Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1966-08-01 / 7. szám
ERŐS VÁR Hogy kit, mikor és hová, azt az Úr szuverén módon dönti el. Egyetlen lelkésznek sem szabad elfelejtenie, hogy ő Jézus Krisztus egyházának a szolgája, nem pedig egy egyházi klub menedzsre. Viszont minden gyülekezetnek is tudnia kell, hagy minden munkás méltó a tisztességes megélhetést nyújtó díjazásra, mert Pál apostol szerint a papoknak nemcsak hivatásuknak, de hivatásukból is kell éh niök. (I. Kor 9:13). Juhász Imre, a nyugatcievelandi magyar evangélikus egyház lelkésze májusban töltötte be cleve!andi szolgálatának tizedik évét. Mint irodai munkatársa és orgonistája, tíz év alatt elég alkalmam volt megismerni őt, igehirdetését és gyülekezeti munkáját s mind ebben pozitív hitét. Ha Nt Juhász Imre valaki azt kérdezné ölem, hogy mit tartok Juhász Imre lelkészi szolgálatában a legértékesebbnek, akkor gondolkozás nélkül azt felelném: igehirdetését és a szentségek kiszolgáltatása körüli gondos munkáját, hiszen a keresztyén egyháznak is ez a két legfontosabb feladata van. Mi igehirdetők ismerjük azt a hibánkat, hogy lelkésztestvéreink igehirdetéseinek inkább “szakértő bírálói”, mint alázatos hallgatói vagyunk. Mint orgonista, Juhász Imrének tíz év óta majdnem minden igehirdetését hallottam és itt teszek bizonyságot arról, hogy azoknak nemcsak tartalma, formája és ideje felel meg a követelményeknek, hanem az az alapos, előkészület, az a nagy gond már az énekek kiválasztásánál is, nemkülönben a? istentiszteleti rend gondos biztosítása, mind csak a legnagyobb elismerést érdemli meg. Ez a véleményem az elmúlt tíz év alatt sohasem változott, sőt értékében csak nőtt, mikor — tekintettel a templomba járni nem tudó öregekre és betegekre — felismerte a rádióistentiszteletek szükségességét és azt Elek Áron református lelkésztestvérével a hitnek bátorságával meg is szervezte. Tíz év óta fáradozik az írott igehirdetés munkaterületén is az ERŐS VÁR hasábjain. Csak aki naponként látja, (mint én), hogy milyen lelkiismeretes, pepecselő munkát követel lapunk ezer előfizetőjének számontartása, a lapnak Amerika 33 államába és 15 külföldi országba való postázása, csak az tudja megbecsülni kiadói munkáját. — Mindenesetre, ha én póstügyi miniszter lennék, öt feltétlenül igazgatónak nevezném ki. Amikor a, postahivatalból egy rendelkezés az újságok postázására vonatkozólag megérkezik, azt ő már magától, régen alkalmazza. Az Erős Vár anyagi helyzete csakis az ő, kicsiben is hűséges, türelmes és fáradságos adminisztrációjával tud sokszor csodát teremni lapunk fenntar'ásárn. 1 ratterjesztésünkét is neki köszönhetjük. És mindezt ÖNZETLENÜL, Az orvostól az emberek testi gyógyítást várnak, az egyháztól pedig lelkit- A imodem tudomány által megváltoztatott világ orvosától és egyházától sem kívánnak mást. Ahogyan a legmodernebb gondolkodású orvos sem gondol arra, hogy betegeit gyógyítás helyett politikai, társadalmi és napi híreiket tárgyaló újságközleményekkel (gyógyítsa, ugyanúgy a magát legmodernebb felfogásúnak hirdető egyház sem teheti ezt. Ahogyan megbotránkozná/ik, ha ilyen hivatását megtagadó orvosról hallanánk, ugyanúgy nem hagyhatjuk szó nélkül az olyan újságcikket sem, amely példaképül állította az egyházak elé azt a lelkészt, aki hivatását megtagadva, többé már nem a Bibliából prédikál, hanem, az újiság közleményeit fejtegetve köti le a kíváncsiskodók figyelmét. A cikk nem ír újat azzal, hogy az ilyen lelkészekben látja a mai kor követelményeinek megfelelő egykázi vezetőket. A cikk tükröz egy, a mai egyházakon belül is terjedő, szellemi irányzatot. Ennek a világot s benne az egyházat is gyökeresen, forradalmi erővel megvál-5» nMfc végzi. Juhász Imre lelkészi szolgálata közben tudatában van annak, hogy nemcsak Pál apostolnak, de Isten minden munkásának is megvan a maga “tövise”. Hittel vallja, hogy azt mindenkinek türelemmel kell viselnie, mert enélkül minden ember könnyen kiesik a kegyelemből. A- zért ezeket a “töviseket” nem mint kellemetlenségeket, bajokat, de mint Isten pedagógiai munkáját nézi és szelíd türelemmel, egymást elszenvedve hordozza. Gyülekezetével együtt mi: lelkésztestvérei. munkatársai, lapunk olvasói hálás szeretettel köszöntjük őt, kedves csa'ádjával együtt, amely számára sohasem akadály munkájában, hanem inkább erőforrás. Adjon az Egvház Ura sok ilyen hűséges igehirdetőt és felelősségteljes munkást Isten országának! Egyed Aladár toztatni akaró úgynevezett “radikáiishaladó-sz :l'emü” irányzatnak egyik célja a Biblia isteni tekintélyének lejáratása, helyéibe az emberi szellem különböző termékeinek, irodalomnak, művészetnek, tudománynak trónra emelésével, egy új vallás; a humanizmus, vagy “haladó-vallás” kialakítása, Isten helyébe bálvány ültetése. Annyira nem vagyunk modernek, hogy a Biblia Isten adta méltóságát kevesebbre értékeljük, mint az újságot. Viszont nem lehetünk annyira hátramaradott gondolkodásúak sem, hoigy az újságnak a maiga helyén, a maga szolgálatát elvégző jelentőségét a maii egyházi életben fel ne ismernénk, meg ne becsülnénk. Csak a kettőt: a Bibliát, ahonnan Isten Szava szól, sohasem cserélhetjük fel az újsággal, ahonnan a világ saava hangzik felénk. A Biblia sohasem alaesonyodhatik le egy idejét múlt világról szóló s ezért ma már használhatatlan sajtótermékké, mint ahogyan az újság sem magasztosulhat az Isten kijelentésének, akaratának hiteles okmánytárát jelentő Bibliává. (Folytatás a következő oldalon! BIBLIA ÉS ÚJSÁG
