Erős Vár, 1959 (29. évfolyam, 1-11. szám)
1959-05-01 / 5. szám
ERŐS VÁR 7. Nt. MARKOVIT S PÁL HÚSZ ÉV ÓTA LELKÉSZ Nt, Mairkövits Pál pittsburghi lelkészünk hivatásának jelentős évfordulójához érkezett- Május 25-én volt éppen 20 esztendeje annak, hogy Kanadában, al Waterlooi Evangelical Lutheran Seminary-ban megkapta lel'készi diplomáját. Volt évfolyamtársai Kanadában és az USA-ban szolgálnak az Űrnak, — míg ő immár 14 éve a pittsburghi Első Magyar Ág. Hitv. Egyháznál áll a hívek élén. Hír szerint a húszéves jubileumra június első felében jönnek össze a volt téölógifs lévfolyamtársa'k a •Waterlooi, Alma Mater falai között találkozóra. Az Erős Vár iszerkesztősége őszinte szeretette® köszönti jubiláns lelkészünket » az Ür bőséges áldását kéri további munkájára! hogy jó erőben és egészségben állhassa meg a helyét ezentúl is, ugyanazzal a mély hittel és odaadó nemes munkálkodással, mellyel állandóan példát mutat, miképpen kell cselekvőén betölteni az Igét: ‘‘Azért fogadjátok be egymást, miiképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.” (Pál, Róm. 15:7.) Nt. Markovits Pált és feleségét bárom gyermekkel áldotta meg az Ür és igaz, nagy örömüket telik bennük. A legkisebb fiú 'Timotheus most öt1 éves és a család szemefénye. A legidősebb Carol Ann 16 éves leányka! az egyik pittsburghi high school tanulója, jövőre graduál. élénken közreműködik a Council of Churches munkásságában úgyis, mint ifjúsági elnök és egyike a R el easel Time Religious Education legrégibb tesbportvezetőinek, azonfelül bájos, finom hangjával erőssége az iskola, díjnyertes énekkarának és máris több ünnepségen szerepelt szólóénekével. A középső gyeitek: Pál István most 13 esztendőisj és a junior high school 8. osztályát végzi az idén. Két kitüntetéssel lepte meg szüleit. Első az American Légiontól való aranyérem, — ezt mint “jó elömentelfi citizenship award” tag kapta. Pittsburgh város 200. évfordulói ünnepségéinek keretében adják át n'eki junius 15-én. — A másik kitüntetést a DAR-től kapta, mint az amerikai történelem egyik legjelesebb tanulója. Ezt a kitüntetését junius 5-én veszi át a1 Posten Memorial Hallban tartandó ünnepségen. Az amerikai magyar étet nagy figyelemmé! kíséri azt az áldozatteljes testvérmentő munkásságot, amit Nt Markovits Pál a magyar menekültek ügyében immár tizedik éve kifejt. Mint az LWF kiküldött megbízottja a Szabadságharc után hónapokon át Bócsben teljesített szolgálatot a magyar menekültek érdekében. Jelenleg is éjt-nappallá tevő kemény munkával fáradozik a legújabban érkezők egyre nehezebbé váló elMyozéséfvel. Kétségtelen, hogy amerikai magyar egyházi életünkben a pittsburghi ölelte fel az újamerikás hittestvérek legtöbbjét és ennek az eredménynek egyedül Nt. Markovits Pál kitartó tevékenysége volt a lendítő ereje. MAGYAR, EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET VOLT TORONTÓBAN Dr. Pokoly László, a torontói magyarok United Church lelkésze május 10-re, Anyák Napjára meghívta Nt. Egyed A- ladár esperest evaSngéiíkus istentisztelet tartására. Nt. Egyed Aladár felkészült az útra, de közbejött betegsége folytán a meghívásnak nem tehetett eleget. Helyette a'p Erős Vár szerkesztője repült át Torontóba, ahol 140 kér. magyar 'előtt hirdette az Igét' és 35 evangélikus testvérünknek szolgáltatta ki az Ur szent vacsoráját. Délután résztvett, a torontói magyaír cserkészek foga'dalomtételi ünnepségén, amtelyen beszédet mondott. Követve Krisztus Urunk életútját, amint, az evangéliumok arról bizonyságot tesznek, sZem'be tűnik az, hogy menynyire tervszerű pontossággal ment az végbe. Mindig tudta mit kell cselekednie. Több ízben valósággal elkerül eseményeket, vagy elhalasztja azokat, azzal a kijelentéssé®, hogv még nem érkezett el annak az órája. Ez a Szentírás tanúsága s'zerint azért volt lehetséges, mert élete bele volt ágyazva Istenbe, ő azt Cselekedte, amit Isten parancsolt neki. ő (egynek tudta magát az Atyával és ismerte annak szándékát és megmaradt ' mindenkor abban. Feladatát Isten kezéből vette, az ő küldöttének tudta magát. Vajjoin így vagyunk-e mi te, kik Krisztus követőinek valljuk magunkat? Megváltónkkal kapesoffiatban csodálattal adózunk, amikor látjuk, milyen odaadó hűséggel ragaszkodott küldetésének betöltéséhez. Szívesen elismerjük, hogy Jézus Krisztus tanítványai és nagy követői hogyan tudtak súlyos körülmények között is megmaradni az Istentől reájuk ruházott feladat véghezvitelében, de saját személyünkkel kapcsolatban ritkán gondolunk arra, hogy Isten nekünk is valami feladatot tűzött ki célul. Magunkat kis, jelentéktelen embereknek tartjuk csupán, kiknek élete nem más, mint gyakran jelentéktelen események összefüggéstelen egymásutánja. Semmiféle különös küldetésnek nem vagyunk tudatában. Pedig mindnyájunknak van Istentől kiszabott pontos küldetése. Isten nem ismer jelentéktelen embert. Embertársainknak lehet lekicsinylő véleménye rólunk. Tarthatnak minket nélkülözhető, semmitmondó valakiknek. Mi azonban ezt ne tartsuk szemünk előtt. Ne feledkezzünk meg sohasem arról, hogy a Biblia tele van eredetileg igen jelentéktelen emberek történetével, akik egyszeresük igen jelentős1 szerephez jutottak. Sokszor az a benyomásunk, hogy Isten egyenesen tüntet, 'amikor ismeretlen személyeiket használ: fel nagy dolgok véghezvitelére. Olvasva a próféták történetét azt látjuk, hogy az ismeretlenség homályából Isten hívása nyomán jönnek elő Isten emberei. Így hívta el Jézus is tanítványait. A harmadik hitágazat lutheri magyarázata szerint Isten minket is hív az evangélium által. Amíg nem hallottuk meg a hívó szót, addig nem is tudunk semmiféle küldetésről sem. Az evangélium-hirdetés által Isten hív minket magához és beflleágyazza életünket Krisztus által — önmagába. Ekkor nyílik meg szemünk küldetésünk fontosságára. Az a sokféle feladat, kapcsolat, viszony, és munka, amelyben áMunk és vagyunk, — egyszerre csak megjelenik egy nagy, összefüggő egységben, amit úgy lehetne legjobban jellemeznünk, hogy az szolgálattá lesz. Felismerjük, hogy életünk célja Isten szolgálata. Nézzünk csak körül és meglátjuk majd, hogy érettek a, mezők alz aratásra, de Keivés a munkás. Istennek nagy szüksége van minden egyes létekre. Amikor hív minket, kövessük őt, hogy küldhessen minket is Tessényi Kornél „Amint cselekszik az ember, úgy fizet neki az Űr és ki-ki az ö útja szerint találja meg, amit keres.” (Jób 34:11.)
