Erős Vár, 1965 (35. évfolyam, 1-10. szám)
1965-02-01 / 2. szám
2. oldal ERŐS VÁR menikun eseményekkel foglalkozik és részletesen ismerteti a frankfurti ref. világgyűiés magyarul megjelent összefoglaló jelentését, valamint evangélikus részről dr, V a j t a Vilmos tanulmányát: “A második vatikáni zsinat evangéliumi szempontból”. Az egységmozgalom minden munkása őrömmel mondhat Áment a mű befejező soraira, ahol a szerző idézi Arszenyev oros;: emigráns író jövendölését: “Az orthodoxok, katolikusok, protestánsok egykor egymás nyakába fognak borulni ég Istentől bocsánatot kérnek azért, mert csak annyi szenvedés után döbbentek rá, hogy Krisztusban testvérek!” (J) (Folytatás az előző oldalról) Isten betűiben mindig lámpást lobogtat felém az Isten és amíg ebben a fényben arcát keresem, arcom Krisztus arcává szépülve néz vissza szelíden a világra. Megértem titkait és parancsait. Megértem, hogy hol a helyem és hoi a műhelyem. Hol a harcom és hol a pihenésem. Hol a munkám és hol az imádságom. Megértem, hogy mindnyájan egyek vagyunk emberek munkában, sorsban és üdvösségben. Isten békés és boldog családja vagyunk. Én sem szakadok ki a sorból, hanem az én életem is mutatni kezdi a nagy csodát, hogy megváltott engedelmes életem Istennel gazdagítja a világot. Evangélikus ajtónk így mutatja nekünk a ma útját a kegyelem hitében.... Ez a fény azonban csak addig világít nekünk, amíg vigyázunk reá. Amíg fontosnak és magunkénak valljuk. Amíg áldozunk érte. Amíg írjuk és amíg olvassuk. Egy templom addig meleg otthon, amíg padjai megtelnek hívő emberekkel. Egy megüresedett és elhagyott templom hideg kőépület, amire a halál takarta rá fekeite palástját. A szószék csak addig Isten ajka, amíg belőle Isten szava száll hozzánk erőnek, vígasztalásnak, léleknek és üdvösségnek. Különben csak egy furcsa alkotmány. Levélhez, szeretethez és üdvösséghez mindig kettő kell: aki adja és aki elfogadja. Jaj, ha nem adják és jaj, ha el nem fogadják. Isten betűi addig világítanak, amíg lelkipásztorok írják és amíg a hívek elolvassák. Amíg lenn az őrtoronyban és hazatartó hajókban Istenért égő szívek másoknak világító fénynyó forrósodnak át . . . Isten betűi nálad is sokszor bekopogtatnak. Drága és aranyos posta! Isten valamit üzen benne néked, valamit mondani akar neked! Hidd el, nincs olyan prédikáció és nincs olyan egyházi újság, amelyik„Magyar Ha a BELMISSZIÓ hőseinek életét és munkáját akarjuk megismerni, rendszerint a németországi evangélikus egyházhoz megyünk látogatóba. Amikor arra akarunk rámutatni, hogyan tudja az Űr megáldani a hitből adott filléreket, akkor Francke Herman Ágoston hallei egyetemi tanárt és prédikátort idézzük, aki egyik istentisztelet után 4 tallér éts 16 garast talált a szegényék perselyében, am'it felhívására a hívei dobtak a perselybe, az árvák javára és ebből nőtt ki a Francke-féle hallei intézet, amelyben még Francke életében 160 (tanító és 8 tanítónő 3000 gyermekeit nevelt és amelyet később maga a német állam vett át, mint egy külön városrészt alkotó nevelő-intézetet ! 1964-ben Fliedner Tódor kaiser. w ért hí ev. lelkész halálának százéves évfordulójáról emlékeztünk meg lapunkban, aki a diakonisszaképzést vette a kezébe és feleségének (pontosabban fele-segítségének) közreműködésével olyan hatalmas munkával fejezte be életét, amely 1600 diakonisszát adott Isten országának! A német evangélikus belmisszió'i munka kimagasló egyéniségei közül még sok más nevet tudnánk kiemelni (Wiehern, Löhe stb.), most azonban csak Bodelschwing Frigyes bétheli papra akarok reámntatni, aki 55 évvel ezelőtt tért haza Urához, és aki az epileptikus betegek sorsát karolta fel és élő hitből fakadó cselekvő szeretetével csodákat ért el. Nagy telepet létesített, ahol külön házakban (családokban) heben ne lenne a te számodra is valami fontos és sorsdöntő mondanivaló, Istennek téged kereső kegyelmes mondata. Milyen jó, hqgy ma újra üzen és ír nekünk az Isten. Legyen áldott a kéz, amelyik leírja és legyen áldott a szem, amelyik elolvassa az Isten betűit!- h - s Béthel” lyezte el betegeit, 5-6 beteg mellé agy-egy ápolót állított, aki lelkileg is gondozta a betegeit. Élete végefelé már 1500 epileptikus beteget ápoltak Béthel telepen. Azért kötöttem ki Béthelben, — mert a “Magyar Béthel“ alapítójáról : Wallrabenstein Jakab ev. lelkész testvéremről szeretnék megemlékezni, akit én már Eperjesen, minit első éves teológus, ismertem meg. Eperjesről, a teológiáról került ki negyedéves korában Haliéba és Westfá fiába: Bielefeldbe, hogy az ottani Bodelschwipg által alapított első — most már világhírű Béthelben — személyesen ismerhesse meg a diakóniai munkát. Tehát "VATER FRITZ" .— amint Bodelschv/inget nevezték, — volt a tanítómestere, akiitől a szeretetszolgálatnak nemcsak a lelkét kapta, hanem a gyakorlati részét is megtanulta. Ez a bétheli gondolat már Eperjesen benne élt és az eperjesi liberális teológián feltűnést keltett, de sok 'időnek kellett eltelnie, amíg a teológusok is felismerték benne a krisztusi parancsot és mé|g többnek, amíg ez a gondolat, mint kovász, a tésztába került. Huszonhat évig kellett várnia, amíg szívén-melengette tervét valóra válthatta. Ez a 26 esztendő számára csalódásokkal, keserves tapasztalatokkal és gondokkal volt telei Ezek akkor előttünk is és italán előtte is az igazságtalanul mellőzött ember kálváriáját jelentették; csak később tudta meg, hogy Istennek formáló, előkészítő munkája volt, amely nélkül talán sohasem született volna meg a “Magyar Béthel". Mi történt? Wallrabenstein Ja-
