Erős Vár, 1952 (22. évfolyam, 1-10. szám)
1952-02-01 / 2. szám
nem férj ed „ *♦. Az asszonynak elállt a lélegzete,- Ó. uram, te próféta vagy. En tudom, hogy eljö a Messiás, akit majd Krisztusnak mondanak és amikor eljö, megjelent nekünk mindent. Jézus felállt, A szelid alázatosság elszállt-az arcáról és a közelgő megváltás áldozatának komor méltósága ült vonásaira,- En vagyok az I - mondta. Az asszony letérdelt eléje.- Ó, uram,., - lehelte halkan. Es Jézus elnézett a biborfényben úszó város felé. Ezen az aszszcnyon keresztül ide fog térdelni majd az egész város, hogy elvegye tőle a Kegyelmet, amit az Atya küldött általa a bűnös emberiségnek. Lehajolt és rátette kezét az asszony fejére:- Eredj el békével... /k.n.m./ AZT AKAROM...- Bencze Béla verse - Azt akarom, hogy egy legyek a földdel, melynek nem fáj eke, ásó és lapát, nem fáj: a! csákány, nem fájnak a tárnák, a források, melyek csiklandva járják és a kutak mélységes mélye sem fáj. Azt akarom, hogy egy legyek a földdel és tele legyek termő búzával, meg zölddel, árnyékkal, lombbal, erdővel, réttel és minden kis rögöm röppenjen széjjel, ha barázdát von a magvető... Legyen tó rajtam, hatalmas tenger, szakítson szivemről virágot az ember, tépjen ki testemből követ és kincset, halásszon gyöngyöt, csináljon bilincset, vegye ki kenyerét vassal és körömmel... Csak ne érezzék semmit és ne lássak és testem egészen egy legyen a földdel,.,
