Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-06-01 / 6. szám
4. ERŐS VÁR a magyaroknak nincsen. Most nem sérteni, hanem irigyelni fognak minket.” A MAGYAR ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ- A MAGYAR REFORMÁCIÓ SAJTÓJA Nem véletlen, hogy a reformációt meg ölözte a könyvnyomtatás találmánya. Isten bölcs kegyelme van ebben is. A sajtó szárnyat adott a reformációnak. Luther tanítása így röppenhetett szét szinte beitek, hónapok alatt s így jutott el hozzánk is, egy-ketíöre. A magyar reformáció munkásai is hamar rájöttek a sajtó fontosságára. Mátyás király 1473-ban létesült, de t‘z év múlva már meg is szűnt Hess-féle nyomdája után az első magyar nyomdát a reformáció adta 1529-ben Nagyszebenben. A második magyar nyomda atyja H o n t e r János, aki 1535-ben Brassóban nyitott nyomdát. — A harmadik Sárvárott létesült 1537-ben,, Erdösi Sylveszter János szorgalmazására, Nádasdy Tamás támogatásával. Ezen nyomták az első, — hazánkban készült, — magyar nyelvű könyvet: Erdösi üj -itestámentbum fordítását, amelynek bevezetőjében megszólal az első magyar distichon, így: “Próféták által szólt ríghen ER,0S#W AMERIKAI EM4NGÉLIKUS ÉLET Szerkeszti és kiadja az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio ERŐS VAR — (MIGHTY FORTRESS) — Monthly — * JUNE 1958. No. 6. (10.) * Published by the American Hungarian Lutheran Conference in cooperation with the National Lutheran Council * 2836 East Blvd. — Cleveland 4, Ohio Subscription: $2,00 a year SECOND-CLASS MAIL PRIVILEGES AUTHORIZED AT CLEVELAND, O-néked az Isten, Az kit ighírt íme vígre meg atta fiát.” A negyedik magyar nyomda alapítója Heltai Gáspár Kolozsvárott 1550- ben. A XVI. sz, hazai művelődéstörténete szempontjából ennek a nyomdának van a legnagyobb szerepe, mert igen sok jó könyv készült benne. Bornemisza Péter is alapított nyomdát, ez került Vizsonyba s ezen nyomták 1590- ben Károli Gáspár híres bibliáját is. Hogy milyen nagy fontosságot tulajdonítottak akkor a nyomdának, mutatja, hogy egyik-másik prédikátor maga cipelte a vállán kézi nyomdáját s müveinek szerzője, nyomdásza és terjesztője volt egyszemélyben. Így érthető, hogy a XVI. század harminc nyomdája közül huszonkilenc a reformációt szolgálta. Pár szót most a reformáció sajtótermékéről. Szép számban jelentek meg érdemes müvek — Így pl. Bornemisza nyomdája tíz év alatt 13 termetes kötetet bocsátott ki, benne oly nagy munkát is, mint prédikációinak ívrétfi 727 levélnyi “öreg könyv”-e. A reformáció nyomdáinak kiadványai a legkülönbözőbb műfajhoz tartoztak. Biblia-fordítás és történelem, nyelvtan és énekeskönyv egyformán betűt kap benne. A nyomdák szinte kivétel nélkül főúri ‘‘tengetök” (pártfogók) bőkezű segedelmével dolgoznak. Nem egy főúri személy tollat ragad és teológiai müvet ír. Természetesen, a sajtótermékek többsége vallásos tárgyú. — Akkoriban sokkal inkább közügy volt a keresztyénség, mint manapság. A magyarság az evangéliummal igazán megrázó erővel a reformációban találkozott. Ez a tény a sajtó termékeiben is meglátszik. Amint már jeleztük is, a reformáció első magyarnyelvű sajtóterméke a bibliafordítás volt. Erdösi Sylveszter 768 lapra terjedő újszövetségi fordításához előszót írt: “Néhány évvel ezelőtt, még azzal sértegettek bennünket, hogy a muszkáknak is vart evangéliumok a magok nyelvén, csak A reformáció sajtótermékeiben a bűnbánati és vigasztaló hang uralkodik. Bátorhangú u pédikátor-írók a mohácsi vész nagy csapásáért a magyarság bűnét okolták. Egy korabeli névtelen magyar Jeremiás így ír: “Tudjuk, hogy vétkeztünk, mert téged nem tiszteltünk. Mint atyánkat téged nem szerettünk, Mint hatalmas urunkat, téged nem féltünk. Azért kell már tisztelnünk pogányokat, gyilkosokat Paráznákat, bálványimádókat. Kiknek el kell viselnünk kemény igájokat.” Mennyire aktuálisak ezek a sorok ma is. De vigasztalják is Isten kegyeima is. De vigasztalják is Isten kegyelmével a megpróbált nemzetet, így: “Ez világon nincs oly igen bűnös, nincs oly igen gonosz, Hogyha idejében megbánja bűnét, tér az Ür Istenhöz, Kit eltaszítana és Szent Fiáért nem venne magához.” A reformáció irodalma magyar irodalom. Katolikus író írta: — “ ... a protestantizmus elsőrendű érdemei közé tartozik, hogy polgárjogot szerzett az irodalomban a magyar nyelvnek.” A reformáció adta a magyarságnak, — igaz, hogy latin nyelven, — az első miagyar nyelvtant, az első népkönyvet, az első abécés könyvet és az első magyar drámát. Ma is lehet tőlük magyart tanulni. Méliusz Péternél ilyeneket találunk: “Évának szeme a tiltott fán ragadt.” “A Sátán az Is ben méltóságára akar hágni.” “A testi élet farka csak az örökkévalónak.” — Bornemisza őszinte realitással így ír az ördögről: “tapogat, hazudoz, röhög és röttent...” Egy korabeli költeményben ezt olvassuk: “Ezeknek szájok zsírosb az vajnál Síkosb ajakok az faolajnál Élesb az nyelvek az éles kardnál Szájokban nincsen egyéb álnokságnál.” Balassa Bálint így gyónt egyik énekében: “Anyámnak méhében bűnben fogantattam (Folytatás a kővetkező oldalon)
