Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-06-01 / 6. szám
4. ERŐS VÁR „Hogy mindnyájan egyek legyenek.. ” ii. A római kát. egyház, elhagyva a méltányosságnak, együttérzésnek és szelídségnek álláspontját, egyre merevebb lett. 1907-ben X. Pius pápa a ‘Ne temero1 decxetumban kimondotta, hogy vegyesliázateság katolikus szempontból csakis katolikus lelkész előtt köthető. Az akkori, róni. kát. püspöki kar belátta a rendelet sérelmes voltát s a Szentszéknél enyhítést eszközölt. A Németországra alkalmazott “Brovidea” eonstitució hatályát Magyarországra is kiterjesztette, mely szerint a nem római katolikus lelkész előtt kötött vegyesházasságok Is érvényesek. De 1917-ben Benedek pápa új kánonjogi “Codex”-et adott ki, amely a vegyesházasság tekintetében még sérelmesebb lett, mert az engedetleneket kiközösítéssel sújtotta. Hogy ep a kánonjogi Codex Magyarországon megnyerte-e a királyi placetumot, vagy az akkori kormány a placetum-jog gyakorlását akkor nem tartotta szükségesnek, — erről hallgat a krónika. Pedig a Codex 2319. oa|nonja (a kiközösítés) ellenkezik az 1895:43 tvc.-ell, amely kimondja’, hogy egyházi fenyíték nem alkalmazható senki ellen azért, mert pdlgári jogait gyakorolja. A gyermek vállasára megegyezést kötni, vajgy nem kötni szabad polgári joga mindenkinek. Az új kánonjogi Codex rendelkezéseinek hatása, a világháború gondjai és fájdalmai között eleinte nem volt feltűnő, ■csak később ébredt a magyar prot. egyház annak 'tudatára, Ihogy ismét az a helyzet állott ölő, amiről Deák Ferenc AMERIKAI EVANGÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio ERŐS VÁR — (MIGHTY FORTRESS) — Monthly — * JUNE 1959. No. 6. (22.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council Subscription: $2.00 a year Second-class mail privileges authorized at Cleveland, Ohio. (János ev. 17:21) így 'nyilatkozott annakidején: “Ez intézkedések törvényt és törvények iránti tiszteletet megdöntve, sok polgárnak a nyugalmát megzavarva, sok háznépnél a szeretet szelíd kötelékét eltépve: áldás helyett ..átkot hoznak a hívekre, mert egyrészről a fanatizmusnak lelkét költik fel, másrészről a valiástalanság magvait szórják el.” Ismételten dicsérettel emlékezünk meg a magyarországi rómait katolikus püspöki kanról, akik felterjesztéssel fordultak a római Kúriához és Magyarországra nézve kérték az eddigi jogállapot visszaállítását. Sajnos, kísérletök sikertelen maradt. Vitán felül áll az a megállapítás, hogy a Codex kánonjai nem a dogmának a szabályai, hanem az egyházfejedelemnek, éppen úgy, mint a tridenti zsinat dekrétuma, és a ‘‘Ne ternere’’ dekrétum is. Igazolja ezt az is, hogy a Codexet kezdeményező X. Plus pápa a Codex tervezetét kidolgozók számára, 1904. ápr. 11-i utasításában víllágösan megállapította: "IIt Codex eas tantummodo legos complecteteretur quae diiscipliinam spestant.’’ A sérelmezett szabályokat tehát nem a hittételek, nem a dogmák, hanem igenis az egyházpolitika szempontjai diktálták. Így tolhat joggal: ismételhetjük Deák Ferencnél1, hogy (iszonyú volt térítési buzgalom ból annyi szeretetni, nyugodalmat, boldogságot feldúlni. A reverzális ügy 1937-ben már annyira feldúlta a magyar társadalom és felekezetközi békességet, hogy a szegedi ev. ház akkori lelkésze és felügyelője (Egyed Aladár és: dr Polner Ödön) a 'Szegedi prot. egyházak priésbyteireit közös értekezletre hívták össze, amely előterjesztésüket egyhangúlag elfogadtál és országos mozgalmat indítottak a reverrzális törvény eltörlése ügyében. Körlevélben kérték az orís'zág összes evangélikus, illetve református gyülekezeteit, hogy forduljanak külön-külön felirattal ebben az ügyben a kormányhoz. * A felirat ismertetéséről, okfejtéséről és indoklásáról lapunk következő számában írunk. (Folytatjuk) “Megvan írva: nincsen igaz egyetlenegy sem.” (Róm. 3:10.) „Hithősök” í. — Beláthatod, hogy én, 'akinek szülői, nagyszülei és az egész 'rokonsága mind tiszta evangélikus volt, én, akinek ősei evangélikus Hitükért és meggyőződésükért börtönt és üldöztetést is szenvedtek, én. akinek rokonságában nemcsak lelkészek, de esperesek, sőt püspökök jis voltak, én nem esküdhetem római katolikus templomban. Ilyet nem kívánhatsz tőlem. Én csak -evangélikus templomban esküdhetem! Ennyivel nemcsak magamnak és famíliámnak, de illőn szeretett evangélikus anyaszentegyházamnak is tartozom! A menyasszony mindent, belátott. A vőlegény hitvaMó kiállása tehát fényes diadalt aratott. Nálunk esküdtek. Ennek most éppen tíz esztendeje ... De hol van a vőlegény azóta? 2.-—Hány családja van? — Hat. — Mind fiú? — Nem. Három kislány is van. — Azok is evangélikusok? — Mi az hogy? Nem vagyok én szívbajos! Világosan megmondtam annak idején feleségemnek, hogy nálunk nem lesznek két vallásé, két templomba járó gyerekek. Én nem akarok sem vitatkozást, sem csúfolódást a családban a vallás miatt. Éppen ezért legjobb, ha a gyerekek mind egy vállason vannak. S különben is, k|i hordja nálunk a kalapot? Nem én-e? — Hogy a kalapot maga hordja, azt látom. Csak magát nem látom sohasem a templomban. Mi ennek az oka? — Valakinek csak keli vigyázni a gyerekekre Is? — Hát a felesége? — Elmegy olyankor. — Hová? — Misére. (Evangélikus Naptár, 1959.) AZ ÁEH ÜJ F ő N ö K E Június 2-i budapesti hivatalos közlemény szerint Horváth Jánost, az Állami Egyházügyi1 hivatal vezetőjét felmentették állásától. Utóda, az új egyházi diktátor, a hírhedt Olt Károly többszörös volt miniszter lett. E kinevezés valószínűleg az egyházak elleni erőszak fokozódását jelenti.
