Erős Vár, 1949 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1-2. szám
ERŐS VÁR 7 Mihályt, aki aztán szép csendesen elköszönt. Kárásznét azonban foglalkoztatta a gondolat. Csakugyan, mi is lenne, ha ő kezdene hozzá a feketézéshez. Hiszen annyian csinálják. Miért ne menne neki is? Hallottá, hogy Münchenben nem is olyan nehéz jó “üzleteket” kötni a fekete-piacon. Jutna orvosságra, lenne mit enniök és Katica őszre iskolába mehetne. . . . Hiába volt férjénfek minden tiltakozása. Egy derűs reggelen összecsomagolt és amig Imre a közeli erdőben gombát keresett,—alkalmi autóval elutazott. Levelet hagyott hátra: “Imre lelkem! Bocsáss meg érte, hogy akaratod ellen cselekszem. Nem birom tovább nézni, hogy szenvedsz. Az a gyenge támogatás, amit a falutól kapunk az élethez kevés, a meghaláshoz sok- Elmentem, Münchenbe. Nagyon szeretlek benneteket! Vigyázz Katicára! Csókol Jolánkád.” * Mondom — tavaly történt, Bajorországban,— hogy Kárász Imréné otthagyta a családját és Münchenbe utazott. Hetek múltak el anélkül, hogy hirt hallottak volna felőle. Imre és a kis Katica egymást vigasztalták, hogy “Anyuka viszszajön!” De nem jött. Végre levél érkezett, a melyben Jolán megirta, hogy megérkezése napján Münchenben egy volt barátnőjével találkozott s azóta is annál lakik. Cserép Mihály adott nekik árut és már eredmény is mutatkozik. Hamarosan csomagot küld minden jóval. . . . Kárász nem válaszolt, — de a csomag mégis megérkezett. Volt abban minden, amiről Katica álmodott: cukor, csokoládé, liszt, zsir és egy kis ruhácska. . . . Imre tehetetlen volt. • . . Finom ételeket főzött a kislányának, de ő maga a világ minden kincséért sem nyúlt volna hozzá. Tüdeje egyre jobban gyötörte. Nagyon vigyázott, nehogy Katica is megkapja a “szegény-betegséget.” De az anyai szeretetet nem tudta pótolni. Hiába volt minden igyekezete. . . . Egy vasárnap este nagy vihar támadt és olyan felhőszakadást kapott a falu, amire a legöregebb bajorok sem emlékeznek. . . • Imre a kis Katicával a falu iskolájában volt, ahol valami régi filmet mutattak be. A vihar után elindultak hazafelé s ütjük egy kis patak hidján vezetett keresztül. A patak szinültig tele volt vadul hömpölygő vizzel, ami a hegyekből áradt lefelé. Hogy történt, hogy nem, — a kis Katica a hidnál egy pillanatra elresztette édesapja kezét s a patakba esett. . . . Kárász eszét vesztve ugrott SZÍVÉLYES és körültekintő kiszolgálás BODNÁR A. LAJOS TEMETKEZÉSI INTÉZETE 3929 LORAIN AVENUE MElrose 3075 vagy 3076 Cleveland, Ohio 1 ———— \1 utána. Úgy, ahogy volt, ruhástól. Jó úszó volt mindig. Most is, nagy csapásokkal húzott előre a sodrás irányába, kereste egyetlen gyermekét, de hiába. . . • Katicát elnyelték a hullámok. . . . Csak másnap akadtak rá, egy fűzfa tövében. . . . * Hogy is volt a mesében? A rosszakat megbüntetik, a jókat megjutalmazzák a tündérvilágban . . . ? Miért van az, hogy a mi világunkban sok minden másképpen van? Fordítva. . . . Miért büntet bennünket, magyarokat ennyire az Ur? Ennyire rosszak volnánk? AZ ÉN ANYÁM Az én anyám egy egyszerű kis magyar asszony volt; Az ő feje felett áldón állt meg a nap s a hold. Temó ruhában járt-kelt — és soha sem aludt . . . Reggel kinyitotta mindig a poros zöld zsalut. Sütött-főzött — szegény — és bölcsen hallgatott. Ha zongora szólt; felvidult s halkan dalolgatott . . . Napsugár játszott a muskátlis ablakán. Ez volt az én áldott; imádságos lelkű; drága jó Anyám. Fehér Józsefné Evangélikus egyházunkban a múlt évben 72,000 vasárnapi iskolai tanitó működött s a gyermekek száma 10,000-el növekedett egy év alatt. Ebben az évben minden gyülekezetben igyekeznek kiépíteni a vasárnapi iskolát úgy feljavított felszerelésben, valamint elsősorban a gyermektábor megnmövelésével. Vájjon akad-e magyar egyháztag, aki ebben veszedelmet lát? Adná Isten, hogy megértenék azt, amit Luther mondott: “a gyermekek az egyház veteményes kertje.” + Ezzel a kedves meglepetéssel egyidőben ismét felhívjuk Testvéreink figyelmét, hogy ahol lakást vagy munkát tudnak felajánlani, jelentsék azt a lelkészüknél, hogy minél több ember számára tudjuk megnyitni Amerikához a kaput és boldogulásuk útját. Sajnos eddig mindössze kb. 25 evangélikusról tudunk, akiknek ezt a lehetőséget magyar egyházhiveink megadták. Vannak egyházak, ahol ezen a téren mégcsak nem is mozgolódtak az emberek. “Ha szeretet nincsen énbennem, semmi vagyok.” “Tegyetek jót mindenekkel, de kiváltképpen hitetek cselédeivel.” SZIVES MEGHÍVÁS A Clevelandi Első Gyülekezet kebelében működő Luther Márton Betegsegélyző és Templom Egylet tagjai sorába hívja Cleveland evangélikus népét. Az Egylet gyűléseit tartja minden hónap harmadik vasárnapján délután 3 órakor a 2830 East Boulevardi Evangélikus Iskolateremben.
