Erős Vár, 1958 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7. szám
2. ERŐS VÁR (Folytatás az előző oldalról) iránt igazságosak lenni. Csak egyedül Krisztus adhatja meg a világ népei számára azt a szabadságot, igazságosságot, melyen a világ békéje feléplühet. Minden e világban dúló békétlenség oka az, hogy az ember háborúban áll Istennel, Amíg ez a háború főijük, addig az ember embertársával sem tud kibékülni, azzal is hadban marad. — Krisztus halálával kibékítette Istent az emberrel. Békességet teremtett köztük. Ezért a Krisztus által lehet békességünk Istennel s embertársainkkal. Ez a Krisztus adta békesség nem olyan, mint amilyent a világ ígér. Kern egyszerű eltörlése a viszálynak, nem a gyűlöletnélküliség egyszerű “fegyverszünete”, hanem a rossznak jóval való legyőzése, a gyűlölet helyébe a szeretet ültetése. Csak ennek a Krisztus adta békének, igazi békeérzületnek, _ békeszeretetnek hordozói és terjesztői lehetnek egy elkövetkező világbéke apostolai. A békeszolgálat tehát Krisztus-szolgálat. - ■ ' Az egyháznak ezt a szolgálatot kell végeznie a béke érdekében. Erre kapott megbízatást és semmi másra. Ezért az egyház nem lehet politikai, katonai tanácsadóia a béke biztosítása végett az egyes államok vezetőinek. Az egyháznak egyetlen leszerelési programja, hogy a világot az Ige alapján rávegye bűnei leszerelésére, amint egyetlen felfegvverkezési programja a lélek fegyvereivel való minél tökéletesebb felszerelkedés. Ezért az evangéliom alapján állva és egyedül Isten Igéjének engegdelmeskedve. mi a szabad világban a szólásszabadság jogával élő’ egyházak nem adhatjuk oda magunkat semmiféle politikai <rbéke”-propaganda engedelmes szócsöveinek. Mi tudjuk, bogy a kommunista zsarnokság. amíg hangosan fújja a békeharsonát addig a legkegyetlenebbfil bánik a hatalma alatt szenvedő népekkel s aknamunkájával, megtévesztő “béke” propagandájával az egész világon a békétlenséget terjeszti s az egymásra fenekedés ördögi munkáját, fizi állig feOfegyverzetten. Az egyház ennek a szuronyok teremtette békének nem tehet terjesztője. Az ilyen állapot nem béke, hanem fegyveres erővel teremtett elkeseredett némaság. Ez a temető békéje s nem a Krisztus által kínálta életnek a békéje. Az evangéli omi szabad egyházak az ilyen béke szolgálatába nem állíthatják oda békemunkájukat, nem lehetnek ilyen béke terjesztésével, a kommunista világuralmi törekvéseknek a kiszolgálói. A béke Isten szerint való állapot. Béke csak ott van, ahol Isten van. Akik elvben és gyakorlatban Isten ellen, Krisztus ellen harcolnak, mint teszik ezt a kommunisták, azok ebből következőleg nem lehetnek sohasem az igazi békének a hirdetői és munkáiéi. Az egyház az evangéliom alapján állva, nem teheti magáévá a félelemből, önzésből fakadó, különböző emberi bölcselkedések létrehozta “béke-hadjárat”-ot sem. Az ilyen békemozgalomnak a rugója nem az emberszeretet, s nem az igazságos béke megteremtése, hanem a “magam-féltés”. Az ilyen élveket vallók azt hiszik, hogy ha elfogadná a világ a kommunisták javasolta s a jelenlegi hatalmi egyensúlyt az ö javukra billentő atömlefegyverzést, egy “csúcs-konferencia” létrejöttét, akkor a világon mindenütt béke lenne. Az Ige szerint, “amit vet az ember, azt aratja is”. :— Ha az ember búzamagot vet, természetesnek tartja, hogy búzát is arat. — Akkor viszont miért (Máté 9,9—13.) A bűnös ember hasonlít a beteghez: a bfin a kárhozat fenyegetésével éppen olyan' halálos veszedelem, éppen úgy kiszakit hivatásunk végzéséből, éppen olyan tartós nyomorúság az életünkben, mint a betegség. Csak egy dologban nem hasonlít hozzá: a betegséget bárki véletlenül is elkaphatja, — de bűneinkkel kapcsolatban lelkiismeretünk is kérlelhetetlen pártatlansággal figyélmeztet minket arra, hogy bűnösségünkért csak magunkat okolhatjuk. Éppen a lelkiismeret gyötrő vádolása következtében is, a bűnös ember nemcsak hasonlít a beteghez, hanem valóban beteggé lesz. Sok rejtélye, kikutathacsodálkozik ez a világ, hogy ha állandóan a viszálykodás, igazságtalanság magvát veti, akkor atomfegyverkezést, esetleg egy atomháborút arat. Az atomfegyverkezés a bűnös emberi természet romlott fájának egyik romlott gyümölcse. De jobb lesz-e a fa, ha csak a romlott gyümölcsöt szedjük le s ha nem következik be a fának gyökereiben való megújulása? Az atom. fegyverkezés a romlott fának csak egyik rothadt gyümölcse. Van ott, ezen a fán még elég hasonlóan romlott gyümölcs: a rabszolga táborokban szenvedők százezrei, a zsarnokság által eltiport s halálra ítélt népek érzik azt. Ha megszűnnék is az atomfegyverkezés, ezek a gyümölcsök még mindig megmaradnának. Ezekre adja áldását az egyház? Az egyháznak reá kell mutatnia arra a veszélyre, amely az atomháborúval bekövetkezhetik. Meg kell ezt a fegyverkezést úgy mutatnia, mint amellyel Isten reá akarja ébreszteni az emberiséget szörnyű bűneinek meglátására s a még idejében való megtérésre. Ha az emberiség nem akarja meglátni az atomfegyverkezés mögött az ö ítéletre felemelt karját s nem tér meg még idejében, akkor magára vessen, ha a világpusztülás az igazságos Isten végzéséből bekövetkezik. tatlan betegségnek egy-egy elintézetlen bűn az okozója. Nem lehet rajta csodálkozni, hogy Dávid király is, egyik betegségét, utólag, a bún átkos következményének látta (Zsolt. 32,3-4). Ma is mily sokan vergődnek tanácstalanul ilyen betegségben! A bűn betegeit csak Jézus Krisztus tudja meggyógyítani. Megpróbálják a gyógyítást az emberek is, lelkiismeretelaltatással, felejtéssel, hazugsággal és más oktalan, bűnös lelki kuruzslással; ezek nemcsak eredménytelenek, hanem még növelik is a beteg nyomorúságát és még nyilvánvalóbbá teszik, hogy Jézusra szorultunk. Jézus gyökeres gyógyítást végez: kiment a bűnből és új (Folytató« a következő oldalon) A bűn betegeinek Jézus az egyetlen orvossága
