Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-09-01 / 9. szám
6. ERŐS VÁR ..Te és a gépkocsi”----- Fiataloknak ----szoros az a kapu és keskeny az út, amely az életre visz.”(Mt.7:14.) Egy karikatúra szerint a “biztos úr" nem válaszol a gépkocsivezetőnek arra a kérdésére, hogy: — Merre van a keskeny út? Elférek ott a kocsival? fin azt mondom, — lehet, hogy igen, lehet, hogy nem! Mindenesetre, nem attól függ, milyen kocsival utazol. A Volkswagennek, pl. megvan az előnye a forgalmas világvárosok belvárosaiban, szűk utcáiban. A parkírozáshoz is könnyebben talál a vezető helyet. Lehet azonban, hogy sokan mégis lenézik a kis kocsikat, hiszen ezek kényelemben, szélességben, sebességben nem tudják felvenni a versenyt pl. egy Forddal, stb. Vannak, akik az embereket gépkocsijuk szélességéről, színéről, nagyságáról, gyártási évéről, vagy száguldó sebességéről ítélik meg. Annál “életrevalóbb’ a tulajdonos, minél inkább képes lépést tartani a haladással, élve a technika modem vívmányaival és ezért gépkocsiját évente újabb és újabb típusúra becseréli. Sokan gondolják: ‘Már autója is van’ — jól megy a sora. Ilyen hamar szerzett megának. S közben ? A gépkocsitulajdonosnak talán csak “kocsija” van, -— nehogy megszólják, — hogy kérkedhessél talán, hogy dicsérjék... — De semmi más. Se otthona, se ruházata, se állása, se békessége nincs. Nincsen egy életre való békessége ISTENNEL. A “keskeny út” nem “Zollstock”kérdés. Itt nem lehet kimérni cm-ként a választ. Itt egyetlen gépkocsinak sincsen a karossériára nézve előnye! Luther mondja egy helyen: “A bölcsek, tudósok nagy feje nem képes keresztül jutni a szoros kapun, mert értelmük a hit számára mindig útban van.” Lehet gépkocsival “gazdagon” elveszni az életben és koldus-szegényen békességet találni. Persze, fordítva, a szegénység még önmagában nem jelent békességet. Lehet, hogy elférsz kocsiddal a keskeny úton, lehet, hogy nem! Nem gépkocsidon, hanem rajtad múlik! “Amire szívedet hagyod és bízod, az a te istened.” És ez nemcsak feleséged, vagyonod, összeköttetésed, pénzed, tehetséged, földed és udvarod, hanem a gépkocsid is leheti- Ne értékeld túl a modern eszközöket, — ezt az istenedet! Isten nélkül a magad által választott “istened” pusztulásba, nyomorba is dönthet-A biztosító pedig akkor nem tud segíteni, hiába kísérli meg pénzzel. Gépkocsid elvihet az “életre”, — a Krisztussal való találkozás helyére és találkozhatsz Vele útközben is, ha valaki hirdeti neked az evangéliumot. De el is távolithat és rohanhatsz vele a lejtőn lefelé, egyre növekvő sebességgel is. Gépkocsid nem tehető felelőssé. Ha jó vezető vagy, mindenben neked engedelmes. Végsösorban nem a gépkocsid, hanem hitetlenséged taszít kárhozatba és ismét nem a gépkocsid, — hanem Krisztusban való hited visz életre, — a keskeny úton és a szoros kapun át. Lehet, hogy gépkocsivezetői vizsgád akalmával ezt a kérdést nem vetették fel előtted. Biztosan nem! Mégis gondolkozz felette, egy rövid ideig, útköze ben, rohanásod egy-egy pillanatnyi szünetében. Talán kevesebb lenne a halál országutjainkon, s több a békesség otthonainkban, ha több Krisztushívö gépkocsivezetője lenne egyre gyorsabban száguldó századunknak. S végül még valamit: 1. Ne legyen más Istened — még gépkocsid sem. 2. Ne vedd hiába Istened nevét — ha gépkocsid el is romlik. Még éjjei, nyílt pályán sem, s ha ekkor autóstoppodra nem áll meg senki, ne szólj utána: legyen defekted! 3. Szenteld meg az ünnepnapot! Gépkocsiddal ne távolodj, hanem inkább közeledj az igehirdetési helyekhez. 4. Tiszteld atyádat és anyádat s szeresd családodat és felebarátod családját a sebességnél jobban! 5. Ne ölj — gépkocsiddal sem. 6. Ne paráználkodjál, — gépkocsidban sem! 7. Ne lopj, — gépkocsit sem. 8. Ne tégy felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot, akkor sem, ha a gépkocsidat neki eladod, vagy az övét veszted meg. 9-10. Ne kívánd felebarátod — gépkocsiját. Higy inkább Krisztusban és üdvözölsz, — bejutsz az életre, — mintgépkocsitulajdonos, vagy gépkocsivezető is, mind te, mind házad népe. Szépfalusi István NEM FOGYÓ KEMÉNNYEL Nőni kell, mint a fának s gyökérrel fogózni a világba. Hol vagy, gyökerem s mi táplál téged? Talán ia szél, mi keletről nyugatnak tart s hiú híremmel letépi lombomat? Vagy a víz, mi jön és rohanna velem, ha kimosta gyökerem? A Nap talán, mi mindig égröl-égre száll? Csak a föld, az otthoni föld táplál engem. Alázatosságra int, de nőni kényszerít s élni népemért. Miért is élnék, ha nem ö lenne a cél? A változó viharral hasztalan küzdenék... De légy te a cél. Népem Istene, a népért élni kényszeríts, hogy miként ő: jámborul s nem fogyó reménnyel tűrjem a megaláztatást s a kínt. Flórián Tibor IMÁDSÁG NAPI KEGYELEMÉRT Édes Istenem, csupán a Te kegyelmed tart meg engem testben és lélekben. — Azt, hogy a mai napig eljutottam, feladataimat elvégezhettem, bűneim miatt el nem besztem, egyedül a Te jóságos kegyelmednek köszönhetem. — Erőtlen és elesett vagyok Nélküled, édes mennyei Atyám, és ezért könyörgök Hozzád, hogy Szent Lelkeddel ajándékozz meg engem, méltatlan gyermekedet, és olyan hittel, hogy az Ür Jézus Krisztusban nyújtott kegyelmedet elfogadhassam. — újíts meg engem naponta kegyelmedben, a Jézus Krisztusért. — Ámen.
