Erős Vár, 1966 (36. évfolyam, 1-10. szám)
1966-06-01 / 6. szám
3. oldal ERŐS VÁR "Az Isten nem halott,, c-ímen a márciusi számban az “istentagadó, új keresztyén vallás”-t hirdető mozgalomról írtam. Ezzel kapcsolatban néhányon levélben kérdéseket tettek fel. Íme, a kérdések (K.) és ezekre válaszolok (V.): (K.) “Amerikában, a szabadság hazájában mindenki mondhat s írhat, amit akar. Miért tehát a cikk felháborodása amiatt, hogy egyesek bátran kimondják az egyházak felfogásától eltérő véleményüket? Szerintem ehhez nekik joguk van.’" (V.) A tűzoltónak is joga van mint magánembernek azt mondani: a tüzet nem oltan, hanem szítani kell. A rendőrnek is szabadságában áll azt vallani mint magánemlbemek: nem a tolvajt, hanem1 a kárvallottat kell letartóztatni. — Közmegegyezés alapján azonban mindenki íeháborodna, iha a testületükön belül is szabadon terjeszthetnék ezeket a hivatásukat megcsúfoló s a tűzoltóságot a gyújlogatók, a rendőrséget a bűnözők közösségévé süllyesztő eszméiket. Ezt már senki sem tartaná szabadságnak. Ezért joggal felháborodhatunk s elítéljük azokat az egyházi vezetőket, hittudósokat, akik istentagadó felfogásukat annak az egyháznak a keretén belül maradva hirdetik, terjesztik, amely egyház hitelveivel homlokegyenest ellenkezik az ö tanításuk. Joguk van ahhoz, hogy az egyházon kívül azt hirdessenek, almit akarnak, de az egyházon belül hivatásukkal szembehelyezkedve ilyen eszmékkel rombolni már nem állhat szabadságukban. A szabadsághoz, mint mindenkinek, addig van nekik is joguk, amíg a szabadsággal való élésükkel másoknak kárt r,eim okoznak. Az ilyen, egyházon belüli istentagadó tanításokkal pedig az egyíiázat az istentagadók közösségévé zül- Geszthetik. így eljátszák szabadságukat s ahhoz való jogukat, hogy továbbra is egyházuk szószólói maradhassanak Erről van itt szó s nem az egyéni szabadság-jog megtagadásáról (K.) “Milyen prot. egyházhoz tartoznak az “Isten halott” mozgalom hirdetői?” (V.) Főleg methodisták. Nem evangélikusok. De ha a szomszéd háza ég, mi sem maradhatunk tétlenek. Vigyáznunk kell, hogy az elharapódzó lángok a mi házunkba is bele ne kapjanak. (K.) “Vannak-e ilyen “isten-halott’1’ nézetet vallók a katholikusok között?” (V.) Az “Our Sunday Visitor” című kath. újság szerint még nincsenek, de jelei vannak annak, hogy lesznek. Azonban megjegyzi a ckk írója: “ezeknek azonnal menniök kell az egyházból.” — (K.) “Mit prédikálnak azok a papok vasárnap, akik azt vallják, hogy az Isten meghalt?” (V.) Bizony ezt sokszor maguk sem tudják, össze-vissza beszélnek a hallgatóság megnyerése végett tetszetős külpolitikai, társadalmi, gazdasági kérdésekről. Olyan dolgokról, amelyek nem rájuk vannak bízva, csak a Krisztus evangéliumáról nem, melyek hirdetése végett küldettek. Az egyik Milwaukee környéki prot. lelkész újévi prédikációját így kezdte: — ‘A múlt évben sok neves személyt temetett a világ, ezek között azonban a leghíresebb volt az Isten.” — Így! Ide sülylyed minden olyan egyház, amely nem az evangéliumot hirdeti, hanem mindenféle “világmegváltó”-nak kikiáltott emberi eszmével próbálja szórakoztatni a hit ébresztésére, életük nagy, örök kérdéseire választ keresőket. Asbóth Gyula Luther eredeti bibliája a ..katakombában” Ausztriában, a íDachstein körül 1130 méter magasságban szétszórtan található parasztudvarok alkotják RAMSAU községet. Ezen a területen több mint ezer éve éltek már a jelenlegi lakók ősei. Mindenkor “farmerek” voltak. Néhány kilométerre tlöük volt és van egy városka, amelyik a SCHLADMING nevet viseli. A középkorban világhírű réz- és ezüstbányák működtek e város határában, melyekben 1500 körül már több, mint ezer bányász dolgozott. Majdnem mindannyian Sachsenböl jöttek és Luther eredeti reformációs iratait, valamint első bibliáit is magukkal hozták. Ezek hatása alatt Ramsau lakói majdnem kivétel nélkül Luther hívei lettek. Így történt ez Schladimingban is. A reformációnak olyan öntudatos hívei lettek, hogy sem vallási presszókkal, sem katonai erőszakkal nem tudott az ellenreformáció semmi eredményt sem felmutatni náluk. Még az sem ingatta meg őket, hogy 1525-ben a császári bíróság Schladmingot és Ramsaut büntetésből földig leromboltatta. Akkor is hűek maradtak a reformáció tanításaihoz, mikor HI. Ferdinand végig ieromiboltatta az összes “eretnek” templomokat és mindenfelé úgynevezett “lélekmentő” bizottságokat küldött ki, amelyak minden embertől megkérdezték, Róma, vagy Luther követiői-e? Akik Luthert választották, azoknak vagyonuk hátrahagyása mellett azonnal el kellett hagyniuk a birodalom területét. De a ramsaui parasztok az okosabb megoldást választották. Hitük és családjuk védelme érdekében beleegyeztek abba, hogy őket Róma hívei közé írják, s így meggyőződésük szerinti evangéliumi hitüket a magas hegyek által védett területen tovább 'gyakorolhatták. A hitet és annak gyakorlását generációk adták át egymásnak. A család legidősebb férfi-tagja volt a “lelkész”. — Ugyancsak így adták tovább a lutheri iratokat és bibliákat is. Elmés rejtekhelyen tartották azokat. 180 évig tartó ilyen “katakomba” hitbuzgalom után érkezett el számukra II. József türelmi rendelete. Ekkor Ramsau és környékének lakói nyilvánosan is Luther követőinek jelentették ki magukat. Jellemző reájuk, hogy szegénységük dacára azonnal hatalmas templomot építettek. Hitük mellett a ramsauiak átmentették Luther iratait és azt a bibliát is, amit 11536-lban, Hans Lufft nyomdájában, Wittenberg,ben nyomtak akkor, amikor Luther az első fordítását elkészítette. Ez a nagy értéket képviselő biblia 400 éven át egy ramsaui parasztcsalád birtokában van, akik azt generációról generációra hagyományozták Hogy az üldözések idején megmentsék: a tehénistálló padozata alatt csináltak neki védett helyet, ahonnan csak nyugodt időkben, rövid időre vették elő. A szabad vallásgyakorlat bevezetése óta is ott őr-
