Erős Vár, 1967 (37. évfolyam, 1-9. szám)

1967-03-01 / 2. szám

ERŐS VÁR 5. oldal “papáknak kedvenc rérmtgetö eszköze.” A “Bölcs mosoly” c. könyv írója gúnyo­san hirdeti, hogy a fceresztyénsé-g egy al­mára építette fel dogmáját... Vannak, akik tudják, hogy bűnösök, de csak a fe­jükkel tudják és nem a szívükkel. Akik tudják, hogy bűnösek, azok kö­zött is a legtöbben minden pillanatban készen állanak bűneik védelmére is. A bűnöket általában három síkon kö­vetjük el: Isten ellen, embertársaink ellen és önmagunk ellen. De mikor Jézus (Máté 26:17 30 szerint) szembesíti tanít­ványait bűneikkel, csak azokról a bű­nökről beszél, amit Jézus Krisztussal szemben követtek el. Kétféle módon lehet reagálni a bűnre, mikor Jézus szembesít vele. Lehet úgy, mint a tanítványok és lehet úgy, mint Júdás; kihívóan és elutasító magatar­tással. A modern világnak a bűnökkel szem­ben elfoglalt hitetlen álláspontját Dr. Trombitás Dezső ref. lelkész, a “MA És ITT” c. prédikációs kötetében így fog­lalja össze: “Jézus nem lehetett áldoza­ti bárány, elégtétel a bűnökért, mert egyfelől eredendő bűn nincs, másfelől mi az, hogy bűn?! Az ember esendő és az élet komplikált valami... A tolvajt szo­ciális helyzete, a hcmosexuálist rosszul adagolt hormonjai, az iszákost rosszul működő mirigyei igazolják.” — “A bűn­nek ilyentén megítélésében elképzelhetet­len a bűn számonkérése. Minden úgy­nevezett bűn jogosult, ha a helyzet, a­­miben elkövette, indokolja azt.” — Hitünk tanítása szerint Isten ahhoz az emberhez, aki elrontotta az ő teremtett szép világát, kegyelmes. Amikor kegye­lemről írunk, az jut eszembe, hogy valaki istenkáromló módon azt mondotta: Isten­nek kötelessége, hogy kegyelmes legyen! Az igazság azonban az, hogy Isten ke­gyelme nem természetes és hogy Isten kegyelme egészen más, mint az ember kegyelme. Az ember nem veszi komolyan a bűnt, sem a magáét, sem a másét. Isten ke­­gyeLme szent kegyelem, amely gyűlöli a bűnt és a legkisebbet sem hagyja bünte­tés nélkül. A bűnös ember elfelejti Isten kegyelméből a szentséget, csak a ke­gyelmére számít, csak azt tartja Isten­hez méltónak. listen kegyelme nem bűnre biztató ke­gyelem. Sokan vannak, akik, azért mert Isten a bűnt nem mindig bünteti azonnal (“Isten nem akarja a bűnös halálát, ha­nem azt akarja, hogy megtérjen és él­jen”) — bátran vétkeznek tovább. A bűn­bocsánat nem nyit kaput a további bűn­re. Akik ezt gondolják, azok visszaélnek a kegyelemmel. Isten kegyelmének a nagysága nem abban van, hogy nem reagál büntetéssel azonnal a bűnre, hogy nem bünteti mél­tó módon a bűnt, de Isten kegyelme a váltságban lesz nyilvánvalóvá egyszülött Fia halálában, hogy általa a bűnös em­bert a kárhozatból kimentse. Mi drága áron vétettünk meg Krisztus vérével. Ezért olyan igen nagyon drága Isten ke­gyemé. Meg azért, hogy Isten kegyelme ismétlődő és bővelkedő kegyelem. A ke­gyelem áldott hirnöke, Pál apostol mond­ja: “ ... ahol megnövekedik a bűn, ott a kegyelem sokkal inkább bővelkedik.” A kegyelem azzal lesz mindig nagyobb, hogy mindig többet látok meg a megbo­csátott bűneimből. Ha most a kérdést így teszem fel: — “Van-e számomra kegyelem”, első pilla­natra az igazmondó Isten felelete zavar­ba hoz: “Könyörülök azon, akin könyörü­lök és kegyelmezek annak, akinek ke­gyelmezek.” Olyan ez a mondat, mintha valami nagy monarcha, vagy nagyvonalú kényúr, a törvény ura mondaná, akit nem köt semmiféle törvény, akit nem lehet meghatni semmiféle ajándékkal, nem le­het megajándékozni, lepénzelni, sem le­kötelezni semmiféle megszentelődési har­commal, egyházban végzett munkámmal, szent szolgálatommal. Isten kegyelme semmivel sem vásárolható meg. Ki sem érdemelhető! Ki sem könyöröghető! Is­ten kegyelme szabad kegyelem! Akar, vagy nem akar adni, ezen fordul meg minden! Akar-e nekem Isten kegyelmet adni? Erre a kérdésre ne magadban keresd a feleletet, hanem Istennél és akkor reá­jössz arra, hogy az az Isten, akit te kényúrnak látsz, mert felségjogát kemé­nyen védelmezi, azt is mondja: “Az az Isten akarata, hogy minden ember üdvö­zöljön és az igazság ismeretére eljus­son.” (I. Tton. 2:4) És hogy mennyire a­­karja ezt, jusson szedbe János evangéli­umából a 3. rész 16 verse: “Égy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesz­­szen, hanem örökéletet vegyen.” AZ EGYHÁZ HÍREI DÁNIA Hivatalos számítások szerint a követke­ző évtizedben 57 új templomra van szük­ség Koppenhágában, mennyiben az ev. egyház lépést akar tartani a dán 'fővá­ros lakosságának valószínű növekedésé­vel. Ezidöszerint 9 új templom van épí­tés alatt, 23 pedig tervezésiben. ABESSZÍNIA Az eddig egyedüli európai, az angol, valamint további 15 afrikai nyelvű adá­sokhoz kiegészítőén decembertől kezdve az Evang. Világszöí. addis-ababai rádió­állomása francia nyelven is közvetít vallásos műsorokat. Az angol után a fran­cia a legelterjedtebb európai nyelv az afrikai országokban. INDIA A Jeyporei Ev. Egyház megváltoztat­ta egyházkormányzási jellegét: elnök­ségről püspökségre. Püspökül J. Nag ed­digi egyházi elnököt választották megás március 5-én szentelték fel. Kilenc indiai ev. egyháztest közül ez a második, kö­vetve a Tamil Ev. Egyházat, melynek élén püspök áll. CJ-GUINEA Helyi bibliakiadási program keretében újabb lh.OC'3 példányban jelenik meg a Cselekedetek Könyve, kiégi szít őleg a már korábban nyomott 40,630 példányhoz — “pidgin” angol nyelven. Ugyancsak meg­jelentették Ol'COO példányban) Mózes I. Könyvét a “kate” nyelvjárásban, mely az Üj-Guineai Ev. Egyház fő missziós nyelve. szovjet-lettország Kommunista hatóságok restaurálják a rigai “Szt. Péter” ev. szikesegyházat, hogy megörökítse a XII. és XIII. század­beli jellegzetesen lett építészeti stílust. A majd helyreállítandó templomot nem adják vissza az ev. egyháznak és isten­tiszteleteket nem tarthatnak benne. A háború befejezése után a székesegyházat lefogadták és hangverseny teremnek hasz­nálták. NORVÉGIA lS67-ben ázsiai és afrikai missziósterü­letekre a Norvég Missziós Társulat 84 misszionáriust küld ki — közüli* huszon­nyolcat első alkalommal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom