Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-05-01 / 4. szám
ERŐS VÁR 5. oldal 1967 június 25. Halálának ötvenedik évfordulója. A kras^nojarszki fogolytáborban hunyta le szemét örök álomra a gyóni evangélikus lelkész szerencsétlen fia, születésének pontosan a 33. évfordulóján. Vitéz Köröndi János tart. főhadnagy, (sógorom), aki vele volt fogságban, de később skerült hazaszöknie, sokat mesélt Gyónj sorsáról, felki Szenvedéseiről és azokról a napokról, amiket a szintén hadifogságba került öccse halála után, elborult elmével töltött el. Talátn anyai örökség volt ez, mert azzal is ez történt legkisebb fia halála után. Sfcarvas és Békéscsaba evangélikus ginfnáziumaiban végezte középiskolai tanulmányait, majd érettségi után a po zsonyi evangélikus teológiára iratkozott be- De egy szerencsétlen lépés véget vetett papi pályájának. Amerikai párbajba keveredett... . ami öngyilkosságra kényszerítette, de nem sikerült. Viszont emiat’t a teológiáról távoznia kellett-Ami ezután jött: a kenyér utáni lealázó lótás-futás volt. Olvastam Koren E- mil megemlékezésében, hogy egyik levelében ezt írta: csak egy inci-finci dijnokságot ő nagytekintetü és méltósá gös életbérlő urak, ahol élni ég sírni le he*en. • . A hazai Evangélikus Élet 1961 szeptember 10-i számában dr. (Szolár) Gyóni Ferenc, a fasori evangélikus gimnáziumnak 42 éven át volt tanára (Gyóni Géza sógora és verseinek sajtó alá rendezője) a költőről, mint a “BÉKE KATONÁJÁRÓL” ír és kimutatja 29 verséből idézve, hogyan vonul át költészetén a hit ereje, a béke ég szeretet utáni vágyakozása. Idéei 1916-ban K^psznojorszkban, a fogolytáborban megírt “SiRVERS”-®böl ezt a két sort: “Véres harcok verték fel hírét De csak a béke katonája vetít.” Az 1943 ban megjelent “ISMERETLEN VERSEI”-böl és az 1041-ben megjelent “ÖSSZES VERSEI”Jböl választotta ki azokat az idézeteket, melyekkel a “BÉKE KATONÁJÁT akarja igazolni. A hazai Evangélikus Naptárban is — (1967) megjelent egy emlékezés Gyóni Gézáról ugyanennek a célnak szolgálatában. önkéntelenül is ezt kérdeztem magamtól: miért a békevágynak ez a szokatlan kihangsúljwzása a Gyóni versekből, hiszen a magyar katona békeszeretö ember ma is s amikor harcolt, akkor is csak hazáját védte. Ez az egyetlen háború, amit Luther, a Szentírás alapján, nem csak megenged, de kötelezővé is tesz. Nem siókat kellett törnöm, a fejemet a megoldáson. Az a békesség, amelyet diktatórikus, egyeduralomra törő, istenellenes, világforradalmi mozgalom, elködösítésül “BÉKE” néven propagál s amelyet a “Trianoni-béke-diktátorok” szintén jeligéjükké fettek, valójában ezt jelenti: hagyjatok bennünket békésen élvezni rablózsákmányainkat, ne is merjetek álmodni arról, hogy valaha is visszakapjátok az ezeréves hazáról letördelt darabokat, mert ha ezt teszitek: “VESZÉLYEZTETITEK A BÉKÉT!” Reményfk “PRO LIBERTATE” cím>i versében így ffakad ki a szabadságról HAT NEM SOKKAL JOBBAN ILLIK REÁ EZ A PÁR SZÓ a ma annyira hirdetett hamis Békére? (Erre, — ha nem is tartozk ide — azért kellett kitérnem, nehogy valaki Gyóni Gézát az ilyen béke után vágyakozó költőnek tartsa.) Gyóni Géza leghíresebb költeménye a “CSAK EGY ÉJSZAKÁRA KÜLDJÉTEK EL ŐKET ..(Ilyen cím alatt jelent meg most odahaza egy verskötete.) Főleg ennek a versnek a hatása alatt egyesek vérbeli katona-költőnek, mások pe dig antimilitarista kelőnek tartják. Aki elfogultság nélkül olvassa el ezt a verset, világosan látja, hogy sem a háború ellen, sem a háború mellett tör pálcát, hanem a háború haszonélvezői és hiénái ellen tiltakozik: a “pártoskodók” — odahaza, “vitézkedők”, — a “csábosok” — az “uzsoráskodók” — a “hitetlenek” — és “háborús üzletel«®” ellen írta. A háború haszonkeresöit, hiénáit, szájhőseit mindig ég mindenütt megtaláljuk (Amerikában is!), ennek azonban néma háborús helyzet az oka, hanem az emberi bűn! Nemhiába végzi ezt a költeményt ezekkel a sorokkal: “Hogy esküdne mind-mind S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert, hogy hívná az Istent: Hogy hívná a Krisztust, Magyar vérem ellen soha-soha többet! Csak egy éjszakára küldjétek el ó'ket!'-’ Gyóni Gézát, a nagybeteg költöt a csere-fogoly-akció keretében próbálták hazahozn. Nem tudom elhinni, de — állítólag — Pesten elgáncsolták a tervet. Hamvai hazahozatalára bizottság alakult, ötven év sem volt elég a terv végrehajtására. — Maradt belőle egy Gyónj Géza Irodalmi Társaság s egy szerény emléktábla a Damjanich utca 28/a számú házon, amit 1932-ben helyeztek el. Az élettől és sorstársaitól június 15 én a kórház falára karcolt következő sorokkal búcsúzott: “Térjetek meg és szeressetek. Elnyel mindeneket a hó'ség És csak Istené a dicsőség!” Mennyire aktuális üzenet ez ma is — mindnyájunk s az egész világ számára! EGYED ALADÁR szólva: ♦Mindenki szajhája: minden ajkon más vagy, Tagadja az egyik, mit a másik ráhagy Míg minden indulat, kimered, csonttá fagy . .. I
