Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-06-01 / 5. szám
ERŐS VÁR 3. oldal (Folytatás az előző oldalról) az olyan bűntettek száma, amelyeket minden lelki megrendülés nélkül követnek eh Civilizációnk megmaradásának egyik legfőbb feltétek, hogy legyenek minél többen olyan emberek, akiknek a lelkiismerete biztos, érzékeny, tiszta. Vádol, ha rosszait, helyesel, ha jót követtünk el. Lelkiünknek ez az iránytűje, a lelkiismeret, csak akkor mutathat a iegfőbb erkölcsi jóra, akkor működik helyesen, ha úgy engedelmeskedik Isten akaratának, mint a delejtű a földet láthatatlanul körülvevő világmágnességnek. Amíg a feltétlen akarat igazságosságának Istenével nem vagyunk személyes viszonyban, benne nem hiszünk, addig delejnélküli megbénult iránytű a lelkiismeretünk. Olyan mértékben vagyunk csak emberek, amilyen mértékben a minket megszólító :&zent .szeretet Istenének szavát lelkiismeretünkben felfogjuk s visszhangozzuk. Nincs más megoldása a jelenlegi erkölcsi válságnak, mint visszatérni a kijelentés igaz élő Istenéhez. Ezt az Istent hirdessék az egyházak, akinek akarata kifejezésre jutott a kijelentésben, beteljesedett Jézus Krisztusban, s a Szentírás parancsain keresztül szól ma is hozzánk. Hirdessék ennek az Istennek az Igéjét tisztán es hatarpzottan. A puszulasra ítélt világnak erre Van legnagyobb szüksége. ' Ebben leljék meg az egyházak legfőbb feladatukat. Olyan hitre juttassák az embereket, amelynek ereje e hitnek követőit hősökké nőtteti s megjüelifr az erkölcsi világrendet a végleges összeomlástól. Ez az a feladat, amelyet az egyházaknak el keM végezniük. Ezáltal tehetik a keresztyénséget az emberek előtt olyan vonzóvá, hogy hatása alól nem tudja kivonni magát senki. Ez a modern kor parancsolta'missziójuk és nem az, hogy a hit rovására az emberek megnyerése végett minél több engedményt tegyenek a világnak, feledve az írás örök igazságát: "Aki a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz." (Jak. 4:4). E helyett prófétai erővel tegyen az. egyház bizonyságot a minden erkölcsi köteléket, kötelezettséget magáról lerázó, önistenítő emberiség előtt arról az Istenről, aki ma és mindörökké: "a kevélyeknek elleneáll. de az alázatosaknak kegyelmet ád.” Szóljon az egyház arról az igaz Istenről, akinek igazságossága és kegyelme elválaszthatatlan, aki feltétlenül elítéli a bűnt, de a bűnét megbánó bűnösnek megbocsát és kegyelmé.be fogadja, — Folytatás az 4!. oldatról — DR. OTTLYK ERNŐ PÜSPÖKÖT BEIKTATTÁK / ; , ' ■' pápai esperes képezték a püspöki segédletet. 'Wiú-'l ■ ' Az új püspök igehirdetésén kívül számos üdvözlő beszed hangzott eh Többek között dr. Mihályii Ernő országos egyházi felügyelő, Prantner József miniszter, D. Káldy Zoltán a Déli Egyházkerület püspöke, D. dr. Vető Lajos ny. püspök mondott köszöntőt. '’ Másnap, 21-én az Országos Esperesi Értekezleten üdvözölték dr. Ottlyk Ernő püspököt, mely alkalommal ő is előadást tartott. A püspökválasztás és -iktatásnak mintegy befejező része volt a tisztelgő látogatás Losonczi Pál államelnöknél, mikor is dr. Ottlyk Ernő püspök letette az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára. Álljon itt áldásk'vánásul az ősi ének: Irodalmi beharangozó írta: Egyed Aladár Amikor Bognár József újságíró Amerikában megtudta, hogy Szaiatnai Rezső író — a hazai “Evangélikus Élet’’ irodalmi cikkeinek írója — a MAGVETŐ kiadásában Mécs László újabb verseiből (van 7 kötetre való) akar kiadni egy kötetre valót és így akarja Mécs Lászlót rehabilitálni, azonnal írtam levelet Mécs Lászlónak, meghívtam egy amerikai irodalmi körútra, megígérve neki, — hogy repülőjegyét és minden más költségét, itt, társadalmi úton biztosítani fogjuk. Ez év jan. 21-én kelt válasza ez volt: “A szavaló körút meghívás-ajánlatoddal kapcsolatban, most csak ennyit: a második világháborút közvetlen megelőzve már meg is volt a hajójegyem. Az amerikai turnét párizsi barátom levelezte össze — de Mama nem engedett: Fiam, öreg vagyok, talán sohasem foglak látni-” — Hát majd meglátjuk!” Ebb©n a levélben hosszan és kedvesen emlékezett meg a felvidéki “Mécs iro dalmi estékre” és névleg felsorolja azokat a “luteránusokat’’, akik segítségére voltak abban, hogy költészetét széles körben is megismerjék. Szent-Ivány Józseffel kezdi, aki akkor nemcsak szlovenszkóí nemzetgyűlési képviselő volt, hanem a Magyar Evangélikus Szövetség és a Szlovenszkói Magyar Nemzeti Párt elnöke is, nekem egyházfelügyelő munkatársam és ezeket írja róla: “A lutheránus Szent Ivány felkarolt minden lehetséges magyar szellemi megmozdulást. Emlékszel a kisebbségi életben a történeti nevezetességű Petőfi centennáriumra. Ungváron Rácz Pál szerkesztő volt a főrendező. * vitt a színpadra, akkor szavaltam életemben először. Azután: Szent Ivány Prágában rendezett egy németunagyr estet, Kaffka szudétanémet képviselővel együtt. Neu bauer Pál fordította le nagyon szépen németre vagy 4-5 versemet. Egy német színész szavalta németül és én utána mindjárt magyarul. Szent Ivány Józsi egy “Prágai Magyar Hírlap-vacsorát” adott Pesten a Royal nagytermében, szerkesztők és kritikusok számára, amelyen Herczeg Ferenc mellett a Világ főszerkesztője is részt vett, hogy bemutasson engem. Még akkor alig tudtam 7-8 verset szavalni. Józsi így bátorított: “Tudod ezek az irodalmi rókák nemfog-Erősítsd meg, Istenünk, amit cselekedtél értünk, és ne hagyd él népedet, kezeid alkotását! Erősítsd meg, Jézusunk, amit cselekedtél értünk, és tartsd meg, akiket megváltottál véred árán! Erősítsd meg, Szentlélek Isten, amit cselekedtél értünk, és egyesítsd híveidet békességben!
