangélikus Egyház országos közgyűlésének lelkész-elnöke”. A cikk címe: “Tisztábbra mosott ablakok — válasz Brachna Gábor főesperes levelére”. A püspök válaszában megköszönte a "szeretet tintájával” írott sorokat, majd így folytatta: "Nemcsak a levél volt ott ‘a magyarhoni egy-LEVÉLVÁLTÁS
