Erős Vár, 1962 (32. évfolyam, 1-11. szám)
1962-10-01 / 9. szám
6. oldal ERŐS VÁR Részletek Frideczky Józsefné Madách tanulmányából. (Madách: AZ EMBER TRAGÉDIÁJA c. filozófiai költeményének századik évében kerül hozzám Frideczky Józsefné Madách tanulmánya. Elolvasás után azonnal elhatároztam, hogy ezt a Pittsburghban írt kiváló irodalmi tanulmányt, lapunk hasábjain közkinccsé teszem. Sajnos a 45 gépírásos tanulmányt kénytelen vagyok 3 cikkbe beleszorítani, de így, alaposan lerövidítve is igen nagy segítséget jelent a mű komoly megértéséhez. Ezúton köszönöm meg a tanulmány írójának szíves engedélyét a közléshez. Szerkesztő.) I. A magyarnak aránylag kevés hajlama van a filozófiához. Filozófiai irodalmunk szegényes a nyugati nemzetekéihez képest. Legnagyobb költőink, íróink meg-m'egálltak a filozófia mélységei felett. Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Eötvös, Kemény Zsigmond, a pesszimisztikus trió: Vajda- Komjáthy-Reviczky, örök gondolatokat, halhatatlan sorokat hagytak ránk, de csak szórványosan. A szaktudomány Apáczai Cserei János óta Böhm Károly és Pauler Ákos koráig nem bővelkedik maradandó értékű müvekben. Annál csodálatosabb jelenség irodalmunk főbüszkesége, AZ EMBER TRAGÉDIÁJA, mely világviszonylatban is egyike a legkülönbb filozófiai költeményeknek. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA ebben az évben lett száz éves, két élvvel a költő halálának 100 éves évfordulója előtt. (1864.) Madách lelkében talán nem szüle tett volna meg AZ EMBER TRAGÉDIÁJA a legmélyebb filozófiai formájában, ha hármas ellenállhatatlan hatás nem termékenyítette volna meg drámai adottságait. A hármas kohó, melyből Madách makulátlan izzó acélfolyama kiömlött: Schopenhauer filozófiája, — a magyar történetnek Madách élete alatt lejátszódó tragédiája — s végül egyéni szomorújátéka, felborult családi boldogsága. A hármas kohó szorosan összefügg. Schopenhauer filozófiája ' nem lett volna képes Madách kedélyét elsötétíteni, ha az ország helyzetének kilátástalansága és egyéni csalódásai valamint, nem utolsó sorban betegsége is, nem okoztak volna életében töréseket. Schopenhauer történeti felfogása Magyarország esetében beigazolódott és a nőkről hirdetett cinizmusa, Madách esetében szintén bevált. Madách tisztán látta Schopenhauer fogyatékosságait is, kritikus óvatossággal kezelte kora legdivatosabb kábítószerét s bár keserű óráiban élt vele. sohasem hagyta magát általa elragadtatni. A korán apátlanná lett Madách ifjúkorában sokat hallhatott Széchenyiről, aki szakított a feudális hagyományokkal. sokat járt és tanult külföldön és fájlalta elmaradottságunkat. Több tudásra és tanulásra akarta nevelni a nemzetet, követelte a nemesség megadóztatását, és ostorozta a társadalmi igazságtalanságokat. ÁDÁM, mint Fáraó ‘elhatározta, hogy E millióknak kell érvényt szereznem Szabad államban . . . ’ vagyis a jobbágyság felszabadítását sürgeti. Széchenyi előbb erőssé, gazdaggá akarta tenni a nemzetet, ellenezte a forradalmi módszereket, Kossuth viszont a megoldást csak vagy európai forradalomban, vagy háborúban látta. Széchenyi aggódva látta, hogy a közvéleményt Kossuth sodorja magával. Ádám, mint Miltiádes ráeszmél a szabadság relativitására és Széchenyi tépelödéseit tükrözi vissza. 'Madátóh a reform-korszak végefelé egyetemi hallgató és Széchenyi hatása alatt, nyolc társával tudományos kört alkot. Szigorú édesanyja nem engedi, hogy színházba járjon, nehogy rossz társaságba keveredjék. — Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színházban mégis megnéz egy-két előadást. Különben a Nyolcak Társaságával kirándul a hegyekbe, vív, úszik és lovagol és beleszeret Lónyay Etelkába. Fivérével jár színiházba, hangversenyekre s ezt a szórakozását édesanyja kedveli, hangversenyjegyeket és kottákat is küld neki. Madách Széna-téri diáktanyája azonban a komoly tanulás színhelye /volt. 1841-ben, a pöistyéni gyógyulás után jó sikerrel tette le a politika, a nemzetgazdaság és pénzügyek vizsgáját és Balassagyarmatra megy megyei tisztviselőnek. Az 1848 49-es időkben Madáchot a köszvény verte le a lábáról, nem vehetett részt az 1848-as alkotmány kivívásában és a védelmére indított harcban, melybe két testvére pusztult bele. Madách nagyon értett a tömeglélektanhoz, amelyről akkor még senki sem tudott. A MILTIÁDES jelenet, vagy a párisi csőcselék csodálatosan megjelenítő erővel jellemzi a csőcselék váltakozó hangulatát és azt a sajátságát, hogy a tegnap még bálványozott vezért ma a porba tiporja, ha megszűnt a hatalma. A nemzetiségek által rendezett vérfürdők emléke, amikor kastélyokat gyújtogattak s azok lakóit felkoncolták, ég a lelkében, amikor az oláhok által legyilkolt nővérét a francia forradalom jelentében szereplő marquise modelljének teszi meg. A szabadságharc bukásában Madách pesszimizmusa beigazolódását látta. É- lete az abszolutizmus korában mindinkább elsötétül. A legtöbbet szenvedett, mint osztályának egyik legműveltebbje hiszen Schopenhauer szerint iis a géniusz szenved mindig a legjobban. Az 1861-i magyar diétán liberális ellenzék állt a konzervatív arisztokratákkal szemben. Madáchot, mint kora nak legműveltebb és legolvasottabb férfiát, megcsodálták politikai szónoklatai miatt. Akkor mintha feledni próbálná azt, ihogy 1853 január 1-én megbilincselve került az Űj Épület börtönébe, politikai vád miatt és onnan csak május 7-én szabadult olyan feltétel alatt, hogy Pestet nem szabad elhagynia. De feleségének hűtlensége újra és újra
