Erős Vár, 1960 (30. évfolyam, 1-11. szám)
1960-03-01 / 3. szám
o ERŐS VÁR A detroiti international Institute nagy. termében — emlékeztetőül a bevándoroltaknak — egy dán származású, második világháborús amerikai tábornokot ábrázoló festmény látható. A tábornok, később egyik nagy autógyár vezérigazgatója, úgy vált Amerika megbecsült, magas állást betöltő polgárává, hogy ugyanakkor szülőhazája, Dánia kultúráját, hagyományait, nyelvét otthonában ápolta. Ez a rövid elmélkedés azoknak a bevándorolt magyaroknak íródott, — emlékeztetőül, — akik úgy bizonyulnak hűnek Amerikához, hogy ugyanakkor nem feledkeznek el a magyar nyelvnek, kultúrának, a magyar történelmi múlt hagyományainak megőrzéséről, ápolásáról. 1848 március 15-e történelmünk sarkcsillaga. Ennek fénye a magyar égboltot a szabadság, egyenlőség, testvériség sugaraival ragyogja be. A 48-as magyar szabadság-eszmének ez a sarkcsillaga már a honfoglalás előtt Is útmutatóként világított, A napfényes ázsiai rónákon száguldó ősmagyarok lelkében is derengett a maga jussát nem hagyó, másét nem bántó magyar szabadság-eszme. Bátran védték a maguk életterületét, de sohasem kívánták el más törzsek birtokát. Erre a szabadság-eszmére épült fel a magyarság ősi, demokratikus alkotmánya abban a szokásjogban, amely szerint úgy választót, ták meg vezérüket, hogy csak az "első” volt az "egyenlők” között. Ez a szabadság-eszme világított a végvári vitézek harcaiban, ez sír a kútruc tárogatók hangjában. BSr sokszor kel lett a magyarnak vesztett szabadságharcait elsiratnia, mégis rendületlenül hitte a nemzet, hogy megvirrad még egyszer. Végre 1848 március 15-én megvirradt. E napon a nemzet függetlenítette magát minden Idegen hatalomtól, de ugyanakkor az emberi szabadságjogokat megkötő bilincseit is lerázta magáról. Az orszáq függetlenítése és polgárainak szociális jóléte, a nemzeti és emberi szabadság eszméje, Kossuth szabadságküzdelmében teljesen eggyéforrott. — Kossuth így ír egyik levelében: "Rabszolga kényszermunkával lehat piramisokat építeni, de nemzetet naggyá, vagyonossá tenni nem lehet soha.” — Egyenlőséget teremtettek nemesek és nem-nemesek között. Egyenlően elosztották a jogokat és kötelességeket. Be. hozták a közteherviselést. Népképvlse. leti alapokra helyezték az ország kormányzását. Törvénybe Iktatták a sajtószabadságot. Megvetették az általános választójog alapját. A testvériség érzésével ledöntötték a társadalmi, vallási, vagyoni, gazdasági választófalakat. A nemzet együttes akarással megindult a szabad magyar élet fejlődésének útján. Ezek az események kényszer nélkül születtek meg. A nemesség saját érdekei ellenére ön. ként szavazta meg a Jobbágyfelszabadító törvényeket. Az egész magyarság egy emberként harcolta végig a szabadságharcot. A szabadságharc elbukott. Eltiporta a zsarnokság túlereje, eltemette a mit sem segítő világ közönye. A magyar nép újra szolgaságba süllyedt. Ha ez meg történik, ha a nemzet saját akarata szerint Irányíthatja külpolitikáját és rendezheti be társadalmi életét, akkor egyetlen magyar sem kényszerül évtizedek múltán hazája elhagyására. Akkor egyetlen magyarnak sem kell Jobb megélhetés, emberibb Jogok keresése végett tengerentúlra vándorolnia. Akkor nem kell a magyarnak újból és újból "measz) út porából köpönyeget venni”, száműzötté, bújdosóvá lenni, mert “nem leié honját a hazában”. Akkor szabad hazában, szabad emberként élhetne ma minden magyar. Ha nincs Világos, akkor nincs Trianon, nincs Jalta sem. —^ Ha a szabad világ akkor nem hagyja magára a magyart, 1956. november 4-én nem kellett volna Budapest minden fehér őszirózsájának pirosra válni a gyermek-lfjft szabadsághősök kihullott vérétől. A48.as szabadságeszme szolgálataIdekint hivatásunk! Ezt Isten ruházta ránk, aki nem cél nélkül menekített k) bennünket az országromlás elől, vagy annak romjai alól. Nem Istennek tetsző magyar gyökerű élet az, amely származásának megtagadása, nyelvének elfelejtése árán csak a maga egyéni jólétét hajszolja. Nem Istennek tetsző keresztyén élet az, amelyik közönnyel szemléli szülőhazája sorsát s nem indítja meg annak jelenlegi szenvedése, rabsága. Az ilyen élet azt a Krisztust tagadja meg, aki mint Isten fia “könnytelenül vitte a Golotára az egész világ bűneit”, de mint Ember Fia földi hazája előrelátott sorsát megsiratta. A 48-as szabadság, eszme tartalmára fel kell hívnunk a világ figyelmét. Hirdessük, hogy a magyarság történelmi életének bizonysága szerint, sem gyermek, — sem pe. dig szolga-nép. Államalkotó érettsége, szellemi értékessége, az emberiség javára végzett szolgálatai alapján joga van a szabadságra. Ezért: a magyar felszabadítás kérdése elsősorban is a világ lelkiismeretének a kérd é s e . — Hinnünk kell, hogy "a szabadság-eszme elbukás után is igaúság marad. — Isteni, emberi jog ellenére, ideigóráig el lehet nyomni egy nemzet szabadságát, de végleges megsemmisítéséhez gyenge minden földi hatalom.” Ezzel a szabadság-szolgálatunkkal lélekben, erkölcsben, a szeretet összefogó erejében, otthoni testvéreink szenvedéséhez kell nemesednünk. Ne perlekedjünk, ne kapjunk hajba babarongyokon, amikor ők vállvetett kereszthordozással élet-halál harcukat vívják. Legyünk hűségesek befogadó hazánkhoz, Amerikához, mint annak polgárai. De egyúttal ne feledjük el szülőhazánkat, mint annak gyermekei. Ne fejedjük el a világ fényáradatában a szenvedő magyar haza képét, a saját földjén rabszolgaként idegen rabtartójának robotoló magyar földművest, a kizsarolt munkást, a jővötlen ifjúságot és a bebörtönzött lelkű értelmiséget. N e k ü n k.a világ előtt újból és újból el kell mondanunk a történelem örök tanítását: az a nemzet, amely biztonságáért eladja szabadságát, elveszíti mind a biztonságát, mind pedig a szabadságát. A magyar szabadság-eszmének ebben a szolgálatában benne van a mindnyájunkat egyesítő örök magyar program. Ennek zászlaja alatt mindnyájan elférünk, mindnyájan összeférünk. ASBóTH GYULA SARKCSILLAGUNK 1848 MÁRCIUS 15-ÉNEK TANÍTÁSA
