Erős Vár, 1946 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1946-01-01 / 1-2. szám
1946. JAN. FE BR. ERŐS VÁR 5 IK OLDAL UJ KÖZÉPKOR FELÉ. .. Testvér, a földről szökni kezd a fény goromba gyolcsig vedlik itt a pompa. Törd össze tükröd, vesd le álruhád: nincs menedéked, csak a katakomba. > Palotáidba csóvát sújt a szél, csillárodat egy vak villám kioltja. Készíts kanócot s gyüjtsd a mécsolajt, sötét világ a sirok kriptaboltja. Fenn szó vakított, szikkasztott a fény — zsoltár-fogantatok a hosszú éjek, ős ritmusokra árnyak ingának és ismét akna-mélyből zug az ének. Látóbb a lélek, mint a macskaszem s lázas szemek közt tisztán áll az oltár. Szódról lefoszlik minden cifraság s sziv-ezredek dobbannak, hogyha szóltál. Feletted sors szánt, romlás tornyosul, a végítélet részeg villáma tombol. S mint újszülött-hang, győztes-érdesen uj lélek Krisztus-hangja sir a romból. Aprili Lajos 1932-ben. EGY NÉMET EMBER GONDOLATA A NÉMET NÉPRŐL. mert aláástuk a nemzet erkölcsi fundámentumát a legfontosabb helyen. És ha egy helyen bizonytalan a fundámentom, akkor az egész épület gyenge. Vagy nézzük a harmadik parancsot: “Megszenteld az ünnepnapot.” Nem volt egy vasárnap, hogy ifjúságunkat ne masiroztattuk volna katonai gyakorlaton. És jól tudjuk, hogy ha elvesszük a nemzettől a vasárnapot, megfosztottuk őt leikétől. Pedig mekkora naivság kell elhinni azt, hogy a nemzet egészséges maradhat belsőleg és külsőleg a pihenés napja nélkül. És most Isten igényének mégis eleget kell tennünk. Több pi - benőnk van, mint kellene. “Isten nem csufoltatik meg.” És had térjek ki az első alapvető parancsára a tiz parancsolatnak, hogy “Én vagyok a te Istened, ne legyenek tenéked idegen isteneid.” Németország nem lehet a mi Istenünk Nem méltó az emberhez, hogy valaki a hazája iránti szeretetét azzal fejezze ki, hogy “számomra nincs nagyobb, mint Németország.” Csak, ha szeretem Őt, csak akkor tudom szeretni az én népemet is, mint igaz ember és mint igaz keresztyén. Ha megsértjük az első parancsolatot, akkor nem tudod helyes írtelemhort tí<s7+p'»ií »n,..------X_-------vlliK/Cl ttil -sadat sem. Ez könnyen kimujtatható. Mikor az első parancsolat magyarázata az, hogy: “Mi az Úristent féljük, szeressük és csak őbenne bizzunk. nagyon világos, hogy abbjin a pillanatban, amikor megszűnünk Istent félni mindened felett, akkor azonnal félni kezdünk a világtól és ember: hatalmaktól. Bizmarck mondotta: “Nekünk németeknek nem keli félni senkitől csak az Úristen tői.” Mi megfordítottuk éí kezdtünk nem félni az Istentől, de rettegni és gyáván re megni kezdtünk a földi uraink tói. És amikor az istenfélelen helyébe az emberektől val< remegés lépett az életünkbe akkor megszűnt a szabadsá jgunk és megalázó szolgai féle I lembe találtuk magunkat. i lelkiismeret szavát gyáván el ^hallgattuk és egyszerűen elis 'mertük, hogy meggyőződé ' lsünk szerint nem merünk be szélni. És jött a vak engedel messég felelősség nélküli élet. Mivel tehát nem tartottuk meg az első parancsot, igy egyes emberektől féltünk Isten helyett, akiktől nem kellett volna félnünk és ugyanakkor egyes népcsoportokat megvetettünk és lenéztünk, amihez az isteni törvény alapján se jogunk se okunk nem lehetett volna. Minderről azt gondolták sokan, hogy fölöttébb való gondolat, mint a kerszténység és hogy ez tesz bennünket igaz németekké és teljes nagyságú emberekké. Mindezért az Isten legyen nekünk irgalmas. Ami a jövőt illeti, erről éppen olyan keserves nekünk beszélni, mint a múltúnkról. Életünk kihullott tartalmát és értékeit vájjon mikor fogjuk pótolni. És mégis az első tény az, hogy Isten megtartotta életünket. És ezt nem tekinthetjük természetesnek. Egyetlen dologra, mutatok rá. Milyen csodálatos szép az Isten teremtette a világ, hegyeink, folyamaink, az ég csillagos kárpitja. Mennyi nyugalmat és békességet lehel felénk. De amikor az emberi harag, bosszú ágyuk, bombák eget földet rázó vihara széttépi a béke és szeretet csendjét, akkor megcsunyul minden, ami Isten teremtő kezéből szé,,A„ 1, —íi. i • :pen es Mian KI. I Ne beszéljünk mi “természeti törvényekről”, mert a 'világ nem folyik csak úgy magától, hanem ismerjük el, hogy egy uralkodó, erkölcsiséget követelő nagy Isten húzódik meg életünk minden mozdulata mögött. Akik nekünk néhány évvel kenyeret Ígértek, ime csak halált osztogattak. De aki teremtetett, ősi erejével ismét kenyeret kínál föl a tisztes munka jutalmául. Nekünk ma ebben az órában egyetlen feladatunk van: Isten uralmát elismerni és annak engedelmeskedni. Megkegyelmezett életünk még mindig remény arra, hogy Isten meg fog kegyelmezni. Milyen fenséges dolog lenne, ha a mai órától fogva úgy gondolkoznánk népünkről : A német nép, Isten népe akar lenni. OLVASD ÉS TERJESZD AZ ERŐS VÁR T A Lutheran közli vázlatosan Hans Lilje-nek igehirdetését, melyből mi is közöljük az tíz alábbi részleteket. Egyike a legnehezebb feladatoknak felmérni tévedéseiben a német nép közvetlen múltját. Azoknak az embereknek a dolgait akik nemzetünket romlásba, szégyenbe és pusztulásra hozták, olyan dolgok amiket mindanyr.yian ismerünk és amiknek ajkunkra vevése is szégyent hoz ránk. Isten kegyelme azonban még ezeknek a borzalmaknak elkövetése után is megnyilatkozhat azok számára, akik a mi nemzetünkből hajlandók minden támadás vagy próbatétel között is az isteni akarat szolgálatába szegődni. Ez a kegyelem szólhat nekünk is, ha megbízatásunkat Isten akaratának tekintjük és munkánkért készek vagyunk neki számadást adni. A politikai élet számadásra hívja azokat, akik ezen a téren nyilvánvalóan eltévelyegtek. De veszedelmesen naiv felfogás lenne azt gondolni, hogy Hitler utolsó képének elpusztításával és a náci vezetők bebörtönzésével, nemzetünk múltja véglegesen lezáródott s mintegy magától egy uj élet fog kezdődni.. Az egyház részéről még súlyosabb bűn lenne a mi történelmünknek ilyen olcsó magyarázatot adni és megelégedni azzal, hogy mi is azokhoz állunk, akik a múltat kórusban Ítélik el. A mi népünknek meg kell tanulni azt, — amit már más népek is megtanultak, — hogy népünk egész közösségében a hűtlenség-bűnébe esett. A mi népünk nagy tragédiájának ^ oka az, hogy hütlenül elhagy- | ‘ ta az Istent. A “tanultak” bücr ne az volt, hogy azt gondolták, ^ hogy mindent tudnak pedig ^ mégcsak azt se tudták, hogy mit tanít a Biblia és naivul el- ! 0( hitték azt, amit nekik az ótestámentumról mondottak , mások, akik Isten ellenségei; / vólta'K. A ““tanultak” azt is él-T I g hitették, hogy Isten nélkül L megélhetnek, pedig éppen az mutatta meg tanulatlanságu- (( ,kat. A “tanultak” naivul azt' g 1 hitték, hogy mivel megismer^ék a technika néhány sikerét, 1 jhogy már most Isten nélkül J; maguk tarthatják kezükben a ^ világot és Istenre nincs többé ^ szükség. Még a legostobábbaknak is meg kell tehát tanulni bizo- L nyos dolgokat, ha nem akar ^ állandóan fejjel a falnak ^ menni. Meg kell tehát tanul- j nunk azt, hogy hazugság volt t az az állítás, hogy “a német x nép sorsa az öklétől függ.” Az ^ ilyen őrült mondat ne vezes- j se félre többé még a “tanultakat” sem, akik azt gondol- , ták, hogy nincs idejük hinni,: gondolkozni és élni az élő Is- j j tenben. ] A mi “müveit” nemzetünk-j] ről kisült, hogy még a tiz pa- ^ rancsolatot sem ismerte. Hi- |s szén, mint nemzet vájjon me-1< lyik parancsolatot nem hágtuk át? Csak úgy találomra veszem a negyedik parancsolatot, amelyik az otthon szentélyét és a szülők tiszteletét tárja elénk. Ezt mi elvetettük s azt mondottuk, hogy a gyer- i mek elsősorban az államhoz ' tartozik és csak másodsorban . a családhoz. És most fizetünk I azért az istentelen tanításért, í 12014 Buckeye Road 2728 Woodhill Road LOngacre 7524 CEdar 0593 CLEVELAND, OHIO
