Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)
1964-02-01 / 2. szám
ERŐS VÁR 5. oldal Bódás János: HÚSVÉTI DERŰ dottl” — válasz is hangzik: “Valóban feltámadott!” Ez a húsvéti ujjongás járja át az evangéliumi ke>resztyénség legszebb húsvéti énekeit is. Valószínűleg a Her,renhút-ban letelepedett husziták hagyományaira nyúlik vissza az a protestáns országokban ismert szokás, hogy a keresztyének húsvét ünnepének a hajnalán kimennek a temetőbe, hogy a sírok közelében hallgassák a feltámadásból szóló Evangéliumot. Ennek változata a templomainkban tartott korareggel1! húsvéti isteneisztelet, a ‘‘Sunrise Service”. Mi a böjt? Vallásos értelemben: egészben való, vagy részleges tartózkodás az evéstől. A legkülönbö - zőbb vallások ismerik a keresztyén területen kívül is, (mint az indiai es mohamed vallások) jeléül annak, hogy az ember valamilyen formában meg akar alázkodni az istenség előtt. Kersztény területre a böjt, az ószövetség világából jött át, ahol igen nagy szerepe volt. Ott a böjt nemcsak az alázat jele volt, hanem egvütt járt vele a bűnbánat jelenségeinek külső megnyilatkozása is. Olvasunk arról is az ószövetségben, hogy nemzeti feladatok előtt németi böjtöt hirdettek. A fogsági idő után egyre több böjtöt rendeltek el. A farizeusok hetente kétszer bőjtöltek. Az Űr Jézus nem rendelt el tanítványai számára böjtöt, de nem is tiltotta. Adott esetben helyeselte a böjtöt, a vele való korabeli felfogást, hogy a böjt erősíti a lélek elienálló képességét és Máté 4:2 szerint Ő maga is bőjtölt, mielőtt1 Derítik a földet virágos mámorok, fényben, s könnyű szellők illatában forog. Virágzik szívem is, fénytől derűs vagyok, fénytől, mely az üres sírból biztat, ragyog: Vádol a bűn? — Elrejt a keresztfa árnya, Jézus vére rajtad üdvösség virága. Vér, vágy, kín bár űz még, na. A Cselekedetek könyvéből tudjuk, hogy az első keresztyének is bőjtöltek. Már a második századtól kezdve bőjtli napoknak nyilvánították a szerdai és pénteki napot. Elég korán jött szokásba a húsvét előtti 40 napos böjt. A római katolikus egyház háromféle böjtöt ismer: 1. Jenunium naturale = az ételektől való teljes tartózkodás szentáldozás előtt. 2. Jenunium plenum = vagyis teljes böjt, amikor naponta csak egyszer szabad jóllakni, de a húsételtől akkor is tartózkodni kell. 3. Jenunium semiplénum — amikor húsfogyasztás nélkül akárhányszor jóllakhatik az ember. Hétéves kortól hatvan éves korig minden egyháztag köteles megtartani a böjtöt, de betegek és gyengeszervezetűek külön felmentést kapnak. Az újszövetség a böjtöt sem el nem rendeli, sem meg nem tiltja. Mi azt tartjuk, hogy a böjtök szigorítása és túlértékelése folytán elhomályosul a fegyelemről és a hitről szóló központi tanításunk. így a böjt is üdvösségszerző lett, holott nem lehet más hivatása, mint akadályozni a bűnt munkájában és legyőzni a kívánságokat. Az üdvösség számára nem fontos, ha én nem hogy lelked elvessze, ha Ő éltet, lassan elhal a bűn teste, S valami új zsendül benned — mint a földben kelő mag, —• s terem, nő áldva, éltetőén, njjászül, hogy minden meggyőzeire vallja: — Él Krisztus, mert rajtad látszik a hatalma! S néked a halál se több, csak rövid álom, Él az Úr és véle győzöl a halálon! bőjtölök. Ha pedig bőjtölök, akkor arra kell vigyáznom, hogy abból ne legyen önigazolásra vezérlő kalauz. Sokan azt hiszik, hogy a böjtölés, megjavuláshoz vezet, holott nekünk nem javulásra, hanem megváltásra van szükségünk. Nincsen javulás megváltás nélkül, ha pedig van megváltás, a javulás bekövetkezik böjtölés nélkül is. A keresztyén életnek nem böjtre és külső tö; vényszerűségek megtartásáa van szüksége, hanem felülről való kegyelemre és Szentlélekre. Mi evangélikusok nem iktattuk tanrendszerünkbe a böjtöt, mégpedig a Biblia alapján, de nem is hadakozunk ellene, mert az üdvösség szempontjából egészen közömbös dolog. Viszont elismerjük, hogy lehet nevelő jelentősége ?!s. Tiszteletre méltónak tartjuk, ha a család Úrvacsora előtt nem eszik-iszik. A nagypénteki böjt pedig nálunk is, már hagyománytiszteletből is tiszteletre méltó. De nem szabad sohasem felednünk azt, hogy minden önnevelés, böjt és egyéb emberi szokás vagy hagyomány haszontalan, ha az üdvösség szempontjából akarunk támaszkodni reá. Egyházilag a böjt a megtisztulásnak ideje. A böjtöt azért rendelte isten és azért tartja meg anyaszentegyházunk, hogy szálljunk önmanyilvános működését megkezdte vol-
