Erős Vár, 1948 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1948-02-01 / 2. szám

XVII. ÉVFOLYAM PITTSBURGH 7, PA. 1948 FEBRUARY 2-IK SZÁM A MAGYAR EVANGÉLIKUS EGYHÁZAT MEGBECSÜLIK KÜLFÖLDÖN Dr. Ordass Lajos püspök nyilatkozata külföldi útjáról Lapunkban rézletesen irtunk arról, hogy D. Ordass Lajos püspök öt hónapos külföldi útjáról hazatért és a magyar evangélikusság meleg fo­gadtatásban részesítette megérkezésekor. A hosz­­szu, fárasztó külföldi útról hazatérő püspök a Balaton mellé Révfülöpre ment néhány heti pi­henésre. Itt az evangélikus tanítók üdülőházában felekerestük Őt, hogy lapunk nagy olvasótáborá­nak nevében személyesen is köszöntsük és nyi­latkozatot kérjünk tőle külföldi útjáról és ezen utón szerzett tapasztalatairól a nagy nyilvános­ság számára. Ordass püspök a legnagyobb szeretettel fo­gad. Amikor kifejezést adunk annak, hogy kül­földi utján milyen sokan gondoltak Rá és imád­koztak érte, felvillan a tekintete, határozottan mondja: ezt állandóan éreztem. Nyilvánvaló volt számomra, Isten ezt határozottan megmutatta, hogy itthon sokan imádkoznak értem. Nagy erő­forrás volt ez szolgálatom végzésében. Mi volt a legnagyobb élménye külföldi utján? — kérdezzük a püspököt. Nehéz ezt egybefoglalni, mert volt jó néhány. Elsőnek az amerikai magyarsággal való találko­zásomat említem. Úgy mentem ki, hogy egyetlen ismerősöm volt csak, Brachna Gábor lelkész. Bi­zonyos szorongás töltött el, mert nem tudtam, milyen szívvel fogadnak. De amit ott tapasztal­tam, amit az evangélikus gyülekezetek cseleked­tek, ez felejthetetlen élmény marad számomra. Nem lehetett egy mondatot kimondanom, amit azonnal ne teljesítettek volna. Büszke voltam kint élő magyar testvéreinkre. A papjaik azt mondják, hogy nagyon megbecsülik a magyar munkásokat odakint. Ha gazdasági krízis állna elő Amerikában, nem kell félteni a magyarokat, mert olyan helyzetbe kerültek becsületes mun­kájuk révén, hogy sok esztendei válság sem jut­tatná őket nyomorba. Jártam egy nagy gyógy­szergyárban, ahol a munkások között sok magyar ember dolgozik. Óriási méretű modern gyár ez, amely ben az épületek ablakai színes üvegből vannak készítve, úgy, hogy egy-egy ablakra egy­­egy hűséges munkás arcképe van festve, s a kép alá az illető neve van írva. Nagyon örültem, a­­mikor köztük magyar arcokat láttam és alattuk ilyen magyar neveket olvastam: Horváth Erzsé­bet, Varga József stb. A gyárban dolgozó mun­kások ezeknek a kiváló munkásoknak a színes portréját láthatják, példaként maguk elé állít­hatják, akik a gyárban megfordulnak, ebből is tudomásul vehetik, hogy a magyar munkásokat hogy megbecsülik. A másik élmény Berggrav oslói püspökkel való találkozásom volt, aki a norvég egyházi har­cot páratlan eréllyel és hősiességgel vívta annak­idején. Verhetetlenül az első ember ő ma észa­kon. Vele való együttlét Oslóban felejthetetlen a számomra. Az egyház nagy hősével álltam szembe, s azt éreztem, hogy benne a Krisztusnak egy nagy bajnoka áll előttem, aki a Krisztus ügyéért másfél évig börtönt is viselt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom