Erős Vár, 1964 (34. évfolyam, 2-9. szám)

1964-05-01 / 5. szám

ERŐS VÁR 5. oldal szüksége van. Lehet, hogy korunk nem érzi szükségét annak, amit mi hirdetünk s ócska lomnak tekinti már az evangéliumot, de mi tud­juk, hogy ez az “ egy szűk1- séges” dolog minden kar és benne minden ember számára. E- zért érezzük évszázadok múlva is korszerűnek egy Chrisostomus, vagy Augustinus, vagy Luther ige­hirdetését s ezért múlta divatját, egészen rövid idő alatt, az előttünk élő pár nemzedék sok divatos egy­házi szónoka. * Augusztusban értük meg az első Világháború ötvenéves évforduóját. Bátran nevezhetjük apokaliptikus szenvedések korának ezt az ötven esztendőt. Először Európán a politikai vi­har zúgott át, amikor 1914. júliu­sában az osztrák-magyar trónörö­köst Szarajevóban, feleségestől meg­gyilkolták. Ezt követte az a ter­mészeti vihar, mely Magyarorszá­gon száguldott végig tornádó mód­jára, mintha azt akarta volna pél­­dázgatni: jön a háború vihara, a­­mely nemcsak fákat csavar ki tö­­vestől, hanem nyomában királyi koronák hullanak majd porba, tró­nok dőlnek össze és uralkodók válnak hontalanná. Bizony, ötven­éves apokaliptikus Szenvedésekre tekinthetünk vissza. A szenvedésről sokféleképen le­het beszélni. Lehet bölcseleti ala­pon, erkölcsi, tapasztalati alapon, élményszerűen. Sokféleképen lehet hordozni is a szenvedést. Van, aki mellére tűzi, mint érdemrendet, hogy mindenki lássa. Van, aki be­zárkózik vele legbensőbb szobájá­ba és ott sír, ahol senki sem látja, csak az Isten. Van, aki fatalizmus­sal hordozza keresztjét, mert nem tehet ellene semmit. Van, aki pef­­be száll sorsával, pereskedik Iste­nével, átkozódik, zúgolódik. Csak kevesen vannak, akik mint isteni büntetést, vagy megpróbáltatást a- 1 ázatta! hordozzák azokat a szen­vedéseket, amelyeket bűnei, vagy gonosz emberek, vagy a Sátán o­­koznak neki, de mindegyik mögött meglátja magát az Istent! Nem lehet csodálkozni a szen­vedés elleni emberi tiltakozás fe­lett, mert mi alaptermészetünknél togva és termettségünknél fogva is irtózunk minden szenvedéstől. Mi ugyanis olyan világból jöttünk a iöidre, ahol nem volt szenvedés és olyan világba készülünk, ahol nem ismerik a szenvedést. Ezért minden szenvedést eleve valami inzultusnak tartunk. Pedig a szenvedés világ­­jelenség, nincsen élő ember kereszt nélkül. Senkivel sem történhetik valami különös inzultus, amikor szenved, senki sem mondhatja: "Nincs a teremtésben vesztes, csak én . . . Szenvedéseinkben a legnehezebb: a szenvedés problé­ma t i k á j a , azok a kérdé sek, amelyek a szenvedések mö­gött vannak, hogy miért is van a szenvedés, ha Isten nem így te­remtette a világot? Igazságos-e az Isten? Miért élhetnek vígan a go­nosz emberek és miért szenved az igaz? Miért van az, hogy csak a veszteseket ítélik el, mint háborús bűnösöket, a győztesek felelőssé­géről pedig nem esik szó? Miért lett Magyarország háborús bűnös, minek következtében az ország te­rületének kétharmad részét és ma gyár lakosságának csaknem két­harmad részét másodszor is lesza­kították az ősi törzsről és idegen iárom alá kényszerítették, mikar már maga Maszarik, Benes stb. nyíltan hirdették a trianoni reví­zió szükségességét? Vájjon a roo­sevelti balkezes politika miért zú­dította Yaltában Európa nyakába az ázsiai embercsardát, mikor anl­­nak keserű levét ma már Ameri­kának is .ki kell innia? Miért nem mozdította meg 1956 októberében segítő kezét Magyarország felé, mikor ennek az érzéketlenségnek bűnét már Amerika legnagyobb evangélizátora is| bátran hirdeti, több amerikai politikussal együtt? A szenvedések kérdésének meg­oldására sokféle magyarázatot ta­láltak ki azok, akik bölcseleti ala­pon akarják megoldani, de ez mind "korszerű hamis tanítás”. Az igazság az, hogy a szenvedés mö­gött három tényezőt kell meglát­nunk : az események mögött az emberi bűnt, az ember mögött a Sátánt és a Sátán mögött Istent! Most nem beszélünk arról, hogy bűneink büntetését Jézus Krisztus hordozta, de tény az, hogy az em­beri szenvedés mögött maga az lis­ten áll, mint büntető bíró, mint A világ Ura. Ami a világon törté­nik, — ha nem is tudjuk elképzel­ni és ha azt méltatlannak is tart­juk, •— annak mögötte Isten van. ö parancsolja, Ő csinálja, ő en­gedi a szenvedést! Az ál-humanisták ál-bolcsepsége azt kérdezi, azt firtatja: miért is van háború? Azt hirdeti: el lehet kerülni a háborút. Jézus azt mond­ja, ha majd háborúkról, háborúk híreiről hallotok, meg ne rémülje­tek. mert mind ennek meg KELL történnie. Luther, Isten igéje alapi­ján azt tanítja: a háború Isten in­tézménye, nemcsak indíthat hábo­rút a kormány, vagy az államfő, hanem a jónak védelmére és a go­nosznak megbüntetésére istenren­delte kötelessége is az. Ez az igazság s nem a korszerű­nek hirdetett hazug elméletek! Ne csak énekeld, hanem hidd is: "Mind jó, amit Isten tészen, szent az Ő akaratja ...” ( — e a — ) * * SZEMÉLYI HÍREK Magyarországi látogatóink voltak — Erős Sándor gödöllői és F a b ó k Ferenc mezőberényi lelkészek, kik ro­konlátogatás céljából néhány hetet az Egyesült Államokban töltöttek. * Osztozunk B r a c h n a Gábor clevelandi és Markovits Piál pittsburghi lelkészek gyászában, kiknek apósa, B o g á d Sámuel nemrégen elhunyt Clevelandban. * P ó s f a y György caracasi lelkész augusztus elején — rövid princetoni tartózkodás után — családjával együtt Svédországba utazott, ahol a lundi egyetemen egyévi ösztöndíjas tanul­mányokat folytat. * Bell Lajos ev. lelkész (Jersey City) 25 éves lelkészi jubileumát ün­nepelte nemrégen. Az Ür áldása legyen további szolgálatén is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom