Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-11-01 / 10. szám
ERŐS VÁR 5. MOZAIKOK LUTHER ÉLETÉBŐL LUTHER — A MŰVÉSZ Az egykori feljegyzések szerint Luthernek Rómában az első élménye az volt, amikor az ultcán egy művészi alkotással találkozott. Az akkoribaji kiásott hírős, pogániy “Laokoon’’ szobrot vitte a nép. Harangzúgás kísérte a menetet. Luther jóhiszeműen megkérdezte: (Hifiiért szólnak a harangok? Talán azért, mert a szobor az egyház valamelyik szent jót ábrázolja ? Gúnyos hahota vélt a, válasz. — Luther a későbbiek során megemlékezik a pápák művészi kincseiről, de csak elítélően, hogy íme ilyenre megy a szegény ember pénze. S annak ellenére, hogy szerzetes társai mjindent megmutattak Luthernek, mint zarándoknak, Luther hallgatag volt ezekkel az “egyházi kincsekkel” kapcsolatban. Sokan ebből arra következtettek, hogy Luthernek nincs művészi érzéke és rajongása a szép iránt. Hogy Luther sohasem akart művész lenni, az biztos. Egészen más volt az ő hivatása és mégis művész volt! Meg volt benne a művész)! alkotásihoz szükséges megfigyelő képesség. Maga mondotta, ha Jézusra gondol, megelevenedik előtte az egész keresztrefeszítési jelenet. Luther szerette a szépet, különösen jól érezte magát a természet Világában, órákig él tudott gyönyörködni az égboltozatban, a szorgalmas méhek munkájában, az éneklő vagy fészket rakó madarakban. A illipcsei vita alkalmával, amikor ellenfelével, Eck Jánossal idegőrlő szellem-csaitáját vívta, Luther virágot tartott a kezében. — Boldog volt, ha megfürdethette szépet kereső lelkét kertjében. Lelkesülten mondotta ‘‘Hol van az a festő és patikus-, aki annyi színt és illatot tudna kitalálni, minit amennyiivei a gazdag Isten teremtő keze szórta tele a világot?” De szerette a szépet a művészi alkotások világában is. Oktalan rombolásnak tartotta a templomok ékességének a leszaggatását. Az volt a felfogása, miért ne legyen szép és művészileg is értékes annak az Istennek a háza, Alii a virágos mezőkön minden székesegyháznál gyönyörűbb templomot alkotott magának! Sem a szobrok, sem a képek ellen nem volt Luthernek kifogása, csak azok imádás tárgyát ne képezzék! — ö maga is szerette, ha szobája falán ott függ a Mária.kép a gyermek Jézussal a karján. Bibliafordítása és a kis Kátéja számára maga rajzolgatott művészi képeket. LUTHER — A SZÓNOK Luther művésze volt a szónak. Azt írták róla, hogy beszédei félig megnyert csaták voiltajk. Kiváló szónok volt, akinek hatalmas szava olyan erősen tudta megszólaltatni Isten igéjét, hogy hallgatói megrendülve, majd belső újjongással szívták magukba a hallott igéket. Az egyetemi 'ifjúság pedig tolongott Luther asztala körül, hogy láthassa és hallhalssa a fiatalság igaz barátját és nagy szónokát. Lut'heir művésze az írásnak. Irodalmi munkássága szinte példátlan a történelemben. Több mint .350 nyomtatott mű és 4000 magánlevél maradt utána. — Születésének 400 éves évfordulóján, 1883-ban adták ki Weimarban munkáit. Ez a sorozat 88 nagy kötetben, 65,000 o ld aj on foglalja egybe a nagy reformátor irodalmi munkásságát. Nemes egyszerűség, csodálatos kifejező készség, játszi könnyedség és hatalmas erő van bennük. A reformáció gyors elterjedésének egyik munkálója éppen Luther harsány szava és hatalmas erejű tolla volt. Luther művésze a verselésnek (is. — Szerinte egy jó vers jobban megragadja az ember lelkét, mint Cicero vagy Demosthenes leggyönyörűbb szónoklata. Számos verslet írt, művészi ihletettséggeJ. Első költeményét két vértanú emlékére írta, akiket 1523ban Brüssélben megégettek. Irt verselt a Tízparancsolatról és a Miatyánkról is. Leghatalmasabb alkotásai az “Erős- vár a mi Istenünk” c. költeménye, amelyet 1527-ben vagy 1528-ban írt. Ma már .több miint 200 nyelvre lefordítva éneklik hívő emberek ezt az örökéletű megzenésített Lutherverset. — Egy énekeskönylv jelent meg 1525-ben, abban már 24 Luther-éneket ítaláliunk. A mi magyar dunántúli énekeskömyvünkben 10 ének van Luthertől, köztük két szép karácsonyi ének: — ‘‘Mennyből jövök most hozzátok” (1535-bö:i) és “Mennyből jővén az angyalok’ (1542-ből.‘ LUTHER — A ZENÉSZ Luther művésze a zenének is. Isten igéje melllett ifjú korától kezdve a "szent muzsikát’’ becsülte a legnagyobbra. Többször beszél arról, hogy menynyire fel tudja üdíteni egy-egy szép ének. A hangszer-zenét művelte. Ha elővette szedetett hangszerét, a ‘-lantot”, ahogy maga mondja: “elfutottak az ördögök”. Családi körben vagy övéi és barátai je. lenlétében sokszor felhangzott ez a szent muzsika”. — Ilyenkor gyönyörködtető és építő házi hangversenyek színtere volt a boldog Lutiher hajlék. De Luther nemcsak élvezte és játszotta a muzsikát, hanem maga is szerzett zenedarabokat. — Énekeit kimondottan gyülekezeti használatra szerzetté, ő az első, aki a gyülekezeti énekeknélc rendszeres helyet biztosított az istentiszteletben és nem vonta ki a liturgikus zenei eleimet az (Istentiszteletből. Egyházunk Luther szelleméhez hű akar maradni abban is, hogy a zenei elemektől majdnem megfosztott magyar evangélikus istentiszteletet liturgikus elemek beiktatásával (ismét közelebb akarja vezetni az eredeti Luther istentisztelethez. Luthernek a gyülekezeti s templomi zene iránti szeretőbe nélkül ma szegényebb volna a viliág Walther János, Bach Sebestyén és a lutheri egyházi zene több kiváló alkotásával. Lutherről azt mondották ellenségei, hogy úgy énekelte bele tanait az emberek leikébe. — Az énekes Luther népe legyen tehát énekes nép, templomában és otthonában is . . . Angolból fordította: Guttóvz József IRATTERJESZTÉS A Dunántúli Keresztyén Énekeskönyv új, hangjegyes kiadásának az ára S3. — Még néhány példány kapható a Keskeny út vádora c. hitébresztő könyvből (az idei evangélizáció előadásainak vázlatával) darabonként 40 cent postaköltséggel együtt trjszövetségek, Bibliák, Kiskáték kaphatók: 2836 East Boulevard,. Cleveland 4, Ohio.
