Erős Vár, 1947 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1947-12-01 / 12. szám

2 ERŐS VÁR Bizony nem olyan a mi karácsonyunk, “ami­lyennek lenni kellene.” De nem karácsony nap­jának lényege lett más, az nem is fog megváltoz­ni. Hanem mi lettünk mások. Nem tudunk el­­ámulni, hallgatni és csodálkozni Isten érthetet­len szeretetén, mint a bethlehemi pásztorok. Mi lettünk “okosak” úgy annyira, hogy mindig mi akarunk beszélni, mi akarunk szerepelni még ka­rácsonyban is.” Nem értjük az Istent” panaszko­dunk, pedig nem is hallgattunk rá. Engedjük egyszer szivünk mélyéig hatolni Isten karácsonyi üzenetét s akkor meglátjuk, hogy nem változott meg karácsony, üzenete a régi, biztató, boldogságot Ígérő üzenet ma is. Ezt a karácsonyt csak elcsendesedve, Isten színe előtt hallgatni tudó lélekkel, akaratát elfogadó szív­vel érhetjük el. Ezt a karácsony ünneplést régen várja már az Isten, mi pedig veszedelmesen rá szorultunk már a Reá való hallgatásra. Karácsony minden ujjongó öröme a mi szá­munkra abban a tényben foglalható össze, hogy Isten minden megújuló esztendőben hajlandó szólni hozzánk Szent Fia által, nem elitélőleg csupán, hanem atyai szivének irgalmával és sze­­retetével. EGYETEMES HÍREK A Lutheránus Világ Akció 1946-47. évi gyűj­tési kampánya a végéhez érkezik. A célkitűzés­ben megjelölt 10 millió dollárt az evangélikus hívek áldozatos szívvel összehordták a nagy men­tő szolgálatra. Magyarhoni evangélikus egyhá­zunk igen érdemes segélyezési összeget kapott, messze a mi magyar gyülekezeti arányszámun­kon. 19d8-ban tovább kell folytatni ezt a munkát. Reméljük amerikai magyar gyülekezeteink min­den tőlük telhető erővel kiveszik részüket ebből az evangéliomi parancsra épült szolgálatból. A United Lutheran Church kötelékébe tar­tozó Synodusok 1948-ra jubileumi ajándékképpen dupla jótékonyságot Ígértek. Az Egyetemes Egy­ház pénztárába kb. két millió dollárnak kell ezen az alapon befolynia. Hatvan uj egyháznak a megindítását és egy felsőbb lelkészképző iskolát szeretnének életre hozni ebből az ajándékból. Egyptomban nagy kolera járvány dúl, ame­lyet minden próbálkozás ellenére se tudtak meg­fékezni, sőt inkább egyre terjed át a szomszédos országokra is. A világ münden részéből igyekez­nek oltó anyagot küldeni a rendkívül veszedel­mes járvány megtörésére. Ami.jhok megkezdték a kivonulásukat In­diana államból, mivel nem akarják gyermekeiket viiági iskolába küldeni, saját felekezeti iskoláju­kat pedig nem képesek fenntartani. "Now I see" címen Egyetemes Egyházunk egy mozifilmet készíttetett szabad gyülekezeti használatra. A film főtémája a keresztyén egy­ház szolgálati célját akarja meg világosítani. Ajánlatos gyülekezeteinknél a bemutatása és megszivlelése az üzenetnek. Evangélikus Férfi Szövetség indult meg, a­­melynek már is 377 tagja van. Ezek az emberek ígéretet tettek, hogy az egyház evangélizálási programjára évente legkevesebb 100—100 dollárt fognak adni személyenként. Mexikóban óriási pusztítást végez a szarvas­­marhák között a száj és körömfájás, úgy hogy ebben az évben kétmillió darabot kellett elpusz­títani s utána teljesen hasznavehetetlenül elföl­delni. József az ács, az Istennel beszél Magasságos, • Te tudod: nehéz ez az apaság, Amit az én szegény vállamra tettél. Apja volnék, — és mégsem az vagyok. Ez a gyermek... ha szemébe tekintek, Benne ragyognak nap, hold, csillagok. Anyja szemei s a Te szemeid, Istenem, a Te szemeid azok. Gyönyörűséges és szörnyű szemek, Oly ismerősök s oly idegenek ... Ez az ács-mühely ... ezek a forgácsok ... Mit tehettem érte? ... mit tehetek? Én tanítottam fogni a szerszámot, Mégis rá fogják majd a kalapácsot. Úgy félek: mi lesz? Most is ki tudja, merre kóborog, Tekintetétől tüzet fog a műhely, Tüzet a világ, s egyszer ellobog. Ó, jó volt vele Egyiptomba futni. S azután is óvni a lépteit, Fel a templomig, Jeruzsálemig, Míg egyszer elmaradt... Óh, jó volt, míg parányi rózsaujja Borzolta szürkülő szakállamat, Ezüst nyomot hagyott már akkor is, Komoly nyomot parányi rózsaujja. Borzalta szürkülő szakállamat, Ezüst nyomot hagyott már akkor is, Komoly nyomot parányi rózsaujja. S most olyan más az útja ... Vezetném és Ő vezet enegemet. Csak azt tudom, a Te útadón jár, Magasságos, De ki tudja a Te ösvényedet? Te vagy az atyja — én senki vagyok, Az Evangéliumban hallgatok, S hallgat rólam az Evangélium. Reményik Sándor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom