Erős Vár, 1946 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1946-11-01 / 9. szám

2-IK OLDAL ERŐS VAR 1946. NOVEMBER HÓ. (Folytatás az 1-ső oldalról.) j a hosszú és áldásos szolgálat után nyugalomba vonuló Dr. J Walton H. Greevert fogja felváltani január 1-én. A történelmi jelentőségű gyűlés az egyháznak Isten szol­gálatra való újra odaszentelődése Ígéretével zárult. Isten Szent Lelkének ereje tegye az emberi sziveket alkalmassá a szent munka végzésére. Markovits Pál beiktatása a Pittsburghi Egyháznál. veinek szeretete, gyülekezeté­nek szép fejlődése mutatta, hogy angol munkakörben is el­sőrendűen állotta meg a he­lyét. Szive azonban együtt érez a magyar hittestvérekkel s igy amikor látta a pittsburghiak szorult helyzetét, örömmel vál­lalkozott arra, hogy visszatér­jen magyar lelkészi szolgálat­ba. Markovits Pál lelkész nős, két gyermekük van Carrol és Pál. Felesége new yorki szüle­tésű s nővére a Cleveland west sidei papnénak. A gyülekezetnek és a lelki­­pásztornak találkozása legyen Istennek tetsző. Istenországa együttes munkálásában legyen mindig a szeretet parancsa, ve­zetőjük pedig maradjon min­dig a mi Urunk Jézus, aki által a szolgálatunkon áldás lészen. Az Erős Vár meleg szeretet­tel köszönti az uj munkatársat a magyar gyülekezetek szőlős kertjében s kéri Isten megsegí­tő kegyelmét a gyülekezetre, lelkipásztorára és a lelkipász­tor családjára. A PITTSBURGHI EGYHÁZ SZÓSZÉKE. Melanchton A Hitről A hit olyan szolgálat, amely elfogadja az Isten által nyúj­tott jótéteményeket. Isten azt akarja tehát, hogy úgy tiszteljük a hit által, hogy Tőle magától elfogadjuk, amit igér és nyújt. A hit, amely megigazít, azonos Krisztus igaz ismeretével. Ámde mi Krisztus igaz ismerete? Nem egyéb, mint megis­merése jótéteményeinek, ígéreteinek, amelyeket elhintett a vi­lágban az evangélium által. E jótéteményeket megismerni tu­lajdonképen annyi, mint hinni Krisztusban, hinni azt, hogy a­­mit Isten Krisztusért megígért, azt valóban meg is adja.. Az a hit, amely a Krisztus vére által megszabadít minden tehertől, mivel “boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, bűne elfedeztetett”. (Zsot. 31:1.) Könnyű megmondani, mit jelent a hit, csak meg kell néz­nünk az apostoli hitvallást, amelyben teljes határozottsággal ott áll a felelet: “a bűnök bocsánatát”. Az a hit, amelyről mi szólunk, már a bünbánatban létezik, ami azt jelenti, hogy megfogamzik a lelkiismeret rettegéseiben, abban a lelkiismeretben, amely érzi Istennek bűneink ellen való haragját s keresi a bünbocsánatot, a bűneitől való szabadulást. Ily rettegésekben és megpróbáltatásokban kell a hitnek nőnie és megerősödnie. Nt. Markovits Pál, akit Nov. 24 ikén iktattnak be a pittshburgi egyház lelkészévé. . A pittsburghi gyülekezetnek az sem árt, ha megdicsérjük ő­­ket. Nem lesznek felfuvalko­­dottak, magabizók és ják könnyen venni Egyházi dol­gaikat ezután sem. Ezzel a di­csérettel azonban mi tartozunk, akik ismerjük őket. Nem nekik mondjuk el se magunknak, ha­nem a mi kedves olvasóinknak mindazt, amit tudunk róluk. Először is azt, hogy kevesen vannak, de hűségesek. Majd­nem pontosan egy évig voltak lelkész nélkül s az istentiszte­leteket néha angol s ritkán ma­gyar lelkészek tartották mesz­­sze távoli vidékről. Ilyen vál­tozásnál, de még kisebb zökke­nőknél is minden gyülekezetben akadnak olyanok, akik hazug le kicsinylő mozdulatot tesznek s elódalognak az egyházfentar­­tás gondjai alól. Nem úgy tet­tek a pittsburghiak ők annál jobban Összetartottak s végez­ek az gyáz ügyeinek a veze­tését a legjobb tudásunk sze­rint. Az istentiszteletek látogatá­sa nem apadt le, nem gondol­tak azzal, hogy ki fog prédi­kálni s hogy az istentisztelet délelőtt vagy az esti órákban lesz, hanem szépen látogatták minden alkalommal. Az egyház régi vezetősége ma is olyan meleg szeretettel rajong egyházáért, mint a régi esztendőkben. Áldoznak, dol­goznak és alázattal imádkoz­nak a pittsburghi egyházban. Nem szűnt meg a Nőegylet munkája sem. Tudják, hogy lesz papnőjük és hogy az egy­háznak lesz még szüksége rá­juk s igy ők is kitartottak, vé­gezték munkájukat ugyanolyan szorgalommal, mint azt már hosszú évek során megszokták. A legmeglepőbb dolog azon­ban az, hogy a fiatalok is hű­séggel kitartottak egyházuk mellett. Szinte hihetetlen, de mégis az az igazság, hogy a fiatalok megérezték, hogy most van rájuk a legnagyobb szük­ség és odaállottak egyházuk oldala mellé s olyan szép ének­kart tartottak fenn, hogy még nyilvános szereplésre is szíve­sen vette őket igénybe a pitts­burghi magyar társadalom. Ott láttuk az ifjúság* képvisel fit a detroiti konferencián és az­óta más gyülekezetek ünnepsé­gein is. Dicséret ez az állapot úgy a magvetők számára, mint azok­ra, akik az evangéliumi élet kö­telezettségeit megértették s a igáját” örömmel' vették magukra és hordozzák ma is hűséggel Méltó megmeliteni róluk azt is, hogy az Egyetemes Egyház­nak 3 év óta 100 százalékosan befizetik a missziói járulékot és a Lutheránus Világ Akció segélyezési kvótáját. Markovits Pál lelkész tudott a pittsburghiak eme erényeiről s csak az késztette őt arra, hogy lemondjon kényelmes an­gol gyülekezeti munkájáról s a magyar élet munkása legyen ismét. Az uj lelkész Magyarorszá­gon, Szarvason születet s a Vajda Péter főgimnáziumban érettségizett. Egy évet mezőgaz dasági akadémián töltött s azu­tán nővére biztatására és se­gítségével beiratkozott a Water loo-i Teológiára, ahol egy idő­ben végezte a College-t és a lelkészképző tanfolyamot is, a­­honnan A. B. theológiai aka­démiai ranggal graduált. Első lelkipásztorkodása Windsoron volt, Ontario, Ca­­nadában, ahol tekintettel a gyülekezet viszonyaira, jobbnak látszott az önálló lelkészség helyett egy misszió területet csinálni s annak vezetését a detroiti lelkészre bízni. A mun­kát Becker esperes ur vállalta s a hivek lelki gondozása ilyen­képpen megoldódott. Második lelkészi állomása Lyons, New York államban volt, ahová az ős St. John egy­ház hívta meg lelkészéül. Hi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom