Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)
1967-04-01 / 3. szám
ERŐS VÁR 7. oldal lehetetlennek ígérkező ontjából elyzetben Ebben az időben igen szűkös ígéetek mellett vállalkozott Leffler Vndor a clevelandiak szolgálatára. 1 azonban nemcsak reménységet önott a csiiggedőkbe, hanem gyakorid meglátásaival is uta't mutatott z alkotásokhoz. Ezért gondolt miniig szeretdttel és ragaszkodással a levelendi első egyház népe volt lelkipásztorára. Valóban az ő lelkészébe idején vált a szegény asszony :ét fillérje a fejlődés gazdasr forráává. A szegény bevándorló nép bizatást kapott saját kenyere megkeesésére és amellett felépítette teropomát, iskoláját és a paróchiát. — Cleveland egyik magaslatán fekszik na is jó karban és ánoltan a keleti észen lakó evangélikusok temploma, i Buckeye Road s az East Boulevard árkán. Joggal tehetjük ehhez azt s, hogy a nyugati oldalon élő gvüekezet megszervezéséhez is ő tette neg az első lépéseket. Egyidőben elnöke volt az Amerikai Magyar Evangélikus Konferen:iának és számos polgári testületiek volt a tagja. Temetése Clevelandban ment végié. az általa épített templomból, anelyet volt gyülekezete teljesen megtöltött. Volt magvar ev. lelkésztársai, agol lelkészek vettek részt részben a temetési istentiszteleten, részben pedig a temetői szertartásban. Koporsóiát lelkészek vitték ki a templomból. Az érkezett levelek mind elismerései annak a munkának. melyet magyar népünk javára végzett. Dr. Leffler Andorékat egy gvPrmekkel áldotta meg az Isten, aki immár másodszor kísért k; koporsót férjével és gyermekeikkel együtt a clevelandi “Highland Park” temetőbe. Amikor búcsúzunk tőle, a sírkő felirata int vigasztaló szavakat felénk: "Kegyelemből, hit által...” b „ERŐS VÍR” 3 dollár osfv évre BIBLIA-OLVASÁS KÖZBEN (Olvasd el I. Péter 3:8-15 verseket) A statisztika azt a szomorú igazságot állapítja meg, hogy az emberi történelem folyamán mindig volt, van és lesz háború valahol a világon. Lehet Európában, vagy Ázsiában esetleg Amerikában. Lehet, hogy egy nagy nemzet akarja kiterjeszteni hatalmát világhatalommá, lehet, hogy egy kis nemzet harcol szabadságáért, önállóságáért hősies önfeláldozással, mindez nem változtat azon a tényen, hogy az emberi történelem tanúsága szerint mindig van háború valahol a világon! A teremtettség állapotában természetes volt a békesség Istennel, emberrel és önmagámmal, de a bűneset ezt elrontotta s azóta a békétlenség, a háborúság lett a természetes. Péter apostol írja, hogy a békesség elveszett 'kincs, amelyet keresni kell. — Luther szerint a 'békességre “vadászni kell1’’, űzőbe kell venni, mert a békesség menekül a bűn következtében erről a föjdröl Saját érdekünkben utána kell iramodnunk s addig nem szabad nyugton maradnunk, míg a békességet meg nem találjuk a magunk számára. Nem elég várni a békére, nem elég elfogadni a békét, hanem a békéért harcolni kell. Sohasem beszéltek annyit a békéről, sohasem szerveztek annyi békeakciót, mint napjainkban, de sohasem hallgattak olyan mélyen arról, hogy elsősorban magunk ellen kell felvennünk a harcot, mert mindenki elmondhatja, hogy a hé. kének elsőszámú ellensége én vagyok. Világviszonylatban mindig baj, amikor az ember e kérdések elöl úgy menekül, hogy elnagyolja a kérdésket, az egyes emberek érdeke fölött álló kérdéssé teszi őket! Ezek az emberek ráhagyják az államfőkre, miniszterekre, diplomatákra és a gazdasági élet alakulására a békességért való küzdelmet. Pedig a békebontó rendszerint nem a másik ember, hanem VAGYOK! Mindaddig, amíg az ember erre a keserű igazságra reá nem jön és alázatosan nem vállalja, addig nem lesz békesség a világon és az én életemben sem. Nehéz feladni azt az önigazságot, ameljyel rendszerint áltatjuk magunkat. Pedig itt kell kezdeni; Nem az igazságot kell keresnünk, de a békességet, még saját igazságunk feláldozása árán is. Mert a békességet mindig az ÉN ÖNZÉSEM dúlja fel. Hiányzik belőlünk a közösségi érzés: a békesség létfeltétele. A békesség útja sohasem az igazság, de a SZERETET KOMPROMISSZUMA! Figyeljük csak az egyre sűrűbben fellépő családi perpatvarokat, melyekben együttlakó szülők és felnőtt gyermekek keserítik és sebzik véresre egymást a nyelv bűneivel! Eszükben sincsen hogy megváltozzanak egymás irányában s a Pál apostol által kívánt “elszenvedő” szeretettel viselkedjenek, hanem amikor már kibírhatatlanná teszik maguk körül az életet, akkor a papjuktól követelik, hogy rendet csináljon közöttük, de akkor is mindegyik a maga igazságát hangoz tatja- Eszükben sincs, hogy a megtérés útján menjenek 'tovább egymás kezét fogva, megbocsátván egymásnak, hanem a bűnös nyelv rosszindulatú szótárából veszik azokat a szavakat, mellyel sértegetik egymást. Pedig, ha én békességet akarok: harcolnom kell saját önzésem ellen, nyelvbűneim ellen! Próbáld csak meg egyszer, — m'néj hamarább — s meglátod a legnagyobb győzelmet aratod: önmagádat fogod meggyőzni és békesség lészen a szívedben s magad körül is! ( d r i Gyű! "kezei i Hrek ommGo Lelkész: Tessényi Kornél Februári szeret etv2nd 'gségünkön Ft. dr. Nyika Béla gr. kath föesperes tartott előadást a székely nép eredetéről. Áprilisiban Rácz Márton hegedűművész szólt a magyar zene történetéről, különös te kintettel a verbunkosra. Városunk magyarsága mint “kultu"délutánokat” ismeri ezen alkalmainkat s ezért hallgatósáságunk nem korlátozódik saját híveinkre. Fontos szolgálatnak tekintjük, hogy a magyar történelem, irodalom és művé-
